Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-24 / 19. szám

Knyáz Kurakin Szibériai *nték Irta Stein Sándor. Abban ax időben történt, •mikor as uralt frontot Tm c:k|J rőrós had ni ostromolták ét Kolerák admirális két fővesére Paplljev ás 3acharo* generálisok a visszavonulást hstárrsUk el. az Ural-környéki fogolytáborokat evakuál:ák és S/lbéria felé irányították, pedig ssrjéoyckre már a haza jutás öröme várt Köles ák admirális is elhagyni készölt om-zki főhadiszállását a eaeh létdók már ezea Intézkedéseket megelőzőm Vladivosztok felé tartottak, a többi ot alakult román, szerb stb otTádok már ba Is hajóztak. Kora kin herceg, a;{j Kolcsák admirális vöröskeresztes minisztere volt, az ö kisded, kőzet 300 főnyi «mdyzetével is utrakeJt, hogy a menekülést jelentő Viadhosztokhoz közelebb jusson. A tragédiái zürzovarban a porszemet jelentő hadifoglyokkal aakisem törődött ás az életd'stön mindenfelé szétszórt bennünket Nekem at a ssetenese jutott, ha annak lefest nevezni, hogy irts városunkban, a jent-síiszkl kormányzóságban levő Atschlnskban, mely a nagy transzlbértil vasat egyik állomása, Krasnojarok előtt a kadettiskola uj, modernül felszerelt épületét sebészeti kórházzá alakították ét és hála Igazgató főorvosénak, atyai jóbarátómnak, dr. Alexander Laontyovtes Szerebrovroak, ott fősssnltéazl állást kaptam. A szaoité«zség esak chn éa mód volt a földalatti barakkos fogolytáborból a városba való kijutáshoz, mit főképpen a trenirozásom alatt álló orosz sportegyesületi tagoknak köszönhetem éa valófában főorvos barátomnak lakótársa ás a kórház ehvrurgis! ellenőrzője voltam. Vérzivataros napok sónörték végig Szibériát senkisem mert beszéhd, rsak rémülettel súgtuk egymásnak a fölébe, bogy közelednek a vörös hadak, amelyek végeredményben nekünk, hadifoglyoknak a szabadságot a haza'érést jelentetlék. Egy éjjel nagy tár«r*kerek hangos #rfcecé?e ébresztett fe! alvásomból ét még OíTa sem értem rá, hogy a történlek felett gondolkozzam, amikor nagy zajjal a szolgálatot teljesítő szanltéss rohant he hozzám és a földszinten levő Irodába sftrgetrtt. Magamra kapva ruháimat keaembeu a Umpással rohantam le; egy nagy tömeg magssrangu tisztet láttam, akik közül az e^yik odasúgta nekem: jelentkezzen herceg Knrakla mln'szter arJJ. Kiébe léptem, bemutatkoztam és szolgálatomat felajánlottam neki, mint a kórház főszanitésze. Idegesen nézett rajiam végig és látszott untatják szavaim, be se várva mondőkámat, ntas|fott, vezessem a főorvos sxotájaba. A főorvos nem volt otthon, tudtomra adta, hogy ebben a srobáben fo<j megszállnt, miértls a magam éjjeli szállását egyéb hiányában a műtőasztalon rendeztem be. Meavártam a főorvos hazaérkezését informáltam sz ügyekről. Ljzas sietséggel a szobájába tért. Egy darabig vártam az ajtó előtt, de azután belülről csattant a zár. Még suttogó bangók szűrődtek Id, én azután éjieli szállásomra '-értem. Másnap feota reggel 'ilpon volt az egész kórház, de addigra heroeg Kuiakin kísérete adjutánsa kivételével már tovább vándorolt A főorvos összehivatta az egész kórházi személyzetet és tudtnkra adta, hogy egy ré;i orvos barátja érkere't hozzá az éjjel és ezután megtiltja, hogy bárki Is szobájába lépjen, mert barátja gyengélkedik és nem akarja, hogy zavarják. Szétoszlatta a személyzetet engem félrehívott és arra kért, gondoskodjam barátja ellátásáról Az ajtó előtt sétáltam, vártam mikor fe* jelentkezni. Már délfelé járt ez idő és a herceg még mindig nem adott életjelt magáról. Végre arra szántam magam, hogy boayttok a szobájába. Kopogásomra egy llelt molinó i'szabad) Welt: amikor engem látott beléonl, egy megkönnyebbülő sóhaj szállt felém. Ott' ölt az ísvín és egy nagy tűvel lokas pimijének (szőrcsizma) varrásával foglalkozott ,amlt beléntemkor nvotnhan abbahagyott Megkérdeztem, srölgálhatok-e xaiamiwL Barátságosan felém fordltotla JAsá^os arcát és kiejtésemre azt kérdezte, hogy | "ave maffa nem orosz. Mikor felvilágosítottam. h'">cy hadifogoly vagyok, azonnal azt kérdezte, hogy melyik nvelv az angot francia vagy »»*«iet mePy nekem jobban, nükor közöltem, azonnal tökélte* németséggel fordult hozzám és arra kért, őrizzem meg Inkognitóját Reggelit boztam be neki. a^ulan elvittem plmijét meojavilani éa fehernem-.met ls felajánlotUun neki, mert láttam, semmivel sem rendelkezik. Firulva fo^adfa el * é<i 'oTadalmi állapotokkal igyekezet, helvzetétnnagytr^ . Könyörgött hogy amikor csak tehetem, jőj ek be hozzá és magam Is meggyőződtem, társságon, M!fés ttamvugvást jelentett nelo. Az események véresen száguldottak, Kolcsák ad®iriH!. K I1 T *** hajnalon keresztül futott már Atscnmsk ailom.Wn Csitt felé és Papajav generális visszavonuló hadai Atschinsk alatt táboroztak, mint a Kolcsák hadsereg utívédei és azon tanakodtak, bogy Atachinsknál iavegyék-e a harcot as előretört vörös tedsareggd, miután a terep, aem padig a 40 fokos hidegben az agyonhajszolt hadak erre aam voltak alkalmasak. Pepáljev generális katonailag kiürítette Atschioskot éa ő is CCaita falé folytatta visaaavoaulását Atschinsk ilyen módost prédája lett a söpredéknek és valójában már szállingóztak elő az 191B májuséban szétszórt ás a közeli erdőségekbe húzódott vörös riasiak. Kurakin herceget nem esak a gyérszámú gyávák veszélyeztették, hanem aa a hir, bogy Scsttikin és Krafcseakó kösd SOÖOO főnyi r*b'óbandája a uf minszki erdtkből közeleg Eiektői rettegett mindenki. Félelmünket betetőzte az la, bogy a vörös hadak katonai alakulatai nem álltak meg Atschlnskban, hanem Krasoojarsk felé ártva üldözték a menekülő Kelcatk-hadakat és igy Scsitikln hadainak nem lesz ki parancsolton veScsitikin vérengzéseit ismertük- A leblók közeledtek és a mi trámoUuok. herceg Kurakin mit aam tudott mart asobáját nem hagyta sL Jelenléte már ránk nézve is nagy veszélyt jelentett, attól féltünk ngyanis, hogy valaki majd besngja Scsitinkinek, ha ideérkezik, hogy nrt agy eárt keringet rejtünk el és akkor mi is végzetes helyzetbe kerülhetünk Ezért elhatároztuk, hogy egy megbízható emberünkkel szánon Krassnojarskba küldjük, ami AtschinsMBl 250 kOométerro van és ott jelentkezzék a reguláris vörös hadak parancsnokánál. Mikor ezt közöltük vele, pillanatok alatt az MerŐS ember aggastyánná vál orott Minden kívánságunknak eleget tett Másnap reggsi korán 40 Celsius fokos hidegben útnak indítottuk Saomorn búcsúzkodás vott, mielőtt elindult, agykát neki kedves apróbb tárgyat és családjának képét rám bfsta, begy őrizzem mag és ha as életbon találkozunk még, akkor adjam vtssaa. Elmen* és valójában a másnap Atscfeinskfca értaeaö Scsltlnkin marffdőeal már keresték, főorvosnak alig tadta mmgát megmenteié. Az események forradalmi változatai egymást kergettél- és nem Igen voK Időnk Knyásx Kurakinrn gondolat esak olvenkor jutott eszembe, amikor holmim között turkálva kis családjának könnváztatott fényképe került kezembe és elgondolkoztam, vájjon él-e még. Főorvosomat nem engedték a szolgálatból táromf és hogy bőrtt mentse és mert éhti kellett nrfnt az ő-ös vörös sftnoa- főorvosa, szolgált tovább és mtnt ilyen Krassnojarskba kertit, ahol a hadsereg főparancsnokság volt fin is vele tartottam a többi szem élvtettel együtt Krasznojarskban az Earópa-ssállodát ielöKék szál'ásunknt. Egy dolgos délelőtt "nihír már magamban hordtam s flektifnsros batitl^sokat éa mafúltak \ttn*r »n«n •*a*»mit a-onn«n Blndaafeof** bUtMltTa. nrve itrUt tonwa SS fBWr n«Nin «tf.«r<lf»o b*rm»ntT« kSM! I Export Budapctl, s«p*aleha> a. 13.1 gss Iá ® dacára nein akartam hinni a halálos kórnak, jelenti a szolgálatos szanüész, hogy egy izgatott ur keres, Még felelni sem tudtam, már benyitott, sz első pillanat ban nem ismertem tel a görnyedt tartású, tiszta ősz emberben Kayass Kereklat. Mikor kiment a szanitész, akkor mertette csak meg magát és én mély szánalommal nyújtottam kezet neki és szótlanul töltöttem neki a gőzölgő szamovárból egy pohár teát Mohón esett neki a forró teának és én jóesóleg néztem a kiéhezett ember örömét Addig nem beszélt semmit én nem is kérdeztem, nem akartam fájó sebeket teltépnt <*e azután a tea jóleső hatása alatt, amit egy kis magyarosan elkészített szalonnával is megtdldtam, elkezdte mesélni veszélye* szánutját a találkozásokat a vörös Járőrökkel, félelmét a vadállatoktót amely veszélyekből leleményes éa becsületes muzsikunk segítette kt U szegény azután áldozata lelt a tífusznak. Jelentkezését a kraaznojarsU vörös parancsnoknál, ki azután kijelölt számára egy szállást mit aem szabad «fthsgynia, ügyének Ulctve magatartásának kivizsgálásáig, da minden nap kétszer vörös oaUida Járőr ellenőrit bogy otthon ttotőskodik-e és ha rosszindulata a parancsnok, mint ahogy mindig az volt akkor éjjelre ütlegekbel éa szitkokkal tmgukkal viszik a tyurmába (földalatti börtön), ügyének kfvfzsgáTását pedig hiába sürgeti a parancsnokságnál, mindig azt a választ kapja, hogy fontosabb dolguk van. <5 est az éietot már nem birja, folytonos rpzhetéftKl, vájjon r.igért-e a másnapot Láttem, fizikailag és idegileg emberi roncs veit Most is csak azért Jött, mert azt hallotta, ideérkeztünk; még egyszer kezet akar velünk ssorttani és főképpen arra kér, családjának képét adjam vissza, hogy legalább utolsó napjaiban vele legyen. Könnybe borult a szemem és nem mertem mindjárt bevallani," bogy nincs már meg, kénytelen voltam megscnimlsttent OKT* aem egysaer kutattak nálam még éjjel is és Oy esetben egy cári herceg családi képe esetleg az életembe került volna. Mikor ezt végre közöltem vele, nem akarta elhinni, letérdepelt elém. átkulcsolta térdemet, csak még egyszer, csak egy pillanatra hadd láthassa. Nem teljesíthettem kívánságát Felkelt a földről, réveteg tekintettel hátrál' ki a szobából és fogai között lemondóan mormolta: bennem is tévedett Nem volt erőm visszatartani és tovább vájkálni a fájdalomban, a másnap majdnem meghozta a végzetem Kórházba kerültem, sulvos flekttfusasaal, utána rekureastUuszt. majd tüdőgyulladást kaptam és három havi kórházi ápolás után kikerült Knyász Karokln az emlékesetemből ét agy uj feltörő kívánság éledt bennem: a hazajutás gondolata. Siessen, meri még csak pár nap és vége a1 STANDARD RÁDIÓ ZZ^tZ^ | Kfelen még ma aipalan bemntal&stt MIRKOV.GS s: éráik . IDÉNYRŐL VISSZAMARADT KABÁTOK ÉS SZŐRMEÁRUK kiárUSltÓSáírendklvUU olcsó árbanmegkezdlem ^ UOSMJiHH. Kördssc ucca 8m szdin. Rókusi disztemetkezési vállalatunkat Kossuth Lajos sugárút 97. ssám sMl aiégmigfOkkWwe áthelyeztük Ks^suttl | ajaa issáisl S. SZ. 8ta. Es alkalommal árainkat, a mai súlyos * tadaaági heljxefhez alkalmazkodva laartfeBSSu íí2,#pSHff üatfc, kantul képénéi !4f- IMM kiitoe, tan^mkwn&s 43- P IOI kezére. M SSSSK r-wu^^íSl^^^s^ ^^Ss-j^ Tia»t»tett»i Qhfis Mihály és Farkas fum