Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-06 / 4. szám

ÉLMAGYARORSZÁG R/EOKU. SaeruetzKMég: Somogyi ueca 12.1.em. Teleiont 23-33.^KladAhlralal, klllctnnlt()nyv<«r e« legylfoda Aradi ucca ». Telefon > I3-0®. * Nyomda t LISw LIp«i ucca itt. Telefon t 28-34. Távirati leveirlm PeimAovarortzAn *»«oed Szerda, 1932 Január 6 Ara IS fillér VIH. évfolyam, 4. szám ELŐFIZETÉS' Havonta helyben 3.20. vidéken ét Badapotlen 3-ttO, kUlfOlddo ft-40 penod. Eojtm Mám Ara Mik«s­aap M, vaiAr- «• Ünnepnap ad HIL Iflr­dafétek felvétele tarifa tserlal. Mepfe­lenf •< hdtfd tctvdteMvel naponta reoge • közigazgatás racionalizálása és Szeged Irta: dr. Delire János. A közelmúltban két rendkívül érdekes füzet jelent meg, mind a kettő annak a nagyjelen­tőségű munkásságnak eredményeként, amit Magyary Zoltán professzor végzett a köz­igazgatás racionalizálásának előkészítésében. Magyary Zoltán professzort még a Bethlen­kormány nevezte ki racionalizálási kormány­biztosnak s most a nyilvánosság előtt is meg­jelent az a javaslat, amit megbízásának kö­rén belül a kormány elé terjesztett. S egy­idejűleg megjelent egyik munkatársának a ma­gyar közigazgatás területi alapjairól irt s pél­dátlanul érdekes, szemléltető térképanyaggal ellátott munkája. A közigazgatás alapját a megyei beosztás szolgáltatja s voltaképen ez az egyetlen tör­ténelmi alapja a magyar közigazgatás terü­leti szervezésének. A megyei és városi közigaz­gatás azonban csak egy részét foglalja magá­ban az egész (önkormányzati és állami) köz­Igazgatásnak. A megyei és városi közigazgatási szervezeten tul minden Igazgatási ág a má­sikra tekintet nélkül rendezkedett be s a meg• lévő közigazgatási hatóságok területi alapjaira való tekintet nélkül osztotta szét intézményei és hatóságai között az ország területét FI kell szörnyedül, ha azt látjuk, hogy milyen ér­telmetlen kuszaság, milyen rendszer nélküli zűrzavar jellemzi a középfokú hatóságok te­rületi megszervezését. Egy tápéi embernek például dolga van a telekkönyvnél, az alis­pánnál, a főszolgabírónál, a mezőgazdasági ka­maránál és az állategészségügyi felügyelősé­gen. A mai agyonadminisztrált életben cem is nehezen képzelhető el ez az eset. A tápéi polgárnak el kell menni Dorozsmára a fő­síolgabirósághoz, Szentesre az alispánhoz, Szegedre a telekkönyvi hivatalba, Kecskemét­re a mezőgazdasági kamarába és Budapestre az állategészségügyi felügyelőséghez. Vannak Magyarországon községek, sőt vannak vidékek, melyeknek középfokú hatóságai HIenc város­ban vannak — szétszórva s kilenc városba kell annak a szerencsétlen polgárnak utaznia, vagy gyalogolnia, akinek a hatóságainál el­intézni valói vannak. Nem fecsérelhetjük ugy a polgárság ide­jét, energiáját és vagyonát, hogy ennek az ál­lapotnak fenmaradását továhb lehetne meg­törni. A magyar közigazgatás gazdaságossága és eredményessége követeli azt. hogy racionális átszervezésen menjen keresztül. Ezért öröm­mel kell üdvözölni a racionalizálás kormány­biztosának célravezető javaslatait. Nekünk sze­gedieknek azonban nemcsak örülnünk kell, a mi számunkra ez a javaslat uj munkaterü­leteket jelöl ki s a mi közigazgatásunkra uj feladatokat is ró. A magyar közigazgatás területi alapjainak racionális beosztása négy, vagy öt vidéki em­póriumot fejlesztene ki s azokat tonné meg — a mai vármegyei beosztás átmeneti megtar­tása mellett — az egész országrész közigaz­gatásának központjává. A Javaslat 5 az annak mellékletét alkotó emiékirat szerint Szeged megkapná a megyrt székhelyet' amit Szentesről át kellene heluezni Szegedre s a szegedi Ítélőtábla megkapná a kalocsai és kecskeméti törvényszékek területét » meg­tartaná mai területét ts egészben. Ha a közigazgatás tervbevett racionalizá­lása más eredményt nem jelentene Szegednek, mint a megyei székhelyet s a szegedi Ítélő­tábla jelentékeny mérvű területi növekedését, már akkor is a legnagyobb figyelemmel kel­lene kisérnünk mindent, ami ezen a téren tör­ténik s már akkor is előáll annak parancsoló szüksége, hogy ennek az elgondolásnak meg­valósítását a város minden tőle telhető esz­közzel és minden rendelkezésére álló módon siettesse. A megyei székhelyen s az Ítélőtábla jelentékeny megnövekedésén tul a közigaz­gatás racionalizálásáról készült emlékirat sze­rint $zeged megkapná a mezőgazdasági kama­rát, az állategészségügyi felügyelőséget, a köz­úti kerületi felügyelőséget, az egészségügyi fel­ügyelőséget s megkapná az Orstágos Társa­dalombiztosító Intézet hódmezővásárhelyi ki­rendeltségének megszüntetése után anna^c te­rületi hatáskörét ls. Ezzel szemben egyetlen szegedi hatóságnak is hivatalnak területi alap' fa nem kisebbedne az uf beosztás által. Az a munka, amit a közigazgatás racionali­zálásának kormánybiztosa eddig végzett, uj feladatokat állit Szeged város közigazgatása s a szegedi várospolitika elé. A városfejlesz­tésnek eddig Igénybevett erői elsorvadtak • forrásai bedugultak. Az elveszített területek helyett uj hatásköröket kell nyernünk s a vá­rosnak uj területek felé kell kiterjeszteni ér­dekszféráját kárpótlásul a legfájdalmasabban elveszített területekért A városnak csak sze­rencséje az, hogy nem Szeged városnak irigy­kedéssel, vetélkedésekkel és rivalizálással foga­dott kívánságaiként lépnek ezek a problémák az ország nyilvánossága elé, hanem személy­telenül, az elkerülhetetlen racionalizálás el­sőrendű feladataiként Ez az egyetlen ut, ami ma a haladó várospolitika a a ma felada­tain túlnézd közigazgatás számára Járható még, a népkonyhai ellátáson éa a segélyezéseken tul ma ez az egyetlen feladat, amit vállalni lehet s almit teljesíteni kell. MMMMMMIM^^ Zala vármegye leiiratot inlézakormányzóhoz ^ az ország súlyos helyzete ügyében „Mindenkinek kötelessége, hogy a helycelel Őszintén lettárfa" - mondotta Farkas Tibor ... ! (Budapesti tudósítónk telefonjclentise.) Za­laegerszegről jelentik: Zala vármegye törvény­hatósága kedden rendkívüli közgyűlést tar­tott, amelyen a Farkas Tibdr által beterjesztett és a kormányzóhoz int érendő feliratot tár­gyalta. A feliratban arra kérik az államfőt hogy ad fon olyan irányítási a magyar alkot­mányos és politikai élet működésének, hogy a gazdasági válságot minél kevesebb szenve­déssel és veszteséggel élhessük át. Kéri a fel­irati javaslat a válságba futott magyar gazdatársadalom megsejtéséi és a magyar gazdatársadalom egységes megszervezésének lehetővé tételét Farkas Tibor szálait tel elsőnek a javaslat­hoz és rá mutatott arra, hogy rendkívüli vi­szonyok között a mindenkori államfő súlyos és sorsdőntő elhatározások elé Kerülhet, ép­pen ezért kötelessége mindenkinek, akinek a tőrvény erre módot nyújt, hogy a helyzetet őszintén feltárfa. — Segíteni pedig csak ugy lehet az orszá­gon — fejezte be felszólalását Farkas Tibor —, ha a kétkedés helyét a htt, a bizalmatlanság helyét a bizalom és a kétségbeeső helyét remény vált fa fél. De ez csak ugy lehetséges, ha sikerűi egyesíteni -a magyar szolidaritás erejével a magyar intelligenciát és a magyar népet Ennek az összefogásnak a megteremté­sét elsősorban a pártatlan államfő feladatának! tekintjük. A közgyűlés Farkas Tibor iavaslatát egy­hangúan elfogadta. fl minisztertanács elhatározta, hogy Magyarország a súlyos pénzügyi helyzet miatt nem vesz részt a losangelesi olimpiászon (Budapesti tudósítónk telrfonfelentésc.) A kormány tagjai hétfőn délután gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt minisztertanácsra ültek össze, amelyen letárgyalták a társadalombiz­tosítási törvénykezésre vonatkozó törvényja­vaslatot. A minisztertanács ezután az idei olimpiai játékok, illetve az amerikai kiküldetések ügyét tárgyalta le. A minisztertanács arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetre való tekintettel Ma­gyarország nem vesz részt a losinaelesl olim­piai játékokon. Sportkörökben fájdalmasan hatott a minisz­tertanács döntése. Az olimpiai kiküldetések­re az olimpiai alapban 150 ezer pengő fedezet állott rendelkezésre. Miután azonban az or­szág súlyos pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy ennek megfelelő összegű valutát szerezzenek, a határozat a magyar atléták szá­mára lehetetlenné teszi az olimpiászon való részvételt

Next

/
Thumbnails
Contents