Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-20 / 15. szám

Nyugdíj helyett - földmegváltás Indítvány a Januári kOzgyülés elé az állami és városi alkalmazottak nyugdijának megváltása Agyéban a város törzsvagyonát nem szabid eTidege­(A Délmagyarország munkatársától.) Gál Miksa, az Angol—Magyar Bank szgedi fiók­jának igazgatója érdekes indítványt nyújtott be kedden délelőtt a januári közgyűlés napi­rendjére. Indítványozza, hogy a közgyűlés in­tézzen feliratot a kormányhoz és az állam­háztartás, valamint a törvényhatóságok költ­ségvetési egyensúlyának biztosítása érdekében kérje, hogy a nyugdíjazott és a jövőben nyűg-, díjazandó állami és törvényhatósági alkalma­zottaknak nyugdijmeqvállás. illetve végkldér gilés elmén megfelelő nagyságú földet adjon at állam, Illetve a város. Az indiátvány sze­rint a földet, amelynek nagyságot országos bizottság állapítaná meg, tehermentes örlle tulajdonul írnák a nyugdíjasok nevére. A föld­Igényeket az úgynevezett OFB-fóldekböl, ezen­kívül az állami és a városi tulajdonban lévő földekből lehetne kielégíteni, — mondja az indítvány. Gál Miksa inditványát azzal Indokolja, hogy flyen módon ugy a városok, mint az állam­háztartás költségvetése megszabadulna egyik legsúlyosabb tehertételétől, a nyugdijaktól, ami nagy könnyebbséget teremtene, de gazdasági ssempontból is előnnyel járna, mert emelné a mezőgazdasági termelés nívóját. Érdekes, hogy ugyanezzel a témával foglal­kozik már régebben dr. Tonelll Sándor ka­marai főtitkár és Grosz Maroel, a Szegedi Ke­reskedelmi és Iparbank Igazgatója I?. Közösen kidolgozott indítványukat két nap muloa nyújtják bs ugyancsak a januári közgyűlés napirendjére. Indítványuk lényege ugyanaz, mint a Gál-féle Indítványé, a kivitelre azon­ban más módot ajánlanak. Nem kívánják, hogy a nyugdíjasok őröktulajdonul kapják meg a nyugdijuknak megfelelő nagyságú ter­mőföldet, hanem azt javasolják, hogy a föl­deket a város — a Grosz—Tonelli-féle Indít­ványban csak Szeged városról van szó — örök­bérlet formájában adja oda nyugdíjasainak. Igy nem érné sérelem azt az elvet sem, hogy niterJ, de nem fenyegetné a várost az a ve­szedelem sem, hogy bizonyos idő múlva el­fogy a íöldvagyon. Az örókbérleteket, amelye­kért az igényjogosultak csak az url Jog elisme­rése cimén, formálisan fizetnének egészen mi­nimális bérösszegeket, minden esetben visz­szavonná a város, amikor megszűnik a nyug­díjas, vagy nagykorúvá lett leszármnzottalnak nyugdíj, vagy özvegyi, neveltetési járulék igényjogosultsága. A Gál-féle indítványnak Rack Lipót pénz­ügyi tanácsnok lesz s ttsgyflb'sert és a köz­gyűlésen az előadója. Back tanácsnok ugy nyi­latkozott az érdekes indítványról, hogy art nem tartja elfogadhatónak elsősorban azért nem, mert ilyen módon a földel lassankint el­vonnák a hivatásos mezőgazdáktól. De nem tartja kívánatosnak a földnyugdijak rendsze­rének bevezetését azért sem, mert nem kíván­ható a hatvan-hatvanötéves közszolgálati nyug­dijasoktól, hogy ilyen idős korban uf éleihi• valóst kezdjenek, amihez rendszerint meg­felelő tőkéjük nincsen. De nagy vitákat és egyenetlenségeket ls kelthetne a pénzügyi ta­nácsnok véleménye szerint ez a rendszer, mert a földek értékét igen nehéz pontosan megál­lapítani és igy az igényjogosultak állandóan elégedetlenkednének. Orvosi razzia után bíróság elé állítottak négy fogtechnikust (A Délmagyarország munkatársétól.) A mult év december végén a tisztifőorvos ren­deletére a kerületi tisztiorvosok razziát tar­tottak a fogtechnikusoknál. A razzián a kerü­leti orvosok sok orvosi műszert és apparátust foglaltak le a műhelyekben és ezeket kocsira rakva, elszállították az fllető fogtechnikus mű­helyéből. A razzia eredményeképen négy szer gedi fogtechnikus ellen indult meg az eljárás kuruzslás cimén. A négy fogtechnikus: Manrr heim Gáspár, Hahn János, Barna János és Tihanyi Ernő elleni ügyben kedden tartott tárgyalást dr. Gaál István járás biró. Nem jelent meg a tárgyaláson Háhn János és Barna János, ezeket a bíróság újra meg­idézi A másik két fogtechnikus ügyét elkülö­nítette és letárgyalta a bíróság. Mannheim Gáspár — aki ellen már több esetben volt eljárás közegészség elleni kihágás miatt — kihallgatásakor tagadta bűnösségét• Tagadta, hogy fogorvosi teendőket végzett volna, vagy kezelte volna a pacienseket El­ismerte azonban, hogy készített müfogakat és szokta a paciensek szájába behelyezte, készl­A jogügyi bizottság szerdán folytatja a kéményseprési vitát A leszállított kéményseprési dijak (A Délmagyarország munkatársé'61.) A Jogügyi bizottság az érdekeltségek képviselői­nek Jelenlétében hétfőn délután folytatta a kéményseprési szabályrendetet tárgyalását de — mint megírtuk — nem végezhetett az egész anyaggal és igy a tárgyalást el kellelt halasztani Dr. Pálfy József polgármester­helyettes eredetileg keddre akarta Ismét össze­hívni a bizottságot, mivel azonban a tüzoltó­fflparancsnokságnak előbb el kell készítőnk az uj kerületi beosztás tervezetét, a jogügyi bizottság csak szerdán délután 5 órakor foly­tatja a félbeszakított vitát A Jogügyi hizottság legutóbb megállapította az uj kéményseprési tarifát, helyesebben ki­dolgozta a tarifa megállapítására vonatkozó Javaslatot, amely nagyjában megegyezik a ter­vezettel, de a tervezet-szerinti kilenc kerület helyen csak nyolc kerületre, tehát a réginél csak kettővel többre osztja föl a várost. A Polgármesterhelyrttes azonnal utasította a tüz­oltóföparancsnokot, hogy a jogügyi bizottság határowta alapján dolgozza át a kerületi be­osztás tervezetét és azt mutassa bes*erlán a bizottságnak. A polgármesterhelyeftes közölte * Jogügyi bizottsággal azt is, hogy az Így ttódositott javaslatot magáévá teszi, az tehát ebben a formában kerül a kisgyűlés, utána t*dig a közgyűlés elé. A Jogügyi bizottság java-ilnta szerint a kő­fenséges, vagy az orosz rendszerű henger­^rnények seprési diját a földszintes házak­•l'- egyszeri seprés esetén az eddigi 19 fillér J« 15 fillérre, az egyemeletes épületeknél J"röi ?? re, a két-., vagy háromemeleteseknél 38-ról 28-ra, évi átalányban a földszinteseknél 2 pengőről 1.60-ra, az egyemeletes házaknál 8 45-ről 2.60-ra, a két-, vagy háromemeletesek­nél 4.60-ról 8.40-re szállítanák le. Egy henger­kémény egyszeri égetése az emeletek számira való tekintet nélkül 72 fillér helyett 50, golvó­zása pedig 88 helyett 30 fillér lenne. A magán­háztartásokban lévő egysütős takaréktűzhely tisztításának diját 17-ről 16 ra, a kétsütösét 22-ről 22-re (ez nem változik), a háromsülő­sét 81-ről 30-ra, a csőnélküü mosókatlan tisz­tításának diját 17-ről 16-ra szállítják le, a csővesét 19-ről 20-ra emelik a kályhaüszti­tás diját változatlanul 6 fillérben, az olyan kályháét, amelynek csöve hosszabb egy méter­nél, méterenkint külön 6 fillérben állapították meg. A pékkemenoe tisztítását 38 fillérről 30 fillérre, a kávéházak, kifőzök, cukrászdák tűzhelyeinek tisztítási diját 80-ról 60 fillérre szállítják le, a kéményégetés tűzoltói ellenőr­zése változatlanul egy pengőbe kerül, a gvár­kémények egyszeri tisztításának dija méteren­kint 80 helyett 60 fillérbe, a gyárkém íny­csatorna tisztítási dija pedig 1.20 helyett 80 fillérbe kerül. , Eddig a központi fűtőkészülékekkel föl­szerelt hájtnk kéményének tisztításáért a ké­ményseprők a gyárkém én vekre megállapított tarifát alkalmazták. A Mzoitság most elvi hatá­rozatot hozott, amely szerint a kőrpontl fűtő­berendezés kéménye után is csak a rendes kéménytrrifát számíthatják fel a kéménysep­rők, ha a kémény mérete nem nagyobb a normális 50x50-es méretnél, ha nagyobb, akkor gyárkíméuynek számit. tett koronákat hidakat is. Tihanyi Ernő ugyanígy védekezett ö ls beismerte, hogy készitett koronákat és azokat el is helyezte a betegek szájában. A bíróság sok tanút hallgatott kl, akik főlfg Mannheim ellen tettek terhelő vallomást Az egyik tanú azt vallotta, hogy a technikus készi­tett és feltett neki egy koronát amitől beda­gadt az arca. Ekkor a koronát levétette, végül ls a kezelést beszüntette. Egy másik tanú Ti­hanyira vonatkozólag vallotta, hogy idegkete­lést végzett nála, de ugy fáj' a foga. hogv abba­hagyatta vele a kezelést Sorban kihallgatta a bíróság a volt pacienseket akik terhelő val­lomást tettek. A bíróság ezután ujabb tanuk és dr. GéXlnet Lajos szakértő kihallgatása vésett elnapolta m tárgyalást. Háború a paprika forgalmi Jegy körül Tiltakozó küldöttség a vasárnapi tilta­kozás ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Beszá­molt a Délmagyarország arról a gyűlésről, amelyet vasárnap délután tartottak a szegedi paprikakikészitők, hogy tiltakozzanak az úgy­nevezett paprikabolelta ellen. A nagygy űlésen határozati javaslatot fogadtak el és ezt felter­jesztették a földmlvelésűgyi miniszterhez. A paprika forgalmi Jegy kérdése ketté vá­lasztotta a szegedi paprikásoksL Kedden dél­előtt ugyanis népes küldöttség Jelent meg dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnél. A kül­döttséget Madarász János vezette, aki kö­zölte a polgármesterhelyettessel, hogy a va­sárnapi gyűlés határozata nem fejezi kl a szegcdi paprikások többségének akaratát. A nagygyűlés tudtuk és akaratuk ellenére hozta meg ismeretes határozatát A gyűlés határa" rata ellen éppen ezért tiltakoznak és beje­lentik, hogy iVtakozó táviratot küldtek el­lene a földmlvelésűgyi miniszternek, nehogy a minisztert félrevezesse a vasárnapi gyűlés határozata. A szegedi paprikaérdekeltségek többsége ugyanis szerintük helyesli a főld­mivelésűgyi minisztérium tervezetét amelyhez a minisztériumban tartott szakértekczlet Is hozzájárult. Éppen ezért art kérték a minisz­tertől, hogy mielőtt kiadná uj paprikaren­deletét, annak tervezetét küldje le véleménye­zés cél jából a város hatóságának és a keres­kedelmi és iparkamarának. A polgármesterhelyettes tudomásul vette a küldöttség bejelentését Kedden este egyébként 11 paprikakereskedó értekezletet tartott a Lloydban és tiltakozott a parikabolelta bevezetése ellen; amely szerin­tük csak egyes exportőrök és a növényvédelmi iroda céljait szolgálná. Markovics Endre is­mertette a tervezett paprikairoda ügyét. Ez az iroda — mondotta — a növényvédelmi iro­da évi 158 ezer pengős költségvetésével szem­ben csak évi 25-30 ezer pengővel dolgozna. Az értekezlet állásfoglalását szintén megkül­dik a földmivelésügyi miniszternek.

Next

/
Thumbnails
Contents