Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-10 / 7. szám

A bonviván bundájának kamatai Per a szegedi járásbíróságon (.4 Délmagyarország munkatársától.) Tolnaij Andor, a volt házikeicléses színház ismert bonvivánja, évekkel ezelőtt megismerkedett Budapesten Iílau Sándor szegedi ruhakereskedővel. Az ismeretség után Tolnay egy hunfiát vásárolt. Fizetett is átvételkor egy öszszotít'l és a többit későbbre igérle. Tolnay Pestről Kolozsvárra kerüli. majd Szegődre, de a bunda hátralékos vételárát még nem egyenlítette ki. A kereskedő beperelte Tolnayt és végrehajtást vezettetett ellene. Tolnay Andor ekkor ügyvédje utján lefizette az 500 prnr/fí tökét, azonban az évek során relgyüh-mlett ISO pengő kamatot nfiu. Tolnay ügyvédje azzal fordult akkor RIBU Sándorhoz. hof>y irja le ezl a kamaiös^zeget, amire azonban Blau Sándor nem volt hajlandó. A kereskedő aztán a ISO pengő követelést oekebrlczte Tolnay szentendrei házára Tolnay Andor akkor azzal a kéréssel fordult a sregedi járásbírósághoz, hogy oldja fel házát a bek< beleztetés alól, mert ő ezzel a 180 pengővel trm tartozik. A szegedi járásbíróságon szombaton tartottak ebben az ügyben tárgyalást. A felek megjelentek. Bla-u Sándor előadta, hogy igénye jogos, mert ő a 180 pengőt el se engedte. Tolnay ügyvédje az 520 pengő kifiz lésekor tényleg kérte őt, hogy engedje el ezt az ősz. sürgetés azzal biztatta őt, hogy Tolnay Andor jó vevője lesz. egész biztosan lőbbozcr pengőért fog ruhákat csináltatni. Az ügyvédnek akkor azt válaszolta, hogy az összegei nem engedi el, de ha Tolnay ténvleg jó vevőnek bizonyul, ezt a pénzt a: 148!: foly imán le* Széchenyi Mozi Vasárnap, hétfőn és kedden január hó 10., 11. és 12-én Az évad kimagasló filmeseménye! Csudáló katonai vígjáték TÁNCOS HUSZÁR Zenés katonai vígjáték 10 felvonásban Zenéjét szerezte: Willy Engel-Berger Főszereplők : \ láncos huszár . . OSCIir KttrlWClSS Balogh József hadnagy Verebes Ernő Pepi Pippt színésznő Orcll Thetmer \t ezredes .... Albert Pdtlllg = Előadások: Vasárnap 3, 5, 7 és 9 érakor. Hétköznap 5, 7 és 9 érakor. irja sximlájáhól. Tolnay azonban feléje se | A szoihbati tárgyalást a bíróság ezután «f-i nézett rz'etének — mondotta tovább — igy napolta. A legközelebbi tárgyaláson tinukat| tehát cz a követelés esorbila'nnnl fennáll, j hallgatnak ki. mm mm m • V eW5e«*kfl«8Má'eáV, félak és dísztárgyak, a legolcsóbb napi érőn! [lUM REICH ékszerésznél: beszerezhetők. Kelemen u. 11.. A plasztikus mozi Irta Tooelli j aJor. Olvasom, de egy cseppet sem lepődöm meg rajta, hogy Hollywoodban bemutatták a technika legújabb vívmányát, a plasztikus mozíl. Nem lephetett meg, mert évekkel ezelőtt, mikor még a beszélőfilmet sem ismertük, nyomtatásban megjósoktam, hogy a mozival kapcsolatos találmányoknak ebhen a sorrendben kell követni egymást: beszé'ő'i'm, plasztikusfilm, színes és plasz'ikus heszélőMlm, á való. ság érzésének teljes megjelentetése a mozi vásznán, vagy színpadán. A hollywoodi bemutatón nagyon kevesen voltak jelen: tiz-tizenkét személy, a filmpiac hatalmasságai, akiknek semmi közük az irodalomhoz és művészetnek, de finanszírozói akár a szakma uj találmányainak, akár azoknak a végtelenül hossza, édeskés filmeknek, amelyek kétkedéssel tölthetnének el mindenkit, akik csak az ilyen filmek után akarná megítélni az amerikai kulturát és az amerikai közönség szellemi színvonalát. A találmány lényege a kívülállók számára még titok, de szabadalmazása már az összes nagyobb országokban folyamatban van. Azt hiszem, nagyon rövid idő alatt mi is megismerkedünk vete. Azok, akik még vissza tudnak emlékezni a kilencvenes évek eseményeire, bizonyára tudják, hogy a fűm milyen nehezen, akadozva — az akadozás a szó szoros értelmében is vehető — indult el hódító útjára. Nem is darabokat, hanem nyúlfarknyi kis jeleneteket, képeket mutattak be a moziban és ha közben kaptunk egy természeti felvételt, ferdén dülöngöztek a házak és ugy rázódtaíc a fák levelei, mintha állandó vihar nyugtalanította volna őket. Azután jöttek a hosszú, de néma mozidarabok, vaskos tréfáikkal, burleszk jeleneteikkel, érzelgős szerelmi történetcikkel, valószínűtlen kalandor-romantikájukkal, száguldó lovasaikkal, egymást kergető autóikkal és kivétel nélkül szerencsés befejezésükkel. A mozinak ez a korszaka egészen különleges technikát termelt ki maga számára. Nem tudván igazán megragadni és megérzékeltetní a lelki mozzanatokat, az akciót, a gyors egymásutánban rohanó cselekvést helyezte rendszerének középpontjába. Kivétel gyanánt ennek a periódusnak a virágkorában jóformán csak egyes történelmi és tudományos filmek és Charlie Chaplinnak az emberi félszegségeket szinte a fájó humor magasságáig emelkedő darabjai szerepeltek. A beszélőfílm válságba sodorta a régi mozinak ezt a technikáját. A régi filmnek gyorsan, szinte természetellenes gyorsasággal kellett peregni. hogy le tudja kötni a közönség érdeklődését. Amely jelenet a valóságban egy órahosszat tartana, azt a néma film ennek az időnek egy töredéke alatt adta, mert a dolog természeté' ő folyó'a-' e' kellett sik asztani bele le azt az időhányadot, amelyet beszéddel szoktunk kitölteni. Mikor beköszöntött a hangosfilm korszaka, a filmjátszásnak ez a módja egyszerre lehetetlenné vált. A beszédet nem lehet a természetesnél nagyobb gyorsasággal lepergetni. Valóságos keresés, kutatás indult meg uj formák, uj előadási módozatok után. Jöttek a revük, jöttek az olyan darabok, amelyekben az énekre van a fősuly fektetve, a megint csak valószínűtlen történetek, r-nelyekben okkal, ok nélkül énekhangokat vagdósnak a szereplők egymás fejéhez. Annyira kesze-kuszán indult meg a mozinak ez az uj időszaka, hogy voltak, akik nem bíztak a hangosfilm jövőjében és azt mondván, hogy a mozinak csak az ak'eló él csakis az akció lévén a lényege, rövid ideig tarló próbálkozások után megint vissza fogunk térni a néma filmekhez. Ezt a hitet táplálták azok a moziszinészek. akik egyszerre rájöttek, hogy beszélni nem tudnak, ezt a visszatérést akarta kierőszakolni a néma filmkészülékekbe befektetett tőke és ezt hitte talán • közönség is, amely csalódottnak érezte magát, mikor az első hangosfilmek az emberi beszédet nem tudták visszaadni egész tisztaságában éa természetességében. Közrejátszottak még szentimentális momentumok is: a moziszinészek a nagyközönségre apelláltak panaszukkal, hogy a hangos, beszélő, éneklő és zenélő film elveszi kenyerüket. Talán vannak még ennek a lapnak' olvasói közölt, akik emlékeznek rá, mikor megírtam az első hangosfilmről szerzett impresszióimat és azt mondtam, hogy minden hiányossága mellett is ezé a jövő. A moziszinészek, akik ezzel a jóslással szemben nyilt levéllel fordultak a lap szerkesztőségéhez és kérték, hogy ne csináljon propagandát a beszélőfilmnek, azt feleltem, hogy ez nem múlik a propagandán és nem rokonszenv, vagy ellenszenv kérdése, hanem egy tőlünk nem függő kényszerűség: a lechnika tökéletesedése • régebbi, kezdetlegesebb formákat kiszorítja és jobbakkal helyettesíti Ma már szinte képtelenség volna magunkat visszaképzelni a rég!, néma-1 filmek korszakába. Ugyanez lesz a sorsa a mostani beszélőfilmeknek Is, amelyek' természetellenesség® abban Jelentkezik, hogy a hangok a vászon felől jönnek, amelyen csak egy dimenzióban mozognak az alakok. Ha megszoktuk Is, ére*. nünk kell a valószínűtlenségét, hogy a kép beszél. Abban a pillanatban, ha a vetitett alak plasztikus lesz, vagyis olyan, aminőnek az embert a valóságban látom és érzékelem, meg fog szűnni az a bizonytalansági érzés, amely a mostani egydimenziós filmek láttára a tudatalattiságunkban mindig jelentkezik'. Azaz talán nem helyesen fejezem ki maga-, mat. Kissé korai, ha az »abbnn a pillanatban* kifejezést használom. Kezdetben a plasztikus film sem lesz tökéletes. De hogy tökéletesedni fog és eljut odáig, hogy teljesen ugy fogja az embert vetíteni és hangját visszaadni, mintha magam előtt látnám és hangját hallanám, egészen bizonyos. Akkor jut el a mozi odáig, hogy igazi színdarabok előadására is vállalkozhatik. És most talán megint ott vagyunk, mint az első hangosfilmek idején. Lesznek most is, akik nem szívesen hallják', hogy a mozi megint egy forradalmi jellegű átalakulás előtt áll. A mai mozikba fektetett tőkének' az « része, amely a fotocellás készülékek beszerzésétől a plasztikus filmnek megérkezéséig nem amortizálódott, feltétlenül elveszett. De a verseny törvényei szerint bizonyos az is, hogy az uj találmány gyümölcsét azok fogják leszedni, akik a többieket megelőzve igyekszenek azt maguknak megszerezni és a zerint berendezkedni. MODERN j BÚTORT HAlo, ebedio urltcoba, Konyha stb. nü f MEDfZOfi mU»»«tolo»iia»re»(,i|a Erzsébet rakpart 19DDmenle* koiite«vet«»! 31'