Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-19 / 14. szám

DELM AÖYAKOKSZAG Kedd, 1932 január 19 Ara 1« fillér L| ueoED. 8cerhe*ztO*«fl: Somogyi kl.l.em. Teleion: 23-33.-KlAdóhlrnlal, ^Mc(«nknnyTiAr ét legytroda Áradt peca ». Telefon 113-OA. - Nyomda > Löw _ • tp«tucca Itt. Teletöm 2«>-34. ThvtraM VTTV A-rf JT.1T delííek felTílele tarifa tzerlal. é» levélcím • DeimsoyaronzAa Szeaed • 111. CVIOlyaiU, SAOUI lenllc héllft MréleléTel naponli előfizetési Havonta helybea 3.ZO vidéken «a Budapesten 3-00, icUItnidtSn 0-40 pengd. # Boré* asdou Ara bétktta. nap IO. va»Ar- é* Ünnepnap 14 níL nirMeoJea rengel mm Városok loszanálása Vannak javíthatatlan optimisták, akik * legnagyobb csapások idején is azzal vigasztalódnak, hogy érhette volna őket nagyobb csapás (is. Szegedet aligha érhetik nagyobb csapások, |mint amilyenek az utolsó tiz év alatt érték. Mi mint optimisták se vagyunk javíthatatlanok. Mégis találunk vigasztalást. Igaz, a •sors kegyes a valósággal aranvtálcán szervírozza a reményt — W -1 • Itt van a vasúti üzletvezetőségsk leépítésének gondolata. Milyen koncentrált támadásban részesítették" érte a kereskedelmi minisztert- Pedig elismerést és hálát érdemel. Mert kinek jutott volna eszébe legalább is a magas hivatalnok urak' közül, ha ez a terv föl nem merült volna, hogy a városoknak nagyon gyakran vannak közös érdekeik és hogy ezeknek a közös érdekeknek a szolgálatában, legtöbbször csak védelmiben, együttesen kellene eljárni, föllépni, hadakozni, taktikázni, alkudni, Ígérni, vitatkozni és cselekedni? Kinek jutott volna eszébe — most sem szegedi az Illető, ikinek' eszébe jutott —, hogy a létérdekeikben egyre jobban veszélyeztetett nagy magyar városok minden körülmények között számitnatruk nyomatékos szavú szószólóra és hogy az illetőt gróf Klebelsberg Kunónak hívják', aki a városi gondólat Jegyében alkotott mint. kultuszminiszter • a városi gondolat Jegyében tevékenykedik mint buplicista és mint egvszerű képviselő? Nem vitatkozni akarunk, amikor kijelentjük, hogy se az ország, se a Máv., se a városok .szanálásának nem módja és nem eszköze az üzletvezetőségek leépítése. A Baross-félé vasúti oentrallzációs politikában volt koncepció. Ma is lenne, ha olyan viszonvok között élnénk, mint amilyenek között akkor éltek, amikor Baross Igazgatott és alkotott a kereskeloedelmi tárca élén. Ma a decentralizációnak •in jogosultsága, ma a decentralizációra van srükség. Kul turdeoen tral izáclóra. Gazdasági decentralizációra VasutignzgatásI decentralizációra. Ebben a megcsonkátoít kis országban is. A decentralizációnak valamennyi Igazgatási ágra való ezt a kiterjesztését hirdettük és sürgettük akkor Is, araikor Sttged egyik nagynevű országgyűlési képviselj® egyre nagyvonalúbban építette ki a kultorális decentralizációt, amikor a lényeget «eg nem látva és meg nem értve álltak ezzel • korszakot Jelentő munkával szemben s amiKor a klebelsberg! decentralizációs elvekkel « alkotásokkal szemben minden más tárca ngy megmaradt a hagyományos centralizálás gyakorlat mellett, vagy öntudatlanul — •gyis lehetne mondani, hogy koncepciótlanul 2 Ingadozott és lebegett az esetek, az érdekek * a protektorok száma és súlya szerint » csodálkozik, hogy ez a rendszer, a rend"ertelenségeknek" ez a rendszere, elvezetett J* üzletvezetőségek leépítésének a gondolatáig, » M eddi8 fölmerült valamennvi szanáJJ« gondolat megvalósításának* esetén üresen meredeznének a jugoszláviai határok felé • gyönyörű tiszaparti klinikák, amelyekbe **ged beépítette vagyona tekintélyes részét, már bérház gyanánt kellene' hasznosilv2f annak ar névtáblának az épületét, ame«W. rekon5-lrukció idejében helyezlek ide az ország második városa L'gna^yobb intézményeitől megfosztva, anyagi erejében megtörve, erkölcsi hitében megtépázva, eljelentéktelenitve és reménytvesztetten szürkülne el, mint Kistelek', Dorozsma ŐK Táró csendes szomszédja? . . - , - . Azt halljuk, hogy az üzletvezetőségek megszüntetésének terve ellen együtt fogja felvenni a harcot az ót érdekelt város. Sajnos, azt is halljuk, hogy a szolidáris eljárás gondolata megint nem Szegedről indult eL De ezek a kérdések most már egyre jobban belevágnak az eleven húsba. Ezek most már nem egyes polgármesterek személyi prestizsének" a kérdései Ezek messze túlnőnek' azon a munkaés hatáskörön, amelyet képviselni vagy betölteni tud a városok kongresszusa. Ezek a városok létének vagy nemlétének a nagy kérdései. Ezek annak a nagy kérdései, hogy Budapesten kivül egyáltalán meghagyjanak-e várost Magyarországon, vagy pedig elfalusltsák ezt a kultúrában és munkában, alkotásokban és eredményekben termékeny területet éa nagyra képes népet Ezek annak a kérdései, hogy mi legyen a sorsa a kővetkező évtizedekben a városi népnek: a lateinernek és a munkásnak, a kereskedőnek és az iparosnak, a gazdának és bérlőnek. . _ Ha pedig igy van, aklcor a hatóságot kényszeríteni keli a városi gondolat szeretteijes ápolására és hathatós védelmére. A lakosságnak kell kényszeríteni. Városi közgyűlések, ha ez nem elég, egyesületek, ha ez sem elég, népgyűlések utján. Aj első lépés lehetne a vidéki városok együttes parlamentje — Budapesten. Legyen ott ebben a parlamentben minden közgyűlés minden pártárnyalatának és frakciójának képviselete. De legyen ott minden város minden országgyűlési képviselője ís, Klebelsberg Kunótól Hegymegi Kiss Pálon, Kéthly Annán és Györki Imrén át egészen Bassay Károlyig. Mentsék motf a leszanálástól a — városokat Friedrich István Prágában tárgyalt Benessel Középeurópa szanálásáról (Budapesti tudósUónk telefónfelentése.) Prágából jelentik: Friedrich István Prágába érkezett és Középeurópa szanálására vonatkozó tervezetét — amely nagyjából megegyezik Gratz Gusztáv elgondolásával — bemulatta Benéznék, „ ... A cseh külügyminiszter hétfőn délelőtt fogadta Friedrichet és hosszasan tanácskozott vele a tervezetről. Friedrich és 0en« * délután folyamán is hosszasabban tanácskoztak. Friedrich • délután folyamán találkozott dr. Szlávik belügyminiszterrel, ak! eddig agrárpolitikai szempontból kifogásolta a Magyarországggal való gazdasági együttműködést. Friedrichnek állítólag sikerűit meggyőznie a minisztert Laval a kamara keddi Qlésén válaszol BrUnlngnek Brland bocrakIhaIlg«lása Doumernél (Budapesti tudósítónk telefonjclentése.) Briand hétíön délelőtt bucsukiballgatáson jelent meg Doumer köztársasági elnöknél. A negyedóráig tartó kihallgatás igen szívélyes volt. Mivel a külügyminisztérium átadása még hivatalosan nem történt meg, Laval előreláthatólag szerdán veszt át Briand örökét Lavat egyébként lázasan dolgozik az uj kormányprogramon, amelyet kedden délelőtt, a kamara ütése előtt terjeszt a minisztertanács elé. Kedden délután 01 össze a kamara, ahol Ismertetik az uj kormányprogramot, mely hlr szerint igen rövid és főleg két problémával, a jóvátétel és a leszerelés ügy évei foglalkozik. ^avai egyesek szerint módot talál arra is, hogy * program keretén belát vábttZolfon BrüntngneKj, Az uj program ismertetése után rátérnek az általános vitára. Ha ez simán ft>g lezajlani, az eset-j ben a harmadik Laval-kormány megkapja a több* j séget. A lausannei konferencia Budapesti tudósitónk telefonjeteniése.) Lausen-; nebőt jelentik: A lausannei konferencia technikai előkészítése megkezdődött, bár egészen kétséges, bogy a konferencia 25-ére ősszeülhete. MacDonald ugyanis nem hagyhatja el Londont Laval sem vehet részt és igy a két legfontosabb kormányelnök nélkül nem valőszinü. hogy megtartják a konferenciát Az osztrák Helmwehr országos felvonulást tervez Sfarhemberg herceg fettOnéstkeltó beszéde (Budapesti tudósítónk telefonfe'entése) Bécsből Jelentik: Starhemberg herceg, a Helmwehr vezéreinek vasárnapi wellesi értekezletén feltűnést keltőbesrédet mondott Támadj a nemzett szocialista, kat, majd kijelentette, hogy a Helmwehr ki fogja kényszeríteni gtazdaságl követeléseinek teljesitését hs másképen nem. azzal, hogy a Helmwehr or. szdgos felvonulást rendez ós ha a kormány akadó, koskodna, akkor föj/ön a forradalom. ' Kijelentette Starhemberg herceg, hogy nem akar a szövetség szembekerülni az államhatalommal, azonban a köztársasági védőszövetaéggef kíméletlenül fog eljárni