Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-06 / 4. szám
ÉLMAGYARORSZÁG R/EOKU. SaeruetzKMég: Somogyi ueca 12.1.em. Teleiont 23-33.^KladAhlralal, klllctnnlt()nyv<«r e« legylfoda Aradi ucca ». Telefon > I3-0®. * Nyomda t LISw LIp«i ucca itt. Telefon t 28-34. Távirati leveirlm PeimAovarortzAn *»«oed Szerda, 1932 Január 6 Ara IS fillér VIH. évfolyam, 4. szám ELŐFIZETÉS' Havonta helyben 3.20. vidéken ét Badapotlen 3-ttO, kUlfOlddo ft-40 penod. Eojtm Mám Ara Mik«saap M, vaiAr- «• Ünnepnap ad HIL Iflrdafétek felvétele tarifa tserlal. Mepfelenf •< hdtfd tctvdteMvel naponta reoge • közigazgatás racionalizálása és Szeged Irta: dr. Delire János. A közelmúltban két rendkívül érdekes füzet jelent meg, mind a kettő annak a nagyjelentőségű munkásságnak eredményeként, amit Magyary Zoltán professzor végzett a közigazgatás racionalizálásának előkészítésében. Magyary Zoltán professzort még a Bethlenkormány nevezte ki racionalizálási kormánybiztosnak s most a nyilvánosság előtt is megjelent az a javaslat, amit megbízásának körén belül a kormány elé terjesztett. S egyidejűleg megjelent egyik munkatársának a magyar közigazgatás területi alapjairól irt s példátlanul érdekes, szemléltető térképanyaggal ellátott munkája. A közigazgatás alapját a megyei beosztás szolgáltatja s voltaképen ez az egyetlen történelmi alapja a magyar közigazgatás területi szervezésének. A megyei és városi közigazgatás azonban csak egy részét foglalja magában az egész (önkormányzati és állami) közIgazgatásnak. A megyei és városi közigazgatási szervezeten tul minden Igazgatási ág a másikra tekintet nélkül rendezkedett be s a meg• lévő közigazgatási hatóságok területi alapjaira való tekintet nélkül osztotta szét intézményei és hatóságai között az ország területét FI kell szörnyedül, ha azt látjuk, hogy milyen értelmetlen kuszaság, milyen rendszer nélküli zűrzavar jellemzi a középfokú hatóságok területi megszervezését. Egy tápéi embernek például dolga van a telekkönyvnél, az alispánnál, a főszolgabírónál, a mezőgazdasági kamaránál és az állategészségügyi felügyelőségen. A mai agyonadminisztrált életben cem is nehezen képzelhető el ez az eset. A tápéi polgárnak el kell menni Dorozsmára a fősíolgabirósághoz, Szentesre az alispánhoz, Szegedre a telekkönyvi hivatalba, Kecskemétre a mezőgazdasági kamarába és Budapestre az állategészségügyi felügyelőséghez. Vannak Magyarországon községek, sőt vannak vidékek, melyeknek középfokú hatóságai HIenc városban vannak — szétszórva s kilenc városba kell annak a szerencsétlen polgárnak utaznia, vagy gyalogolnia, akinek a hatóságainál elintézni valói vannak. Nem fecsérelhetjük ugy a polgárság idejét, energiáját és vagyonát, hogy ennek az állapotnak fenmaradását továhb lehetne megtörni. A magyar közigazgatás gazdaságossága és eredményessége követeli azt. hogy racionális átszervezésen menjen keresztül. Ezért örömmel kell üdvözölni a racionalizálás kormánybiztosának célravezető javaslatait. Nekünk szegedieknek azonban nemcsak örülnünk kell, a mi számunkra ez a javaslat uj munkaterületeket jelöl ki s a mi közigazgatásunkra uj feladatokat is ró. A magyar közigazgatás területi alapjainak racionális beosztása négy, vagy öt vidéki empóriumot fejlesztene ki s azokat tonné meg — a mai vármegyei beosztás átmeneti megtartása mellett — az egész országrész közigazgatásának központjává. A Javaslat 5 az annak mellékletét alkotó emiékirat szerint Szeged megkapná a megyrt székhelyet' amit Szentesről át kellene heluezni Szegedre s a szegedi Ítélőtábla megkapná a kalocsai és kecskeméti törvényszékek területét » megtartaná mai területét ts egészben. Ha a közigazgatás tervbevett racionalizálása más eredményt nem jelentene Szegednek, mint a megyei székhelyet s a szegedi Ítélőtábla jelentékeny mérvű területi növekedését, már akkor is a legnagyobb figyelemmel kellene kisérnünk mindent, ami ezen a téren történik s már akkor is előáll annak parancsoló szüksége, hogy ennek az elgondolásnak megvalósítását a város minden tőle telhető eszközzel és minden rendelkezésére álló módon siettesse. A megyei székhelyen s az Ítélőtábla jelentékeny megnövekedésén tul a közigazgatás racionalizálásáról készült emlékirat szerint $zeged megkapná a mezőgazdasági kamarát, az állategészségügyi felügyelőséget, a közúti kerületi felügyelőséget, az egészségügyi felügyelőséget s megkapná az Orstágos Társadalombiztosító Intézet hódmezővásárhelyi kirendeltségének megszüntetése után anna^c területi hatáskörét ls. Ezzel szemben egyetlen szegedi hatóságnak is hivatalnak területi alap' fa nem kisebbedne az uf beosztás által. Az a munka, amit a közigazgatás racionalizálásának kormánybiztosa eddig végzett, uj feladatokat állit Szeged város közigazgatása s a szegedi várospolitika elé. A városfejlesztésnek eddig Igénybevett erői elsorvadtak • forrásai bedugultak. Az elveszített területek helyett uj hatásköröket kell nyernünk s a városnak uj területek felé kell kiterjeszteni érdekszféráját kárpótlásul a legfájdalmasabban elveszített területekért A városnak csak szerencséje az, hogy nem Szeged városnak irigykedéssel, vetélkedésekkel és rivalizálással fogadott kívánságaiként lépnek ezek a problémák az ország nyilvánossága elé, hanem személytelenül, az elkerülhetetlen racionalizálás elsőrendű feladataiként Ez az egyetlen ut, ami ma a haladó várospolitika a a ma feladatain túlnézd közigazgatás számára Járható még, a népkonyhai ellátáson éa a segélyezéseken tul ma ez az egyetlen feladat, amit vállalni lehet s almit teljesíteni kell. MMMMMMIM^^ Zala vármegye leiiratot inlézakormányzóhoz ^ az ország súlyos helyzete ügyében „Mindenkinek kötelessége, hogy a helycelel Őszintén lettárfa" - mondotta Farkas Tibor ... ! (Budapesti tudósítónk telefonjclentise.) Zalaegerszegről jelentik: Zala vármegye törvényhatósága kedden rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a Farkas Tibdr által beterjesztett és a kormányzóhoz int érendő feliratot tárgyalta. A feliratban arra kérik az államfőt hogy ad fon olyan irányítási a magyar alkotmányos és politikai élet működésének, hogy a gazdasági válságot minél kevesebb szenvedéssel és veszteséggel élhessük át. Kéri a felirati javaslat a válságba futott magyar gazdatársadalom megsejtéséi és a magyar gazdatársadalom egységes megszervezésének lehetővé tételét Farkas Tibor szálait tel elsőnek a javaslathoz és rá mutatott arra, hogy rendkívüli viszonyok között a mindenkori államfő súlyos és sorsdőntő elhatározások elé Kerülhet, éppen ezért kötelessége mindenkinek, akinek a tőrvény erre módot nyújt, hogy a helyzetet őszintén feltárfa. — Segíteni pedig csak ugy lehet az országon — fejezte be felszólalását Farkas Tibor —, ha a kétkedés helyét a htt, a bizalmatlanság helyét a bizalom és a kétségbeeső helyét remény vált fa fél. De ez csak ugy lehetséges, ha sikerűi egyesíteni -a magyar szolidaritás erejével a magyar intelligenciát és a magyar népet Ennek az összefogásnak a megteremtését elsősorban a pártatlan államfő feladatának! tekintjük. A közgyűlés Farkas Tibor iavaslatát egyhangúan elfogadta. fl minisztertanács elhatározta, hogy Magyarország a súlyos pénzügyi helyzet miatt nem vesz részt a losangelesi olimpiászon (Budapesti tudósítónk telrfonfelentésc.) A kormány tagjai hétfőn délután gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt minisztertanácsra ültek össze, amelyen letárgyalták a társadalombiztosítási törvénykezésre vonatkozó törvényjavaslatot. A minisztertanács ezután az idei olimpiai játékok, illetve az amerikai kiküldetések ügyét tárgyalta le. A minisztertanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetre való tekintettel Magyarország nem vesz részt a losinaelesl olimpiai játékokon. Sportkörökben fájdalmasan hatott a minisztertanács döntése. Az olimpiai kiküldetésekre az olimpiai alapban 150 ezer pengő fedezet állott rendelkezésre. Miután azonban az ország súlyos pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy ennek megfelelő összegű valutát szerezzenek, a határozat a magyar atléták számára lehetetlenné teszi az olimpiászon való részvételt