Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-11 / 281. szám

ll kormány az összes népbetegségek gyógyítását a városra akarja hárítani A trachoma-elleni küzdelem (V Délmagyarország munkatársától.) A | tőrvényhatósági bizottság őszi közgyűlésén — mint emlékezetes — igen széleskörű vita tá­madt a trachoma-elleni védekezés kérdése körül. A népjóléti miniszter ugyanis rendele­tet bocsájtott ki, amelynek alapján a város itt trachoma-elleni védekezés frontját a tanyai tanitók és tanitónök felhasználásával építhette •volna ki A tanítókat traehoma-kezelői tan­folyamra vezényelték volna és azután az isko­Rájak körletébe tartozó trachomás betegek Iteaelésót bizták volna rájuk. E megoldás ellen fez orvosok erélyesen tiltakoztak", a közgyűlés leihatározta, hogy a tanitók helyett fiatal orvo­sokra, vagy szigorló orvosokra bizza a tracho­más betegek keselését Kimondotta a közgyű­lés, hogy tiz fiatal orvost alkalmaz erre a (célra, a költségekre pedig 19.000 pengőt irány­zott elő a jövő évi költségvetésben. Á terv az Volt, hogy az orvosok már január elsején, iamikor tehát életbe lép az uj költségvetés, fcnegkezdik munkájukat a szegedi tanyákon. ! A város főorvosa néhány nap előtt Buda­pestre utazott és a népjóléti minisztériumban tárgyalt a trachoma-elleni védekezés kérdé­séről. Azt kérte, hogy az állam járuljon hozzá taegfielelő összeggel a város kiadásaihoz, mert % veszedelmes népbetegség leküzdése első­TendÜ állami érdek is. A minisztériumban közölték a főorvossal, hogy a trachoma-elleni küzdelem 'állami támogatásáról szó sem lehet, mert a népjóléti minisztériumban már készí­tik is a törvénytervezetet, amely szerint a Icormány az összes népbetegségek, kőztük a trachoma-elleni küzdelmet is a városok kőte­lességei közé kivánja iktatni. A városok ezért nagyobb részesedést kapnak az orszájgos beteg­ápolási pótadóból. A főorvos ismertette a közgyűlés határoza­tát Elmondotta, hogy a legutóbbi kimutatás szerint Szeged területén 2756 trachomás beteg van, akiknek kezelését január elsején akarta megkezdeni a város hatósága. Mivel azonban az ehhez szükséges 19.000 pengős fedezetet a közgyűlés a jövő évi költségvetésben irányozta elő és mivel a költségvetést a belügyminisz­ter még nem hagyta jóvá, nagyon valószínű, hogy a legjobb esetben csak februárban kezd­hetik meg a trachomás beletjek orvosi keze­lését, pedig a dolog rendkívül sürgős lenne. Arra kérte Bibó miniszteri tanácsost, hogy a népjóléti minisztérium utján sürgesse íd a belügyminisztériumban legalább ennek a költségvetési tételnek a soronklvüli jóváhagyá­sát Dr. Bibó ezt meg is ígérte és igy lehet, hogy a költségvetésnek ezt a részét a belügyminisz­térium előbb jóváhagyja, mint az egész költ­ségvetést, amelynek tárgyalása csak 19-én kez­dődik Budapesten. A legújabb pénzügyminiszteri rendelet: nyugtailletéket kell fizetni az alkalmazottak Illetményei után s" Budapest, december 10. A pénzügyminiszter ren­deletet adott k| a nyilvános számadásra kötele­zett vffialatok alkalmazottainak 1931. évi illetmé­»ye4 ntán járó nyugtailletékekről. A rendelet ér­telmében a nyilvános számadásra kötelezett válla­latok, társaságok és intézetek a szolgálatokban álló hivatalnokoknak, altiszteknek, szolgáknak, az igaz­gatóság, felflgyefőbizottság, választmányi és hasonló Sársasági szervezet tagjainak bármely elnevezés ktatt azok járandóságai után a nyagtatvángi illeté­*ét készpénzben kötelesek befizetni. A vállala­tok ezt az Kletéket felhívás nélkül tartoznak a következő év január havának végéig befizetni. Te­tekjntettel arra, hogy a nyngtailletékeknek az egyes kifizetések szerint részletezett kimutatása a válla­latokra igen nagy terhet ró, a rendelet agy Intéz­kedik, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatok nyugtailleték cimén az 1931. év folyamán kiűzetett összes járandóságok összegének 9:5 száza­lékát tartoznak 1932. január végéig befizetni. A rendelet a hivatalos lap holnapi számában jelenik meg. 20 ezer dolláros örökség története *Híresztelések a mesés amerikai örökség legendájáról — Illeték : 20 ezer dollár; borszámla : 12 ezer pengő (A Délmagyarország munkatársától.) 1936-ben Berg János szegedi cipészmester sógora, Farkas Jstván hazajött Amerikából. Farkas Szegedről ván­jBoroít ki és Newyorkban telepedett le, ahol asz­ialosüzletet nyitott. A kis üzem hamarosan virág­zásnak indáit, a szorgalmas iparos tekintélyes va­gyonra tett szert Farkas 1929-ben Szegedre készült .rokoni látogatásra, de csak Rákospalotáig jutott el, ott váratlanul megbetegedett. Helyette sür­jfeótiy érkezett Szegedre, amely betegségét tndatta Bergékkel. Berg felutazott sógora látogatására, aki­nek az állapota annyira sntyosra fordult, hogy Berg ijónak látta beteg sógorát Szegedre hozni. Az ame­rikai rokon éppen csakhogy megláthatta szegedi rokonait, mert Szegedre érkezése után két napra ;Berg házában meghalt. Ebből a halálesetből és az ezután megindított hagyatéki eljárásból keletkezett azután az a híresz­telés, hogy a Berg-család fantasztikus összegű ame­írikai örökséghez jutott. A Délmagyarország munka­társa az ügyről a következőket állapította meg: • Farkas István valóban hagyott hátra vagyont, ezer dollárt. Az első hagyatéki eljárás a magyar törvények szerint indult meg Szegeden, ahoi a halálozás történt. Amerika azonban nem respek­tálta az itt lefolytatott tárgyalást, hanem az ösz­szes vonatkozó iratokat kikérte Newyorkba és a magyar eljárástói függetlenül, az amerikai törvé­nyek szerint uj hagyatéki eljárást folytatott le. Mindenekelőtt közhírré tette a Szegeden elhányt' amerikai állampolgár halálát és felszólította az jbrókósöket, bogy egy éven belül jelentkezzenek. Mintán ei a határidő elmúlt és csak a két sze­gedi tgstvér jelentkezett, mint törvényes örökös, Newyork állam megkezdte az örökség kitftatását Kőztudomásu, hogy az amerikai örökösödési tör­vény szerint ha az örökösök külföldi polgárok, ugy az örökségből alapos illetéket vonnak le. Ez az illeték annál nagyobb, minél távolabbi a rokonság. Az örökség ügyét még az |s komplikálta, hogy Bergné és Farkas egy apától, de különböző anyá­tól származik, amit a cewyorki örökösödési hiva­tal a bizonyítványokból megállapított Végered­ményben az amerikai hatóságok a két szegedi "testvér 40 ezer dolláros örökségét 50 százalékos illetékkel sújtotta. A fantasztikus örökség igy ol­vadt tehát íe húszezer dollárra, a költségek nélkül. Érdekes azonban a legendás amerikai örökség ügyében, hogy amikor Szegeden megtudták, hogy az egyik örökösre, Farkas Gyulára amerikai örök­ség vár, egy vendéglőben, amelynek Farkas rend­szeres látogatója volt, aláírattak vele egy tizenkét ezer pengős kötelezvényt — másfélév alatt el­fogyasztott borital számlájáért. A kötelezvény sze­rint Farkas tizenkétezer pengőt cedál amerikai örökségéből a vendéglősre. Miután a hozzátartozók előtt túlságos nagynak tünt fel a másfélév alatt elfogyasztott borért felszámított összeg, de meg Farkas is kijelentette, hogy nem is tnd arról, mikor és hol Íratták vele alá a kötelezvényt a különös ügyből most per keletkezett, amelynek ügyé­ben a szegedi biróság mondja ki a döntő szót Változatlan az angol bankkamatláb London, december 10. Az Angol Bar.k mai ülésén a bankkamatlábat változattam! 6 azásal&han álla­pította meg. Óriási siker jelezte tegnap a 1 egnagyobb fiimosoda a Trader Horn diadalát vatómaplg a Valóságos él­mény ez a nagyszabású vi­lágattrakció Belvárosiban. MéOgvek az ipartesIBIet elöljáróság! ülésén (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ipartestület csütörtökön elöljáróság! ülést tartott Takács Béla társelnök kegyeletes szavakkal paren­tálta el Marosán Emilt Beszédében kiemelte, hogy az elhunytnak ellenfele volt ugyan, de meg kell állapítania, hogy Marosán Emil működése hasznos és értékes volt az ipartestületi életben. Az elől­járósági ütéseken éles kritika tárgyává tett min­den ügyet, de kritikája soha se lépte tul a tárgyi­lagosság határát. Javaslatára az elöljáróság elhatá­rozta, hogy Marosán Emil érdemeit jegyzőkönyv­ben örökíti meg. Az elnöki előterjesztések során szóba került gróf Klebelsberg Kunó levele, aki arról értesítette az, elöljáróságot hogy eljárt a Bata-ügyben és közli, hogy nem valószínű a cseh gyár magyarországi, letelepedése. , Gyuris István titkár az ipartestület! hivatalos lap ügyében tett ezután előterjesztést Bejelentet­ték, hogy a lapnál szerkesztőváltozás történt Az el-; nökség ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy az : ügyet adják át az illetékes bizottságnak, mert ai kiadónak nem volt joga önkényesen felelős szer-' kesztőt változtatni, annál is inkább, mert Erdős; Árpád szerkesztő működésével teljesen meg voltak elégedve az iparosok. Kertész József kijelentette,, bogy a kiadó a közte és az ipartestület közötti szerződést megsértette. Dacsó Arnold indítvá­nyozta, hogy már most vonják meg a laptól a hivatalos jelleget. Az ülés végül az elnökség javas­latát fogadta eL Takács Béla az elöljáróság névé-; ben köszönetet mondott Erdős Árpád szerkesztő­nek eddig kifejtett munkásságáért Az elnökség bejelentette, hogy a szabóipari szak-, osztály elnökévé Gyarmati Mihályt választottá ki meg Az elnökség javasolta, hogy as Iparosság vez«w-! sen küldöttséget a péneügyigazgatőhoz és kérjék,; bogy a keresetiadó kamatknlcsát as farosokkal: együtt állapítsák meg. Körmendy Mátyás budapesti ntjárói ssámott be. Ax 1932-es adóhátralék kamatmentes törlesztésére Ígéretet kapott Letárgyalták a kereskedelmi mi­nisztériumban a kán tárkérdést és Ígéretet kaptak; arra, bogy a kérdést rendelet! aton fogják szabá­lyom!. . A festőiperi szakosztály indTtványt nyújtott be,J amelyben kérte, hogy a kormányhoz juttassák el; azt a kérést, hogy a kormány az iparosság ren­delkezésére bocsásson nagyobb kölcsönt Az elől-; járóság közű, bogy a kölcsönftgyben érintkezésbe; lépett az illetékesekkel Parcsetics Mihály azt Javasolta, hogy as ipar-: testület a Bethlen-kormány vád alá helyezése ügyé-! ben tegyen lépéseket mert ezáltal remélhető, hogyj a következő kormányok okolni fognak. Körmendy Mátyás kijelentette, hogy szintén elitéli azokat,! akik az országot romlásba döntötték, de olyan kő-' zei vagyunk még az elmúlt rezsimhez — mondotta! —, hogy azt ebből a távlatból megítélni nem lehet; Horváth István és Fejős Ferenc felszólalása stán. a többség Parcsetics iaditványa felett napirendre tért. , Kertész József javasolta, hogy január első felé­ben nyilvános nagygyűlést tartsanak és itt az ipa­rosságnak magyarázzák meg a rögzített adók fel­mondási lehetőségeit és általában as adóbevallás módozatait Az elöljáróság az indítványt elfogadta. Az ülés 7 óra után ért véget SZÉCHÉNYI MOZI Péntek, szombat, vasárnap, hétfő, kedd, szerda' december ,hd 11., 12., 13., 14., 15 és 16-án Az első Izig-vérjg tökéletes 100 tyo-os magyar filmremek Hyppolit, A lakáí Pesti komédia, pesti emberekről nyolc felvonásbaa Rendezte: Székely István. Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály. Zágon István regényből filmre átdolgozta: Nétl Károly. Előadások, hétköznap 5, 7, 9, ünnepnap 3, 5, 7, 9-kor rrsns

Next

/
Thumbnails
Contents