Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-13 / 283. szám

Ui terv a gázgyárkérdés megoldására A szegedi Speyer-k ölesönök kötvényeivel » karfa a gázgyár kártalanítani a várost — A terv megvalósítása eselén a város költségvetése évi SSO ezer pengő annuitás­sal lehermenlesülne (A Délmagyarország munkatársától.) Né­hány héttel ezelőtt — mint emlékezetes — dr. Pálfy József polgármesterhelyettes Buda­pestre utazott, hogy Somogyi polgármester megbízásából tárgyaljon a gázgyár központi igazgatóságával a félbeszakadt konszesszió­tárgyalások megindítása ügyében. Megelőzőleg hosszú ideig csend uralkodott a gázgyár körül, a polgármester betegsége miatt a gázgyári adhoc bizottság sem tartott ülést, sőt a kikül­dött kisbizottság sem folytatta tanácskozásait. A közvélemény csak annyit tudóit, bogv a gázgyár központi igazgatóságának ujabb aján­lata hever a városháza valamelyik hivatalá­ban, ez az ujabb ajánlat valamivel kedvezőbb a réginél, de még mindig nem elégíti ki a város hatóságának kívánságait. Az első ajánlat lényege az volt, hogv a város a gázgyár koncessziójának meghosszabbítása esetén 3J00.000 pengó készpénzt és 3,000.000 pengó kedvezményes, hosszúlejáratú kölcsönt kap. Volt szó időközben arról is, hogy Szeged és a szomszédos Hódmezővásárhe'y közös ala­pon igyekeznek megállapodásra jutni a gáz­gyári, liletve a villanygyári érdekeltséggel, mindkét város részvénylőbbsége ugyanis ugyanannak az érdekcsoportnak a kezében van. Hódmezővásárhely egyik tanácsnoka Szegeden is járt és itt tárgyalt a polgármes­terrel az ügyben, de a tárgyalások még egészen kezdetleges stádiumban vannak és nagy nehéz­séget okoz az, hogy a vásárhelyi koncesszió lényegesen hosszabb idő múlva jár le, mint a szegedi, amely három esztendő múlva telik le. A polgármester betegségéből való felépü­lése után kezdődtek meg az uj irányú tárgya­lások, amelyekről mindössze annyit közöltek a nyilvánossággal, hogy egy uj megoldási ötlet merült fel, amelynek" alapján esetleg cg'észm más alapon lesznek folytathatók a tárgyalá­sok. Magáról az ötletről semmi közelebbit nem közöltek a nyilvánossággal, amely igy teljesen tájékozatlan szemlélője maradt a készülődéseknek. A Délmagyarország teljesen megbízható for­rásból most részletes információkat kapott erről a rendkivül érdekes és nagyjelentőségű dologról, amely megért már annyira, hogy az ügy sérelme nélkül tudomást vohet róla a nyivánosság. Arról van szó, hogy a gázgyár megváltásá­nak, illetve a gázgyári koncesszió meghosszab­bításának kérdését a gázgyári érdekeltség köz­ponti igazgatósága, amelynek élén C.horin Ferenc felsőházi tag áll, a város úgynevezett Speyer-kölcsőnci­vel kivánja összekapcsolni. Ennek a pénzügyi műveletnek a lehetőségét a zálogkötvények világpiaci áresése tette lehe­tővé. A kötvények árfolyama az általános pénzügyi krizis következtében közel hetven százalékkal cselt, az a kötvény ugyanis, amely­nek névértéke száz pengőnek felelt meg, leg­utóbb 32 pengőért kelt a newyorki értéktőzs­dén. Szeged két izben jutott Speyer-kölcsönhöz. Az elsőt, 720.000 dollárt 1925 végén vette fel a kisvasút építési költségeire. A másodikat pedig egy év múlva. Ezt az egyetemi építke­zések emésztették fel. Ennek összege 775.000 dollár volt. Az elsőt 82-es árfolyamon, a máso­dikat 89-es árfolyamon kapta és lényegesen kedvezőbb törlesztési feltételekkel. Mindkét kölcsön husz éves lejáratú. Törlesztendő fél­évpnkint összesen 440.000 pengővel, ami tehát a város költségvetését husz esztendeig évi 880.000 pengővel terheli meg és a város összrs bevételeinek közel tiz százalékát emészti fel még tizenőt esztendeig. A gázgyári érdekeltségnek, amely néhány évvel ezelőtt még angol érdekeltség volt, igen jó összeköttetései vannak ugy az angol, mint az amerikai pénzpiaccal. A pénzügyi (ervet is erre a helyzetre építették fel. Ez a terv pedig a következő: A gázgyári érdekeltség, ha van rá lehetőség, összevásárolja a newyorki tőzsdén a szegedi Spcyer-kölcsönök kötvényeit. Ha sikerül a vásárlás, akkor a "közel kilenc­millió pengő névértékű kötvény'öme^t nem egészen hárommillió pengőért megszerezheti. A gázgyár koncessziójának meghosz­gamnak annyi őst, amennyit akarok. Hiszen ezért demokrata az ember. Történik azonban néhány esztendővel ezelőtt, hogy mikor elmegyek Miskolcra előadást tartani, azzal konferál be a Lévay-kör e'nike a pódium­ról, hogy jártam én ott már máskor is, ugy 1720 körül, van róla irás is, hiába akarom leta­gadni, meg n'ncs is miért. Más is megtette azt, mert akkor az volt a korszellem. — De hát mit tettem én itt 1720-brn? — Csapattad a jobbágyokat, — nevettek a mis­kolciak, — ami kötelességed is volt. mert akkor szolgabíró voltál Borsodban. Alig értem haza, kiderült, hogy volt nekem er.nál nagytekintetübb üköm is a hajdankorban. Palaky csendőrezredes ur lepett meg vele, aki a Wenzel-féle Árpádkori Uj Okmánytárat tanulmá­nyozta a Somogyi-kcnwtárban. — Ide nézzen igazgató ur, megtaláltam egyik ősét egy Árpádkori oklevélben. Sopr n comes volt Kun László királyunk alatt. * Nem tudtam eddig erről a nagyhatu uri ember­rőt, akinek pallosjoga is volt, mint királyi váris­pánnak. De az még nagyobb szerencse, hogy ő se tudott énrólam, mert bizonyosan elvágatta vol­na a nya kamat, mint elvetemedett destruktivét. Hanem azért titokban mégis csak büszke voltam erre a jó öreg comesra. Mégis csak valami az, ha az ember olyan ősre tek:n'.het fel, akinek már hatszázegynehí'n/ esztendővel ezelőtt is volt választójoga. Egymagának egy egész vármegyében' (Többet is ért ez. mint most egy egész várme­gyéé.) Szép is lett volna ez igy, ahogy eddig volt, ha a múltkoriban levelet nom kapok Kemény Lajos úrtól, Pozsony város nyugalmazott főszámvevő­jétől. Azt közli velem, hogy hivatalos Írásokból kiásta egyik ősömet, aki 1633-ban élte világát Pozsonyban S ezt is Ferencnek hivták, mert e névbe, mini az eddigiekből is látható, iijen szerel­mes lehetett a Móra_nemzet. PozstTiyi druszám a Papok-uccájában lakott, a Thurzó Szaniszló­féle házban, amely ma is megvan még: Káptalan­ucca 13. Csak azt az egyet nem tudja róla ki­mutatni a felfedező, hogy mivel szolgálta a köz­jót ez az öreg drusza. De ugy sejti, hogy nem anv­nyira a közjót szolgálta, m'n! inkább házigazdá­ját, a palatínust, ami különben minden tekintély­tisztelő ember felfogása szerint ugvanizt jelenti. Nyergese, szijjártója, mije lehetett neki, esetleg szűcse. Egy azonban biztos: hogy vérbeli magyar ember volt. Tudniillik öt arany forintnyi adóhátraléka volt följegyezve a pozsonyi ka­marai pénztár adókönvveiben, amelyek ez okból őrizték meg az emlékezetét. Ez háromesz'endeí hátraléka, 1635-ben származott el Pozsonyból. Nem hiszem, hogy megbánt; n'im a virtusát, ha fölte­szem róla, hogy az adófizetés elől lépett meg. Persze még akkor lehetett, de próbálná meg most! S éppen ez a ténykörülmény tette indo­kolttá, — most veszem észre, hogy még eddig nem komolyitottam hozzá a stílust ehhez a tudo­mányos értekezéshez — m' n lom, ez muszájitott rá, hogy a nyilvánosság előtt üssek szét az őseim közt önvédelemből. A főszámvevő ur megállapította, hogy ez az öt aranyforint körülbelül 190 aranypengőnek felel meg. A késedelmi kamatokkal együtt, a mai kulcs szerint, m:>st n.iig mintegy kétszáz milliónak. Már most mit tutihatom én, hogy a mai szorult világ­ban milyen álláspontra helyezkedik a cseh, vagy a magyar pénzügymin sz'.er? Esetleg mindáketto, mert kitelik tőlük, hogy mindakettő just formál hozzám. Nem, nem vállalhatom ezt az őst Sőt clő\ iryázatból a többiről is lemondok. szabbitásáért azután ezt a kötvény­tömeget ajánlja fel a városnak. A városházán tetszik a terv. Azt mondják", hogy ha sikerül, a város egy csapásra meg­szabadul legsúlyosabb adósságától, amiből ebben a pillanatban még körülbelül nyolc­millió pengő áll fenn. Az eredetileg felaján­lott 3,200.000 pengő helyett tehát nyolcmillió pengő értéket kapna, ami azt jelentené, hogy költségvetése megszabadulna az évi nyolcszáznyolcvanezer prngős törlesz­tési tehertől. De tetszik a terv a gázgyárnak is, hiszen keresztülvitele még annyiba sem kerülne, mint amennyit eredetileg felajánlott a város­nak. Minden azon múlik, hogy sikerül-e? A helyzet az, hogy a szegedi Speyer-kölcsön kötvényei nem különálló kötvények, hanem! az annakidején kibocsájtott magyar városi kötvények egyik csoportját alkotják, de nem elkülönítve, nem különválaszthatóan. A kor­mány az összes városok számára vette fel a Speyer-kölcsönt és ezt azután fölosztotta az egyes városok között. A kölcsönre kőz's kötvényeket bocsájtottak ki. Elsősorban tehát SZÉCHENYI MOZI Vasárnap, hétfő, kedd, szerda, december hó 13., 14., 15 és 16-án Az első ízig-vérig tökéletes 100 o/o-os masyar filmreratk Hyppolif, fl lakát Pesti komédia, pesti emberekről nyolc felvonásban. Rendezte: Székely István. Zenéiét szerezte: Eisemann Mihály. Zágon István regénvbfll filmre átdolgozta: Nóti Károly. Előadások, hétköznap 5, 7, 9, ünnepnap 3, 5, 7, 9-kor Zálogházból kiváltott tárgyak Magánostól bizományban § Arany női kar- és férfi zsebórák, brilliánsáru, ez. és arany eigf. tárcák, stb. minden elfogódható áron elárusítva. Kirakatomban árakkal megtekinthetők. Dr. B erényi ékszerész, Klauzál-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents