Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

yiiwiai sm ^ Péntek, 1932 Január 1 teZeOKD. Sc*rHuzt(M«o: Somoi,/! UCi« 22.[.em. TMelon 2 »-33.'K(nddhlvovnl, _ agam tf/J UJESZTENDŐRE // Tisztelt olvasónk, aki kezedbe veszed eze­ket a sorokat, vedd tudomásul, amit már úgyis tudsz, hogy nagyon nehéz volt az elmúlt esztendő. Ha visszatekintesz a lepergett hóna­pokra, csak egyben érezheted magadat gazda­gabbnak, mint voltál egy esztendőnek előtte: megszaporodott be nem vált reménységeidnek és várakozásaidnak készlete. Lehet az is, hogy megszaporodtak az ősz hajszálaid. Talán több is az ősz hajszálad, mint volna más körül­mények kőzött. Pedig nem hisszük, hogy szánt­szándékkal követnéd a rokokó divatját, mikor előkelő urak' és delnők fehérre púderezett parókát raktak a fejükre. Tisztelt olvasónk, mi is messze esünk az ujjongó örömtől, ha évzáró és évnyitó mér­leget akarunk felállítani. Az aktívák oldalán vajmi kevés az elkönyvelni valónk. Annál inkább megsokasodtak a tételek a passzívák oldalán. Nincs hónapja az esztendőnek, melyre ne jutott volna belőlük. A változást csak' a meglepetések és nom várt tételek számának állandó emelkedése képviselte. Főleg, amit az esztendő derekától kezdve végigéllünk, elég­séges lett volna próbatételnek a legerősebb idegzet számára, nem pedig a mi idegeink­nek, melyeket már az előző esztendők meg­próbáltatásai éppen eléggé megtépáztak és szétziláltak. Már csak homályosan emlékszünk vissza az elmúlt esztendő első felének pénzügyminisz­teri kijelentésére, hogy államháztartásunk tel­jesen rendben van és a már majdnem per­fektuált kölcsön nyomán lesz munkaalkalom és kereseti lehetőség a magángazdaság szá­mára. Nem sokkal utóbb meghallottuk, hogy a reménybeli kölcsönre egyelőre nem számit­hatunk. Lassan megtudtuk azt is, hogy köl­csönre egyáltalán nem számithatunk. Azután lassú adagolásban vettük be a további hire­ket. Az államháztartásnak nincsen fölöslege, dí> van egy ici pici kis hiánya. A hiány nem olyan kicsi, mint először gondoltuk, hanem több valamivel. Nem is valamivel, hanem sokkal több. Ekkor hallottad azt is, tisztelt olvasónk, hogy csak" magunkra, hogy csak terád lehet számítani. Te vagy az, névtelen olvasó és névtelen adófizető, akinek meg kell feszileni az erődet, hogy helyreállítsd annak az államháztartásnak az egyensúlyát, amely, nek felállításában vaimi kevés volt a bele­szólásod. És zúgtak körülötted a gazdasági válság rliób-liirei. Egyik nap bezárták a bankok pénz­tárait és nem jutottál hozzá a pénzedhez. Másik nap arra ébredtél, hogy devizakorlá­tozások bénítják meg üzleted forgalmát. Har­madik és negyedik nap emelkedett az adód. Emelkedett az adódnak mindenféle fajtája. Ha köztisztviselő voltál, leszállították a fize­tésedet, ha magánalkalmazott voltál, három­szorosra emelték a kereseti adódat. Ha bár­milyen más foglalkozást űztél, szi'ikségadó for­májában mégegyszer megfiz-ttod na^on is kéies jövedelmed adóját. Fizetted a dl-ágál.b postát, a drágább vasutat, több bély« gsf ra­gasztottál a leveleidre és okirataidra. Meg­ismerkedtél azelőtt teljesen isnvretlen fogal­makkal. Megtanultad, hogy mi a transzfer­moratórium. És még jó ha csak Máig jutót­tál és a transzferálás fogalma femenetlen maradt előtted. Tisztelt olvasónk, aki mindezeken keresz­tülmentéi és aki immár öregebb vagy egy esztendővel és tudásodat a lefolyt tizenkét hónapnak a bölcseségével is gyarapitottad, mit kívánhatsz tőlünk a most hajnalodó uj esztendőre? Mondjuk-e neked, hogy még min­dig háborúban vagyunk és te vagy a gazda­sági háború lövészárkának a katonája? Dicsé­retet, biztatást küldjünk-e feléd a fekete ólom­betűk során keresztül, mondván, hogy nem szabad és nem lehet csüggedned, mert ha ki­bírtad az eddigi megpróbáltatások sorozatát, akkor bebizonyítottad élni akarásodat és ki­vívtad a jobb élethez való jogodat? Avagy nyissuk meg az újesztendő első napján a reménységek kapuját és csillogtassuk meg CLOFIZETEI' tlnvonta helybon 3.20. vidéken «• Budapesten 3*«0. KUlt<»l«lHn 0-40 penqO. " Cqyet Mim Ara l»«tlc»«­nan Itt, va*Ar- «• Ünnepnap «4 mi. Hlr­delétek felvétele tarifa •*«rtnl. Megte­lenix hétfA UlTttelérnl nenontw reonel előtted a viszonyok jobbrafordulásának' lehe­tőségét? - . - . Tisztelt olvasónk, önkénytelenül tolulnak tollúnk hegyére ezek a kérdések, de nehéz rájuk a felelet Szeretnénk, ha szárnyalna kezünkben a toll és nem nehezednék kezünkre az aggodalmak ólomsulya. Mikor ránk kö­szönt az uj esztendő, szeretnénk elhitetni veled, hogy mindaz, amit átéltél nem volt egyéb, mint rossz álom és lidércnyomás. Szeretnénk, ha az nj esztendőben mindannak az ellenke­zője történnék, ami igaz volt az elmúlt esz­tendőben. Szeretnénk, ha az uj esztendő ez anyagi megerősödésnek, a társadalmi meg­nyugvásnak és a lelkek felszabadulásának volna az esztendeje. Talán csak jámbor óhaj­tás, ha ezeket irjuk. Mégis ezt kivánjuk neked, tisztelt olvasónk, — akiről nem tudjuk, hogy ki vagy és mi vagy: iparos, kereskedő, ügy­véd, köztisztviselő, tanár, mezőgazda, két kézi, vagy szellemi munkás, — a pirkadó nl esztendőre. „A békerevlzlónak mielőbb el kell következnie" Előbb-uíóbb megváltozik Európa általános politikai és gazdasági strukturáló Grál Károlyi Gyula miniszterelnök ujérl üdvözlete Székesfehérvár választóihoz Székesfehérvár, december 31. Gróf Károlyt Gyula miniszterelnök újévi üdvözlet formájában gróf Széchenyi Viktor főispán utján nyilatkozatot kül­dött Székesfehérvár városához, amelyben többek között a követezőket mondja: — Mint minden államában a világnak, Magyar, országon is a kérdések kérdése azrJciak a bajok­nak az enyhítése, amelyek gazdasági és pénzügyi (éren mutatkoznak. A helyzet alapot mérlegelése azt mutatja, hogy Mrom fOkérdés van, amelynek megoldására összpontosítja a kormány minden ere. jét és kéri a nemzeti közvélemény támogatását. Először minden erővel biztosítani kell a gazdasági élet folytonosságinak és fejtésének lehetőségét, másodszor meg kell óvnánk a magyar állam hite. lét, harmadszor fenn kell tartani a pengd vásárló erejét, vagv ami ezzel teljesen azonos, el kdl kerülnünk az injliclót. E célok elérésére á kor. mány különböző intézkedéseket léptetett életbe, amelyek között vannak nagyon fájdalmasak és nagvon kénje'netle'iek, de a jövő érdekében az országnak ezeket vállalnia kell. Nyilvánvaló, hogy bMosfíanl kdl az államháztartás egyensúlyát. De ugyanakkor képesek legyünk biztosítani a gazda­sági é'ct további folytatásához szükséges eszközö­ket is. Ezt a két célt jelentékeny áldozatok nélkül nem lehet elérni. — A gazdasági élet köréből hangzottak el pana. szok a devizakorlátozások miatt, amelyekről el kell ismerni, hogy bizonyos fokig kényelmetle­nek, mindazonáltal, ha a magyar valutát védeni akarjuk, nem tekinthetünk ei izektől » kényszer­intézkedésektől, mert a legéletbevágóbb feladat • pengő vásárló erejének fenntartása. Meg kell óv­nunk magunkat az inflációtól és a leghatározot­tabban vissza kell utasi anunk azokat a törekvé­seket, amelyek az infláció felé szeretnék kor­mányozni pt-iizűgyi politikánkat A leghelyesebb és a legegyenesebb eljárás az, ha a pengő védelme érdekében 100 száralékig ragaszkodunk a deflációs pénzügyi politikához. Az 1932-ős esdendő politi. kai feladatainak sorsát 'a többszörös állások kér­désének törvényhozási rendezése, az összeférhe­tetlenségi kérdés revíziója és a részvénytársasági reform iogja megnyitni. A nyilatkozat végén a békerevizlórót a követ, kezőket mondja a miniszterelnök: —- Jelentős az a megfontolás, hogy • vf'dg. krízis kimétyatése előbb, vagy utóbb ei fog ve­zetni ahoz a belátáshoz, hogy minden baj leg­főbb oka az elhibázott békeszerződésekben kere­sendő. Azt mor.c hatnám, hogy mindenkinek, aki a trianoni béke revízióját kivánja, vajon van-e, aki ezt nem kívánná, a Magyarországra nehezedő gaz­dasági helyzetben egyik jelét keli látnia annak, hogy ennek a revíziónak mielőbb el kelC követ­keznie. A végzetes helyzet önmagát teszi lehetet, lenné és szükségszerű kényszerűséggel fogja meg­szülni Európa általános politikai és gazdaság struktúrájának megváltoztatását. A francia köztársaság elnöke a gazdasági és politikai helyzet enyhüléséi jósolja az ujesztendőre CPudanesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Parisból jelentik; A diplomáciai testület taejai rígi szokás szerint Szilveszter napján dél­után 5 órakor megjelentek a köztársaság elnöké j né!, hogy tisztelegjenek előtte az újév alkalmából. A diplomaták teljes diszlnn jvlentek meg az elnök előtt és a teslölet nevében a pápai nuncius kö­szöntötte az elnököt, a^i hosszabb beszédben vá­laszolt az üdvözlésre A; elnök elsősorban az el­múlt év súlyos ga da válsáfiáról beszélt, majj rámutatott arra, hogy Fnanclaowáí továbbra h ké« együttműködni olyan Intézkedések megho­ratalában, omelvek alkalmasak arra, hogv csök­kentsek • szenvedéseket. — Franciaország nem Ismer más határokat _ mondotta az elnök —, mint azolcat, amiket saját Jogos aggodalmai és <WJAt mabUU&sa szabnak Az elnök azzal fejezte bc beszéJét, hogy hisz a jobb jövőben és bizonyosra veszi, hogy «z újévben ugy a gazdasági, mint a politikai helyzet javulni foc

Next

/
Thumbnails
Contents