Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-11 / 281. szám

bZE&U). Szernesztó»4g: Somogyi ucca 22. I.em Teletora- 23-33.^Kindóhlvstal, kOlctOnkOnyvilAr Icqylrodo Aradi ucca S. Telefon : 13.00. - Nyomda : LHw Lloftt ucca 11*. Telefon > 20-34 Távlrnti levélcím DélmaayarnnzAa srroi d Péntek, 1931 december 11 Ara 16fillér Z/?/ VU. évfolyam, veszendőbe mennek. A közalkalmazott etiká­jának anyagi biztositéka ugyanis az, hogy a tisztviselő, aki pályáján lemond a vagyonszer­zés lehetőségeiről, biztosnak érzi magát, hogy pályája befejeztével megkapja azt a nyugdi­jat, amely egy eszmeileg megszerzi tőkének a kamatát vagy járadékát jelenti. Ha ez a biztonság elvész, akkor megszaporodnak azok a tisztviselők, akik nem hivatásuknak élnek, hanem mellékesen üzletek után futkosnak és olyan anyagi javakat akarnak szerezni, ame­lyek pótolják a nyugdíj esetleges fogyatkozá­sait. Már pedig az igazi tisztviselőnek ideálja az, aki legfeljebb pihenés okából szatymazol, de mégis csak a hivatalban, a közönség ezer igényének ellátásában és kiszolgálásában ke­resi életének célját és hivatását , Minden aktualitástól elvonatkoztatva, a tiszt-' viselői morál szempontjából ezért kell vesze­delmesnek tekintenünk a nyugdijasok körül folyó háborút. Mi a magyar köztisztviselő lelki egyensúlyát, állásának biztonságát, hivatalos működésének érinthetetlenségét plyan érték­nek tekintjük, amelyet a lehetőség szerint sér­tetlenül kell átmenteni a gazdasági válság viharain. Benes a középeurópai kisállamokkal való együttműködés szükségességéről (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Prá­gából jelentik: Benes külügyminiszter a sze­nátus csütörtöki ülésén középeurópai poli­tikájúnak alapelveit a következőkben foglal­ta össze: — Csehország együttműködésre törekszik a középeurópai kisállamokkal. Ezt parancsolj'i az ország érdeke és jövője. Ezt az irányelvet követte a cseh külpolitika kezdettől fogva és a jövőben sem fog más útra térni örömmel látja, hogy most már a túloldalról is más hangot használnak, mint régen. Természetesen Csehország semmit sem áldozhat fel politikai érdekeiből és függetlenségéből. A dolgok gaz­dasági részét készséggel hajlandó megvitatni. Minden megoldásnak azonban Berlin, Páris és London véleményének kikérésével kell meg­történni. A nyugdijrendelet miatt több képviselő kilép az egységes pártból (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Az a po­litikai bonyodalom, amely a nyugdijleszállitási ren­delettel kapcsolatban napok óta érik, csütörtökön sem zárult le, mert a 33-as bizottság csütörtök délután nem kezdte méa mez a javaslat érdemi tárgyalását Az előadói jelentés után a bizottság ülését szom­batra halasztották. Nem kétséges, bogy az igy nyert időt a kormány igyekszik felhasználni arra, hogy az egységes pártnak a javaslattal szemben álló tagjait meggyőzze a javaslat elfogadásának szük­ségességéről. Politikai körökben, azonban azt hi­szik, hogy a kormány leszerelési akciója ellenére az egységes pártnak több olyan tagja, aki a nyil­vánosság előtt is erOsen exponálta magát a javas­lattal szemben, kénytelen lesz a konzekvenciákat levonni és az egységes pártból kilépni. Nem kétséges, hogy az egységes párt igen komoly napokat él át és hogy a párt egységét nagyon i megzavarta a nyugdijrendelet. Tulajdonképen nem' is ez okozta a zavart, hanem egyéb politikai ügyek, amelyeknek elintézését hiába várták a párt tagjai Károlyi miniszterelnök expozéjától. Igen valószi-, nünek tartják, hogy tömeges kilépésre kerül a sor. Az első lesz Sztranyavszky Sándor volt belügyi', államtitkár, akinek visszatartását Bethlen István is megkísérelte már, de sikertelenül. Az egységes párt tagjai között az a terv is fel­merült, hogy a pártban felvetik a kormánnyal szemben a bizalmi kérdési és még karácsony előtt tiszta helyzetet teremtenek. Bethlen minden erejét latba veti, hogy áthidalja az egyre élesebbé váló ellentéteket. A jövő év juniusáig kapják a nyugdíjasok a leszállított illetményeket A 33-as bizottság letárgyalta a szeszrendeletet és megkezdte a nyugdijrendelet tárgyalását Nyugdijasok Részvétünk teljessége illesse az államnak és egyéb közületeknek nyugdíjas alkalmazot­tait, akik a napirenden levő nyugdijleszálli­tási tervezetek kapcsán belekerültek a külön­böző politikai érdekcsoportok futballjátéká­nak kellős közepébe. A kormány azt mondja, hogy a nyugdijasok járandóságának ujabb megnyirbálása nélkül nem képes az államház­tartás egyensúlyát helyreállítani, a kormány­pártiság előnyeit élvező, de az eller.zékiség szólamait gyümölcsöztető kereszténypárt ellen­ben szószólójává szegődik a nyugdijasok érde­keinek, egészen addig a ponlig, ahol a szavaza­tok esetleges megszerzését össze lehet egyez­tetni a kormányon való megmaradás állandó célkitűzésével. A nyugdijjavaslat tehát uj for­mában kerül az illetékes fórumok elé. A lé­nyege megmarad. A nyugdijakat leszállítják, ha nem is az eredeti mértékben. Amit nem a nyugdijasoktól vesznek el, elveszik a tény­leges szolgálatban álló közalkalmazottaktól. Egy ujabb vérző séb az ezer sebből vérző magyar középosztály testén, amelyet már évek óta sanyargat a gazdasági válság ezernyi nyomorúsága. A mi álláspontunk mindennemű fizctésle­szállitás és nyugdíjcsökkentés kérdéséhen tiszta és érthető. Mikor a harminchármas bizottságban az első ilyen tervek felmerültek és azt hallottuk, hogy az állam deficitjének eltüntetése érdekében nem lehet elkerülni ezt a súlyos megpróbáltatást, rámutattunk, hogy az áldozatokban érvényesülni kell az egyenlő tehervállalás elvének s csak akkor van er­kölcsi alapja a fizetésükből élő és fizetésekre utalt alkalmazottak illetménycsökkenlésénck, ha ugyanez az elv érvényesül a nagy vagyo­nokkal és nagy jövedelmekkel szemben is. Rámutattunk azonban arra is, hogy a tiszt­viselői kar javadalmazásának csökkentése nem pusztán tisztviselői kérdés, hanem problé­mája az egész iparnak és kereskedelemnek, amely legjobb és legbiztosabb vásárlóit veszíti el. Egy milliomos ugyanis csak egy vásírló marad, mig ha ezer kisembérlői veszik el azt, amit az életfentartáson felül ruházko­dásra, kulturális és egyéb szükségleteinek fe­dezésére fordított, ezt ezer tételben érzi meg az ipar és kereskedelem. Hogy mennyire igazunk volt akkori felte­vésünkben, mulatja, hogy ma iparosok és kereskedők gyűlésein hangzanak el sorozatos panaszok a tisztviselők és nyugdijasok illet­ménycsökkentése miatt. Szinte matematikai pontossággal lehet kimutatni, hogy az augusz­tusi rendelet megjelenése után hogyan csök­kent meg a műhelyek munkája és a boltok forgalma. Ami megmaradt, annak nagyríszét elvitték a felemelt adók, most padig a kará­csonyi és újévi üzletet fogja elsorvasztani a kiváltott ijedelem folytán támadt általános bizonytalanság. Hogy merjen vásárolni és kö­telezettséget vállalni az, aki nem tudja, hogy megkapja hosszú érek munkájával kiérdemelt és törvények által garantált járandóságát. Ezultal azonban nem az iparosokra és ke­reskedőkre gyakorolt kihatásában, hanem a közalkalmazottak és különösen a nyugdijasok legsajátabb szempontjából akarjuk nézni a kórdcst és főleg azokat az erkölcsi vonatko­zásokat akarjuk hangsúlyozottan kiemelni, amelyek akkor nyomulnak előtérbe, ha a köz­alkalmazott azl látja, hogy nyugdíjtörvények­ben, statútumokban biztosított igényei és jogai Budapest, deoember 10. A 33-as bizottság Ugrón Gábor elnökletével csütörtökön délután ülést tar tott. Napirend előtt Marschali Ferenc azt a kér­dést vetette fel, hogy a mezőgazdasági szeszter­melés megsegítését célzó rendelet és a kormány­nak a petróleumtermékek árfelemelésére irányuló törekvései közt mennyiben áll fenn összefüggés. A világítópetróleum megdrágítása ellen a legha­tározoitabbcn llllakoztk. A mezőgazdasági szesz­termelés kérdésének önálló elintézése ellen azon­ban nem emel kifogást Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök nem kifogá­solja a szeszrendelet újra való tárgyalását örffy Imre kéri, hogy a szeszkérdés tárgya­lását halasszák el. őrgróf Pall,;vlclnt György, Ugrón Gábor, Vészi József, gróf Hoyos Miksa és gróf Károlyi Gyula miniszterelnök felszólalásai után ® rendelet tar gyalusát határozták el. ELŐFIZETÉS". Havonta helyben 3.20, vidéken ét Budapetten 3-eo, kUlIHldítn 0'40 pengd. - Egye* lEAm Ara hétkdz­nap 16, vatAr- é» Ünnepnap 241 llll. Hlr­deléiek felvétele tarifa «ertnl. Megje­leni'* hétin Iclvetelével nnponta reoqel Vargha Imre államtitkár utalt arra, hogy a rendelet a bajbun lévő mezőgazdasági szeszter­melés istápolására van hivatva. Wolff Károly ellenzi a szeszrendelet kiadását A fogyasztást árak emelésével nem lehet a ter­melést szolgálni. Sehandi Károly indítványozza, hogy a kormány a rendelettel kapcsolatban kötelezze a szeszterme­lőket megfelelő mennyiségű bornak borpárlattá való kifőzésére. Báró Szterényl József nem vállalhat felelőssé­get azért, hogy amikor a kormány kénvtelen >a tisztviselők fizetését és nyugdiját csökkenteni, ak­kor az egyik ipari cikk árát csaknem 100 száza­lékkal emeli. Az egész világ az árak leszállításá­val keresi a gazdasági váisAg megoldását, mert csak Így lehet a fogyasztást növelni, csak mi aka, runk külön uton járni Több felszólalás után a bizottság többség? a

Next

/
Thumbnails
Contents