Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-08 / 5. szám

szeotli. ftBerkMilotég: Somogyi ucca ta.LMn Telelőm 23-53. ^ KladAhlTntal. kOlMOnkOnyrlAr é» lepylroda • Áradt ucca S. Telefon i 13—<K>. « Nyomda t Lttw Lloól ucca 19. Telefon i ltO-34 TAvlrnlI é* leveleim D<lpi«ayarnnxAn *teoed Péntek, 1932 Január S Ara 16 fillér Vin. évfolyam, 5. Mám által indíttatva lefújta azt a gyűjtést, amelyet odakint meg akartak indítani. Nos, ilyen ál­szeméremre és előkelösködésre nincsen okunk és jogcímünk. Ha a transzfermoratóriummal és devizarendelkezésekkel dokumentáltuk, hogy idegen valuták nem állanak a rendelkezésünk­re és ha magunk is tudjuk, hogy szegények, nagyon szegények vagj*unk, akkor Igazán nem lehet rossz néven venni tőlünk, ha az óceá­non túlról felénk nyújtott segítő kezet elfo­gadjuk. Elvégre évszázadok teltek el már az idő óta, mikor még büszkén szerették a spa­nyolt Ma kalkulálunk és lehetőségekkel szá­molunk. Szeretnénk azonban remélni, hogy még egy másik forrást is meg lehet nyitni a los an­gelesi olimpiász szám'ára. Igaz ugyan, hogy mint ország szégnyek vagyunk, de ez még nem jelenti azt is, hogy ebben az ország­ban mindenki nagyon szegény. Vannak még egyetek, akiknek telik, akár magukról van szó, akár közcélokra kellene áldozni. Hogy kik ezek és kiket kellene ilyen önkéntes ada­kozásra felszólítani, e tekintetben egyes kor­mányfőtanácsosok, különösen azok közül, akik tavaly sokat jártak Svájcban, Lichtenateinben és Hollandiában, igen hasznos tanácsokkal szolgálhatnának akár a kormánynak, akár a sport ügyét intéző félhivatalos köröknek. A* Ö önkéntes adakozásukat bizonyára senkisem venné rossz néven és valószínűleg az ellen sem tiltakoznék a közvélemény, ha axok, akik állandóan mint a sport mecénásai szerepelnek és ezen a cimen a legeredményesebb bajno­kokat is megszégyenítő mennyiségű elismerést zsebelnek be, önkéntes példaadással mutatnák meg, hogy lehet egy szép szavakkal képviselt jó ügyre áldozni is. Ismételjük, sajnáljuk az olimpiász sikerei­ben reménykedő atlétákat, akiknek reménysé­geit a súlyos gazdasági helyzet mefctépdeste és hóval lepte be a kegyetlen tél. A sajnálko­záson túlmenő tiltakozásunk azonban csak ad­dig terjed, hogy erre a célra közpénzeket ál­dozzanak. A magán áldozatkészség megnyilvá­nulását egy cseppet sem perhorreskáljuk, sőt várjuk, hogy megmozduljanak azok, akiknek kötelességük és akiket ezek a sorok is illetnek. ItMAMMMMMMMMMMMMMMMAMA Brit lobogó ­a pánlndlal kongresszus épületén Véres zavargások, sorldzek — Asszonyok és l&nyolt vették ál az Indiai lorrada­— lom Irányllásál Bombay, január 7. Á pánindiai kongresszus épü­letére tegnap a rendőrség védelme alatt felhúz­ták a brit lobogói, amivel dokumentáljak, hogy a kormány birtokba vette az épületet. A k wgresz. szus négy vezérét letartóztatták, A ' Bombayban letartóztatott személyek száma negyven, közülük ki'enc nő. Beuarez tartományban már a végsőkig elkeseredett a helyzet és a vétet zavargások égy. mást követik." Kedden este a rendőrség tizenötször adott sor. tüzet a tömegre, amely tiltakozó felvonulásokat anart rendezni a nacionalista vezérek letartózta­tása miatt. A halottak és sebesültek pontos számá­ról még nincsenek jelenlések. Számos más váror­ból is véres ósszeesupásokat jelentenek. Gandhi a poonai börtönből sürgönyt küldött Irvvin lord volt Indiai alkirálynak, amelyben bizto­silotta őt. hogy ő és hívei betartják azokat a köte­lezettségeket, amelyeket a delhii egyezményben ma­gukra vállaltak, kírl azonban, hogy az angol ható­ságok is tartsák meg az egyezményben foglal­takat. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Bombay­ből jelentik; Achmedabadban és Suratban csü­törtökön tömeges letartóztatás történt A rendőrség a kongresszusi párt valamennyi vezetőjét őrizetbe vélte- Indiában most már az asszonyok és leányok vélték át a nemzeti ellenállás mozgalmának to­vábbfejlesztését, asszonyok és leányok agitálnak az egész országban. A bombay—kalkuttai express egyik elsöosztályu fülkéjében, a kulkuttai vasút­állomáson öt bombi'J találtak. Brtining kancellár tárgyalása Hitler Adolffal Hindenburg elnöki mandátumáról Brtining és Hlller laláihozása nagy nyugtalanságot kellel! Párlsban Olimpiász Igazán nagyon sajnáljuk a tcstkultura baj­nokait, a pentatlon és dekatlon versenyek kétszeres válogatottjait, a futókat, ugrókat, úszókat, vizípólósokat és futballistákat, hogy ezúttal állami pénzen nem mehetnek az ame­rikai olimpiászra. Sajnáljuk őket, mert bár túlbecsülés nélkül értékeljük a sportnak mind­egyik fajtáját, tudjuk nagyon jól, hogy kis nemzetek számira mit jelent a mai rekordok­ra beállított világban, ha egy nemzet zászlaja felrepül az olimpia: stadion győzelmet jelentő oszlopára. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy at­létáink és csoportos versenyzőink ne men­jenek kt az amerikai olimpiászra. Igenis men­jenek és szerezzenek dicsőséget a magyar névnek és a magyar atlétikának, de ez a dicsőség- és hírszerzés ezúttal ne történjél: az államinak vagy bármely más adószerű szol­gáltatásokra alapitott közületnek ° pénzén. A sportnak szóló minden elismerés melleit is hagyon enyhén szólva különös és szemet szúró clenség formájában tűnnének fel az izmok culturájára áldozott nehéz tízezrek, mikor a lelkek kultúrájára szánt intézményeket fenye­geti a leépítés veszedelme És méltán kifogá­solhatná a los angelesi kirándulás költségeit minden leszanált kistisztviselő és járandósá­gaiban megrövidített nyugdíjas, aki keserves kinok között tudja csak előteremteni gyer­meke Itthoni iskoláztatásának költségeit. Más viszonyok kőzött mi is azt mondtuk volna, hogy adjon pénzt az állam az olim­piászra és szerezzenek a. fiuk becsületet a magyar névnek. De még ez esetben is hang­súlyoztuk volna, hogy a kiküldetési költsége­ket igazán csak azok kap fák. akik dolgoznak és versenyeznek, nem pedig azok, akik el­máradhatatlan ragasztékai minden ilyen kéz­pénzen rendezett kirándulásnak. Láttunk ugyanis már versenyeket, ahol közpénzből többen utaztak kísérői cimen, mint igazi ver­senyzők és láttunk gyermeknyaraltatási ak­ciókat Belgiumban és Hollandiában, ahol a gyermekeket kisérő ápoló nővérek helyét olyan úrhölgyek foglalták el, a'.iicet jobban érdekelt az amsterdami Kalverstraat, az ant­werpeni városháza és a brüsszeli Manneken pis, mint a gyermekek, akiknek gondjait ál­lítólag magukra vállalták. Ettől tartottunk most is, a los angelesi olimpiász válogatott­jainak kiválogatásánál és csak az ország kol­dusszegény voltából folyó kényszerű helyzet ment fel bennünket a kötelesség alól, hogy ebből a szempontból tervük vizsgálat tár­gyává a kiküldetések dolgát. De hát néhai Podmaniezky Frigyes báró megállapítása szerint a Nemzeti Szinház olyan intézmény, amelyben Shakespoaret vagy jól kell adni, vagy sehogy, adni azonban minden­esetre muszáj. Az olimpiász is olyan nagy­stílű eseménye a világ sportjának, hogy arra vagy van pénzűnk, vaffv nincs pénz űik, de ott megjelennünk mindenesetre muszáj. Ez az a probléira, amelyet át kell hidalni, ha azt akarjuk, hogy a magyar ntleiák, akik nem ok nélkül treníroznak és készülődnek esztendők óta, elmehessenek T.os Angelesi*. A kérdés az, megvan-e ennek a lehetősége? Az egyik lehetőség már kínálkozik. Azt mondják, hogy az amerikai magvarok már hona|»ok előtt felajánlották, hogy vendégként üdvözlik a magyar atlétákat Amerikában, de a külügyminisztérium előkelőség szempontok (Budapesti iudösiónk tclrfonjcUnldsc.) Berlinből jelenlik: Brüning birodalmi kancel­lár, Gróner hadügyminiszter és Hitler Adolf csütörtökön délután találkoztak. Hitler Grö­nerrel szerdán este már előkészítette ezt a ta­lálkozást, amelynek főcélja a köztársasági elnök-fáhsztás kérdése volt. Hiller bejelentette, hogy mielőtt érdem­ben nyilatkozhatna, érintkezési* lép a nem­zeti ellenzék többi pártjával, mert a jobb­oldali ellenzéki front tagjai minden kérdés­tjén egységes álláspontot foglalnak el. Hitler a tanácskozás után magához kérette a nemzeti ellenzék pártjának vezelőit. igy Huggenbergrt is. Kivülök megjelentek a horogkeresztcsek és a többi jobboldali pártok vezetői is. Hiller körülbelül már pénteken választ ad arra a kérdésre, amelyet Briining lett föl és azt tartalmazza, hogy hozzájárul-e a nem­zeíi ellenzék oárlia ahoz. hoev ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20, vidéken «• Budape«len 3-AO. tcUlHMdOn e*40 pengd. *» egye* Mám Ara héllcbs­nap lO, vaaAr- e* Ünnepnap J4 níL Hir­detések telveiele tarifa •seriül. Megle­lenlk hétfA kivételével naponta reatje Hindenburg továbbra is r. Uradalom elnöke maradjon, illetve, hogy milyen módozatok mellett tart­sa meg az elnöki méltóságot? Brüning közölte Hitlerrel, hogy Hindenburg csak abban az esetben hajlandó a választási küzdAembe be­lemenni, ha a nemzeti szochlisták nem állí­tanak ellenjelöltet. Épjwn ezért Brüning Hit­lerrel való tárgyalása elsősorban akörül for­gott, hogy a nemzeti szocialisták lemonda­nak-e az ellenjelőltállitás jogáról, mert ez esetben közölhetné a kancellár Hindenbur;­gal, hogy nyugodtan indulhat a választási küz­delembe. Másodsorban azt a kérdést intézte Brüning Hitlerhez, hogy megs2avazna-e a párt a birodalmi gyülésbc.i egy olyan törvényt, amely választás nélkül meghosszabbítaná Hindenburg mandátumát. A nemzeti ellenzék Dártjára a többség meg-

Next

/
Thumbnails
Contents