Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-06 / 4. szám

Ex-lexbe kerüli a itúros, mert a belügyminiszter még nem Qagyta Jóvá a költségvetést „Ax uf Qelyxet semmiféle zavart nem okos" (A Délmagyarország munkatársától.) Közvetlenül karácsony elölt tárgyalta le a belügyminisztériumban az erre a célra alakitott hatos bizottság a város jövő évi költségvetését, elsőnek az összes városok közül A bizottságnak súlyosabb kifogásai nem voltak a költségvetés ellen, amelyet már a pénzügyminiszter ls felülvizsgált hitelügyi szempontból. A bizottság mindössze azt a komolyabb változtatást kivánta, hogy az államrendőrségi hozsáfárulásl teljes ősszegbeit vegye föl a kiadások közé a város, ne pedig félósszegben, mivel a hozzájárulás viselésére törvény kötelezi a törvényhatóságokat Az igy előálló száznegyvenezerpengős kiadási többletet a bizottság az erdőkitermelés félemelt jövedelmével egyenlítette ki , Minden jel arra mutatott, hogy a belügyminiszter a már teljesen letárgyalt költségvetést január elsejéig a szükséges változtatások megejtése utón jóváhagyva visszaküldi Szegedre. Ugylátszik azonban, a minisztériumban ismét feltorlódott a sürgős elintézni való, mert a Jóváhagyás a mai napi] nem érkezett meg és Igy a város szabályos ex-lexbe került. Az ex-lex azért nem jelent komoly akadályt a közigazgatásban. Csak azok tudnak róla, akik számontartják. Kifejlődött ugyanis az a gyakorlat, hogy a városi jóváhagyott költségvetés nélkül is lehet kormányozni az előző évi költségvetés keretei kőzött. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok a városi ex-lexről ezeket mondotta: — Tényleg ex-lexbe kerültünk, ami azonban semmiféle zavart nem okoz. Nemcsak a gyakorlat és a miniszter általános rendelkezése, hanem a tőrvény is felhatalmazza a város hatóságát arra, hogy ilyen esetekben továbbra is intézze az ügyeket a mult évi költségvetés alapján. Éppen ugy utalványozhatunk, mintha megérkezett volna a jóváhagyás. A különbség mindössze annyi, hogy olyan esetekben, amikor az idei költségvetésben egyegy tételnél nagyobb kiadási összeget irányoztunk elő a mult évinél, az utalványozási jog értékhatárát nem az idei, hanem a mult évi költségvetésben előirt összeg határozza meg. — Vannak azonban olyan esetek ls, amikor a mult évi költségvetésben előirt ősszeg nagyobb az ideinél, például a városi alkalmazottak fizetése. Ilyenkor érvényesül az a rendelkezés, amely szerint az idei költségelőirás az Irányadó. Ezért nem kapták meg január elsején a városi tisztviselők a tavalyi fizetésüknek megfelelő összeget, hanem csak annyit, amennyit az idei költségvetés állapított meg számukra. A bevételeknél még ennyi komplikációt sem okoz az ex-lex. A város elfogadja a befizetéseket akkor ls, ha azok nagyobbak a mult évi előírásnál. Nem lehet tagla a közgyűlésnek az a föfdbérlö, aki 500 pengőnél több bért fizet a városnak A Jogügyi bizottság megkezdte o kizárási okokról szóló szabályrendelet második tervezetének tárgyalását (A Délmagyarország munkatársától.) A belügyminiszter, mint ismeretes, körülbelül két éves halogatás után végre néhány héttel ez előtt leküldte döntését a szegedi törvényhatósági bizottság kizárási okokról készített szabályrendeletére. A miniszter a szabályrendeletet nem hagyta fává és az ellene benyújtott felebbezések alapján különböző lényegbevágó módosításokra utasította a város halóságát. A miniszter döntése nem keltett nagy örömet a városházán, mert ez a döntés az ellenzéki álláspont érvényesítését jelentette. A közgyűlési többség ugyanis ugy alkotta meg a szabályrendeletet, hogy annak alapján minél kevesebb kormánypárti városatya mandátuma kerülhessen veszedelembe és így a kizárási okokat tul enyhén állapították meg. A belügyminiszter leiratában a tőrvént] szigorúbb érvényesítéséi kivánta. A polgármester megbízásából dr. Tóth Béla f6.iegyző készítette el az uj szabályrendelettervezetet, amely kedden került a joqügvl bizottság elé. A bizottság dr. Pálfy József polgármesterhelyettes elnökletével tartotta meg a.r ülését a városháza tanácstermében, zárt ajtók mögőti. Az ülésről, amelyen a tervezet tárgyalását nem fejezték be, mivel súlyosabb differenciák merültek fel a különböző álláspontok között, dr. Pálfy polgármesterhelyettes adott rövid tájékoztatót. Elmondotta, hogy a bizottság egyelőre csak a tervezet első szakaszait tárgyalta le és leglényegesebb javaslata az, hogy a közgyűlés a földbérleti 'értékhatárt a tervezetben szereplő ezer pengő helyett ötszáz pengőben ál' lapitsa meg. Eszerint nem lehetne tagja a közgyűlésnek az a városi bérlő, aki évente ötszáz pengőnél löbb földbért fizet a városnak. Ujabb bérletet viszont csak akkor vehetne ki, ha azt nyilvános árlejtésen, mint legtöbbet igérő szerzi meg. A Tóth Béla főjegyző állal készített tervezet nagyjában megegyezik a miniszteri leirat Intencióival, de van néhány olyan változtatás is benne, amely már a jogügyi bizottságban is a legélesebb vitákra adott alkalmat. A tervezet első paragrafusa értelmében nem lehet tagja a törvényhatósági bizottságnak az, aki az 1925. évi választójogi tőrvény szerint nem lehetne országgyűlési képviselő, aki a városnak, a város intézetének, közintézményének, közmüvének, üzemének, vállalkozója, vagy szállítója, a vállalkozó, vagy a szállító alvállalkozója. (A kizárási ok nem forog fenn az olyan esetekben, amikor a beszerzés kézi bevásárlás utján történik, amenynyiben az érték az évi 1000 pengőt meg nem haladja.) Nem lehet tagja a közgyűlésnek, aki a város és mások' kőzött kötött ügyletek közvetítője, az üzletet kőtő fél Öiegbizottja vagy bizományosa, aki a város tulajdonában lévő, vagy a város kezelése alatt álló javaknak, jövedékeknek, vagy haszonhajtó jogoknak a bérlője, haszonbérlője, ha az évi bérősszeg több 1000 pengő értéknél. (Ezt at értékhatárt szállította le 500 pengőre a bizottság.) Nem lehet tagja a közgyűlésnek az sem, aki a várossal olyan szerződéses viszonyban áll, amelynek alapján a város a szállító, vagy a bérbevevő, végül aki a város és mások között létesült szerződéses viszony alapján, a város által teljesített szállítás tárgyának tényleges átvevője. A jogügyi bizottság kedden ennyit tárgyalt le a tervezetből. Az alábbi szakaszokat valószínűleg csütörtökön tárgyalják le, mivel a következő S. szakasz körül rendkívül éles vita támadt és a bízottság többségi véleménye ...ég nem alakult IcL . . A tervezet harmadik szakasza szerint' nem lehet iagla a közgyűlésnek, aki ü várossal szerződéses viszonyban 'álló cégnek tulajdonosa, ennek, vagy a várossal hasonló viszonyban álló személynek alkalmazottja, részvénytársaság, szövetkezet, vagy, egyéb társaság Igazgatósági, vagy felügyelő-' bizottsági tagja, ügyvezetője, Jogtanácsosa! (ügyésze, ügyvédje), cégvezetője, üzletvezetője, üzemvezetője, vagy ezeknél magasabb ál-! Iásban levő alkalmazottja, vagy felszámolója, végül oly részvényese, vagy tagja, aki az őszszes részvényeknek, vagy üzletrészeknek legalább a tizedrészét bírja; aki a várostól a város Intézetétől, közintézményétől, közmüvétől, üzemétől bámtlluen illetményt élvet. 1 A felsorolt kizárd okok nem vonatkoznak azokra a bérlőkre és bérbeadókra, akik a várossal, mint tulajdonossal, főbérlővel, vagy bérlővel olyan dijszabásszerüleg bérbeadott közterületekre és helyiségekre nézve állana* bérleti viszonyban, amelyek lakás, üzlet, vagy ütem céljaira szolgálnak. Nem vonatkoznak továbbá a vadászati jog bérlőire — nyilvános árverésen a legmagasabb bérösszeg fel-! ajánlása mellett nyerték el a bérletet Nem, vonatkoznak esek a kizáró okok azokra sem, akik a várossal olyan adás-vételi jogügyletet kötnek, amelynek ellenértéke dljszabályszerüleg van megállapítva (viz, gáz, vagy vfflanyszolgáltatás, kórházi ápoltatás, temetés, { sírhely, stb.) A kizáró okok uem vonatkoznak azokra bizottsági tagokra, akiket valamely megbízás-1 ra maga a törvényhatósági bizottság, vagy a tőrvényhatósági kisgyűlés küld ki. Az Igy nyert megbízás alapján kifejtett működésért; difazást nem szabad elfogadni. A" kizáró Ok alá nem esnek azok a tőr-1 vényhatósági tisztviselők, akik hivatali állá-! suknál fogva tagjai a törvényhatósági bizottságnak, továbbá a várostól nyugdijat élvező tisztviselők, valamint a kegyúri javadalmazásban részesülő lelkészek, végül azok, akik a várostól törvényhatósági bizottsági tag minőségükben nyert valamilyen meablzásból leír folyólag kapnak díjazást. Ha a törvényhatósági bizottság valamelyik tagjára nézve felsorolt kizáró okok valamelyikét jogerősen megállapították, as megszűnik tagla lenni a törvényhatósági bizottságnak. A tagság megszűnése kérdésében az igazoló választmány haladéktalanul határozni köteles. A határozat meghozatala előtt az illető törvényhatósági bizottsági tagot a tényállásra meg kell hallgatni. Az Igazoló választmány határozata ellen panasznak van helye a kőzIgazgátási bírósághoz. A blzottsságl tagság megszűnésének jogerős kimondásáig az illető bizottsági tag tagsági jogait változatlanul gyakorolja. Zálogjegyét mlelöu eladná, győződjön meg, hogy legtöbbet fizet érte Mikszáth Kálmán-* \laSpary ucca 12. szám. Keresek megvételre hamis csontfogakat, brilliáns ékszert, régi arany, és ezfet pénzeket 212