Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-23 / 18. szám

1 tfirvényszék háromesztendel szigorított dologházra ítélt ogy napszimost (A Délmag'jarország munkatársától.) Barna Já­nos szegedi napszámos már sokszor *oU büntetve különböző bűncselekmények, főleg lopások ttiatt Nemrégiben szabadult ki a Csillagbörtönből és ekkor ujabb bűncselekményeket eszeit ki amelye­ket sorra véghez ls vitt. A mait év április 14-én óbébán járt és az ottani uradalombál 14 sertést lopott el. Nemsokkal később ósztntlvánon Jelent meg és ott egy gazdálkodótól IS sertést és 2 tehe­net hajtott el. A sertéseket Szegedre, illetve üf­szegedrt hajtotta Kozmás Gyula kertészhes. aki aztán Horváth György és Hegedűs József társasé­r an megjelent a szegedi járlatkejalő hivatalban a két emberrel azt igazolta, hogy a malacok saját uevelésűek. Rozsngai Pál napszámos Is belekeveredett az ügybe olyformán, hogy két hamis járlatot szerzett Néhány malacot Barna Kones Mihály asegedl al­kuszhoz vitt ei Konca a valamikor a tulajdonát képező, de elhallott sertések járlatát adta át Bar­nának, aki azokat kijavítva felhasználta Még agy ember került bele a bonyolult bűnügybe: Sánta Ferenc gazdálkodó, aki sz egyik tehenet — hamis passzussal — megvette Barnától a dorozsmai rá­sáron. Barna azt mondotta aa eladáskor, hogy a tehén A éve* és annyi is volt a járlatban feltün­tetve. Odahaza, a tüzetes vizsgálatnál megállapí­totta a gazdálkodó, hogy a tehén nem 4, hanem 8 esztendős. A passzust aztán, hogy eltérés na legyen, kijavította. Amikor a dolog kiderült, valamennyiük ellen űünvádi eljárás indult ÍOfiá*. kdzo*ifathamisitds, illetve orgazdaság miatt A hét ember bűnügyét pénteken tárgyalta a szegedi törvényszék VUd. tenáesa. Barna János töredelmesen bevallóit min­dent. a többi vádlott ls beismerő vallomást tett és jóhiszeműségével védekezett A bíróság este hirdette ld Ítéletét: Barna Jfaost háromesztendel szigorított dologházra, Gyulát kéteszteedn fegyházra, Kouct Mihályt agy­esztendei éa Rozsnyai Pált hathónapi börtönre Ítélte. Horváth György és Hegedte Jóssal 3—8 napi fogházat kapott Sánta Ferencet fsliaesL tették. Amikor Barna János meghallotta as Ítéletet halottsápadt lett majd ki akart rohanni a terem. böL As őrök fogták le a kétségbeesett embert olvasó rovata Trttntrtes Szerkesztőség! Tegnap üzleti ügyek­ben Pestre kellett utaznom és as éjjeli személy­vonattal jöttem vissza Szegődre. Hajnali félnégy órakor, e vonat érkezése után gyalogosén indultam hazafelé a Boldogassaonv-sugáruton és a Temp­lom-téren keresztül az IsVola-ueea irányába. Ami­kor a Templom-térre irtem, két gyanús alak bnk­kant fel Először rájuk se hederítettem, később aaonban gyanús megjegyzéseikre át viselkedésükre lettem figyelmes. A UJesen néptelen téren ki­tértem az utjukból, de azok ismét elém kerültek. Most már tisztán láttam, bogy hajnalt támadásra kezűinek. Körülnéztem, hogy látok-e valahol rend­őrt. de rendőr az egész környéken sehol se mu­tatkozott A belysst egyre fenyegetőbb lett, a két ember gondos str. égiável bekeríteni igye­kezett a templom árnyékában, mig végrw hosszas tak';kázás után. hirtelen irányváltoztatással sike­rült megszabadulnom a két támadni készülő haj­nali lovagtól. A történetet azért közlöm a t Szer­kesztőséggel, bogy felhivjam a nyilvánosság éa a rendőrség figyelmét A rendőrség állítson őrsze­met a Templom-tárra, mert megtörténbet, hogy ott minden nehézség nélkül leütnék egy járókelőt, aki elfáradva az éjszakai utazástól, hazafelé igye­kezik. Tisztelegi: Egy kereskedő A iiSIaflcMuI* erMkatltO felen tt fcifry ojMl irt>» -*>4n>t bul , .i F Molnár öftösmahdg Káfáll a c c • IX. • x. Vásárhelyi Tóth malmi KSS Szécsi Izsó 14. szám A KASS-KAVEHÁZ 50 százalékkal lessállMolla a reggeli kivé és a délutáni fekete árit. Reggeli kávé vagy tea 1 süteménnyel, borravalóval együtt 50 ffl. Ugyanaz vajjal . . . g­vajjal és mészéi vagy méz helyett tojással . . 80 RL ugyanesak borravalóval együtt 1 pohár reggeli tej cukorral. 1 süteménnyel és borravalóval, 40 ffl. ** Afekste ára délután 1-tól 4-ig, borravalóval együtt éO fiL Szentes vagy Szeged karc i asegedl (A Délmagyarország menkstáraátót) Ismeretes, bogy mtfsry Zoltán, a közigazgatás radowliaálására kiküldött kormánybiztos a kös­igazgaiás területi alapjairól Udolgo ott (mládratár ban állást foglalt amellett. hogy C*»vár­megye székhelye Szentes helyett S*T« gyen. Es az állásfoglalás amilyen nagy Arömet keltett Szegeden, annyira felkorbácsolta a szente­sieket, akik megindították a harcot e megyeszék­hely magtartásáért A .Szántás* Hírlap* dm* lap­ban legutóbb hatalmas sikk jelent meg i«iii»i •agy S*e#edf« eimmeL A dkkben felsorolják ásó­kat es érveket amelyek sseryitük Szentes mellett szólnak. A cftkből idézünk néhány érdekesebb — Egy tekintet a Trianon előtti és Trianon utáni alig válteaott — Csongrád vámegye térképére, azonnal tnsggyő* míadsakit "tói irje a lap —, bogy a vármegyének adott viszo­ayaí kőzött, jobb elhelyezésű székhelye nem le­bet, mint Ssentos, mert mind az e kívánalom, amelyet «cy mékhaliyal mmbm H M*t állí­tani yjr«*«n edottaáaet figyelembevéve, 80 szá­zalékig fennáll, mig Szeged nem felel meg ezek­nek a teltételeknek. - Csongrád vármegye területét kétfelé vágja a ftssa s igy a vármegy* területe nem alkot szigo­rúé* vett földrajzi egységet Ennek a körülmény­nek nincsen aemml hátránya, sőt annyiban elő­nyős, mert vizlköalakedésl utat jalant a Tissa az A vármegyei kósségek csoportosulása saew pontjából és Így a alpasslg tekintetéből is a vár­megye északi réáe teszi a közigazgatási vármegye zömét Az északi réssan mintegy «U»0 lélek, a közép ée déli részeken padig mintegy 85.000 lélek éL Késlekedés sasmpontjából két nagy egy­ség ve» a várnagyéban. Az egyik a szentesi, a másik a (fcegedí börpeetbél ágazik te. Szeged erő­sen fűződik bele a vármegyei műuthálóaatba, Szántás összeköttetése padig környékével tökéle­tesnek mondható, is a körülmény, begy az alföldi transzverzális műút Srenteasn megy át Szentes balyaatét országos viszonylatban előnyössé tesai. — A vármegye viziutja a Tisza. A vMMsl.kwtes kizár aa Szegednek kedves Tekintve saon­bogy e vtzUözlekedást a sokkal etőayösebb ti közlekedés teljesan háttér-* szorította, sem­mi különösebb jelentősége niaes as agésnek. — A vasúti forgalom kit szigorúan háláiéit ás öss*e nem fúugő területre osztja e vármegyét Szeged teljesen kivül esik a vármegye vasúti for­galmán és a vármegye lakosságának zöméi* néz­ve éppen agy esak agy kikéayszaritett végállomás, mint hajózási szempontból, mert ampán Kistelek. Oerozsma és Algyő ez a bánom község, amelvnek tökéletes összeköttetése van vele. A Szentesről öt­felé elágazó vasúti vonal, míg egyfelől tökéletesebb s a<őny#iebb AsszeköltetéK H»«s4t a főváros relé, mint amilyen Szegednek van, addig másfelől a vár­mag}* északi fsláaak a legideálisabb vasúti köz­lekedést jelenti Saantessel és Szentesen át — Sssged ma szinte hermetioe elzárva a vár megye északi részétől. Szeged nzokat az útjait ha­nyagolta el leginkább, amelyek a vármegye köz­ségeibe veaetnek. Talán esak Ázsiában lehet oh felfordult utat találni mint a Szegedről Tápéra vagy Sándorlalvára vésető ut Csongrád varmegye helyzetében akár a községek fekvését akár a ne­pessépí, vagy közlekedési viszonyokat tekintjük. Szeged nem lehet megyei székhely. A mai állapot megváltoztatása nem szolgálná sem a közigazgatás sem a közönség érdekét - As simult év nyarán gróf Ktebebtary Kané, akkori kultuszminiszter ás Saagsd ettrtggyülári képviselője beszámoló beszédet tartott SzsgM — Irja tovább a szentesi cikk. Emsek a beasfaaoló beszédnek a magva és része az volt, amely Nagy sseged megteremtéséi* vonatkozott. A volt né­niszter magasan szániyalö fantáziával festette meg azt a Nagy szegedet amely magábaolvasztja aa egéss környéket amelvnek Dorozame éppen olyan szerves része, akár a Rókusváros és a tápéi pia­con épp ugy ragyog a kultura fénye és poaapáte, akár e szegedi fogadalmi templom kórayékAt. A Idebelsbergi elképaelés valami Szegsdmegyét Ü sejtetett * — A kormánytámogatás hiányáról panaazkMhatik. Az 1879. évi nagy árvizkatsarfrála óta nem volt egyetlen kormány sem, amely meg­feledkezett volna SzegedrőL A panaszkodó Szeged ugylátszik elfelejti, hogy megkapta as egyik agyé­temet A szegedi sovinizmus olyan erős lokál­patriotizmust fejlesztett ki amelynek nincsen párja as egéss országban. Bfl volna Nagyisegad? Bit nem tudjuk, de ugy mondta Klebelsberg. hogy egy nagy közigazgatási és gazdasági — Mi Mm vágyónk eHaaaép Nagysseged gon­dolatának sem. Helyeseljük, kívánatosnak tartjuk, hogy az ország második városárak a fejlődése továbbra is biztosíttassák. De az eben, hogy Nagy­szered kedvéért, megcsúfolva Minden Igazságot és közérdeket egyszerűen kivágesaanek bennün­ket az életösztön erejével tiltakozunk, mert az élet­hez nekünk is jogunk vsai — Nem egészen értjük a kormánybiztosnak a központi fekvést Illető elgondolásait mert a dfli Pestmegye székhelyénél mellőzi Kecskemétet átért mert az uj megye szélén fekszfle. ezért székhelyül Kiskunhalast szemelte ld, viszont Csongrád vár­megyénél elakarjs törölni — mint megyeaeéh­helyt — a központi fekvésű Szentest éa székhely­nek a határszélen, sót a trianoni batár közvetlen közelében fekvő Szegedet jelöli ki — Csongrád vármegye saékhalyáaek ről való elhelyezése nem esu^án Sasatesnek voiee sárelme, mert a vármegyének több, mit kéthar­mada áJl megbonthatatlan tömör egységben Szen­tes mellett •A vármegye érdekei és Szeged érdek 1 két egéL szen külön világ — fejezi be a szentesi lap —, amelyet összeegyeztetni, amint két évszázad alatt soh--.* lehetett, ugy nem lehet ma sem. Mert a soha meg nem volt s ma is hiányzó, a jövőben is megteremtbetetien ósszetartozandóság ennek ellentmond — ósszetartozandóság hiánya pedig as eleven életei Atné meg.* gyöngyök kizárólagos képviselete eredeti árakon. Állandóan uj modellek n> Relch flór es fia Rt Kelemen acca IL sz. GFB. harisnyák íMS Pollák Testvéreknél

Next

/
Thumbnails
Contents