Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-08 / 279. szám

SZEGED. ScerKesztOség: Somogyi ucca 22.Lem. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal, hdloodnhOnyviAr «s tefjylroda • Aradi uoca S. Telefoni 13-OÖ. ^ Nyomda : LÍSw Llpöl ucca 19. Telefon t 26-34. TAvirníl é* leveleim - DílmooyororírAn Szened Kedd, 1931 december 8 Ara 16 fillér /? /f, VII- évfolyam,^6c-szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.ZO, vidéken e* Budapesten 3-00. hUlfHldOn B*40 pengd. — Eqyet Mám Ara héihllznap ÍO, vn»Ar- é» Ünnepnap 24 llll. Hlr« delétek felvétele tarifa asertat. MecjJelenlk hélfO klvMelével naponta reoqel Al Rend világa Kevesebb lenne a panaszunk, ha a reménytelenség-infláció ellen is ugy harcolnának, mint ahogy a pénz-infláció ellen harcolnak. Karácsony havában vagyunk s a Kalendáriumon kivül figyelmeztet-e bennünket valami erre? Tömött üzletek, megélénkülő forgalom, pezsdülő élet, pirosodó jókedv voltak eddig mindig velejárói a karácsonyra való készülődésnek. És most? Nincs más társadalmi akció, mint inségakció, nincs más közigazgatási feladat, mint ingyen ebédosztás és ingyen faosztás, ma ez a népjóléti progranj, ez a kulturprogram és ez az államprogram. Mit mondott a kormányelnök, amikor átvette az uralmat? »Ne legyen éhező ember ebben az országban!* Gazdasági programot nem adott, pénzügyi programot nem adott, a kibontakozás programját nem ismertette, az egyetlen konkrét kijelentése az éhezőkön segités állami kötelességének megállapítása volt Eddig a válság napjain az a bölcseség segített keresztül, hogy ugy még sohase volt, hogy sehogyse lett volna. Ez a fatalizmusnak a bölcselete volt, ha szépíteni akarjuk azt a keleti közömbösséget, amit a katasztrófák korszakai sem tudtak aktivitássá fél rázni. De most már elérkeztünk oda, hogy már minden ugy van, mintha sehogyse volna. A törvényhozás beszüntette üzemét s egy példátlanul termékeny rendeletinvázió vette uralma alá ezt az országot. Tilalmak és büntető rendelkezések váltogatják egymást abban a termékenységben, amelyik szégyenben marasztalja az óíasz Goldoni s a spanyol Calderon termékenységét is. ők, szegények, tizenöt-húsz színdarabot tudtak ugyan egy évben megírni, de mi ez a fantáziatlanság, mi ez a flauberti műgond és balzacl megfontoltság az icrazságügyminisztérium kodifíkációs osztályának" express sebességével haladó s fordl teljesítményeket felülmúló termékenységéhez? Minden életmegnyilvánulást szabályok rengetege vesz kerül. Kanada nem ontja ugy a búzát, mint ahogy mi ontjuk a jogszabályokat. 'A' történelem a rend és szabadság harcának egymást kővető fázisainak láncolatából áll. Most a rendnek van konjunktúrája. Soha még ennyire nem volt szabályozott az élet. Zsírtalan és hústalan napok, igaz, még nincsenek, — de a város négyezer adag ebédet oszt ki minden áldott nap s ez a négyezer ebéd négyezer deka zsirt fogyaszt csak és egyetlen deka hust sem. Nincs arra szükség, hogy a mindennapi kenyerünk s a mindennapi ebédünk menüjét rendeletek szabják meg, ezt a munkát elvégzi a legnagyobb rendeletkibocsátó, a legkérlelheteflenebb kodifikátor, az élet maga s elvégzi olyan módon, hogy azt a klasszikus tanítást: aki nem dolgozik, ne ls egyen, igyekszik' arra a borzalmas követelésre torzítani, hogy aki munkához nem jut, ne jusson éleihez sem. Rend a lelke mindennek, tanultuk és tanítottuk, de erre a rendre gondoltunk-e, erre a Rendre, amelyik túlnő rajtunk, kiterebélyesedik fölöttünk s elburjánzik az élet termőföldjén mindenfelé. Szolgálni akartuk és rabszolgává tesz bennünket. Néha még egy-egy felhorkanás mutatja, hogy mit éreztünk vclünkszületett jognak, mit tartottunk az emberméltósáp atritmtumának. de hamar ráeszmélünk, hogy ez a kor nem a szabadság Korszaka s szélmalmok dandárja ellen folytat háborút az, aki a »százszorszent égi szabadság* után áhítozik. . Ha a szocializmust nem azonosítjuk a marxi tanokkal, azt mondhatnánk: az államszocializmusnak messzire kiépített hadállásai terülnek már el előttünk. Alig van már életmegnyilatkozás, amelyikben az állampolgár vagyonával és személyével való önrendelkezési joga korlátozás nélkül nyilatkozhatnék meg. A gazdasági életnek levegője a szabadság volt 8 most a gazdasági élet példátlan kötöttségével találkozunk. A kereskedő nem adhat és nem vehet, nem szállíthat ki és nem hozhat be, a pénzünkkel nem rendelkezhetünk, a földünk eladásához engedély kell, követeléseinket nem hajthatjuk be, a vagyonúnkkal csak korlátok kőzött rendelkezhetünk szabadon, feiost van soron a részvénytársaságok és szövetkezetek állami felügyelet alá helyezése, megszabják a fizetések nagyságát, elvesznek egy darabot a munkával és járulékokkal megszerzett nyűgdíjból, megszabják a lapok terjedelmét s ki j tudná felsorolni a teljességre való törekvéssel I életünk uj szabályait? Mi most nem kritizálunk s nem mondjuk, hogy vannak helyes és vannak helytelen intézkedések, mi most csak a tényeket állapítjuk meg mondván, hogy Laőkonok vagyunk s bilincsként szorítanak az életünk minden jelenségén átkkyózó szabályok. .., , , T... A szabályok súlya alatt megáll az élet Az emberi társadalom nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni, mint az ember maga. Az Íróasztal, a katedra, vagy műhely munkása egy hét alatt alkalmazkodni tudott a lövészárok.hoz, de az a társadalom, amelyik szabadságban született és szabadságban nőtt fel, nem tud aklimatizálódni ennyire gyorsan a Rend éghajlatához. Kellene olykor egy csöpp szabad levegő is, csak annyi legalább, amennyi meg tudná fürdetni a tüdőt s frissé tudná mosdatni az emberi szivet. Teher alatt nő a pálma, de az ember teher alatt nem nő, hanem összeroskad. Legalább karácsonyi ajándékul adjanak egy kis szabadságot, ha nem' is többet, csak egy mély lélekzetvételnyit, egy pillanatnyi megállást abban a munkában, amelyik a — falansztert építi fel. Jl puccsisiáUai nem állilfáR siaiáriális biróság elé Lázadásra való szövetkezés miatt rendes bírósághoz JkerUlnelc Budapest, december 7. A Puccsisták ügyében hétfőn délután a következő hivatalos közlési adták ki: A budapesti ügyészség Gyulai lW«'nar Ferenc, Raád Árpád, Temesvári László, Márton József, Pogány Ferenc, Pogány János, Temesváry Lászlóné, Volna Emilia, Erdélyi Imre, Ondcrkja Nándor, Hamza György, Seb® Endre, PotyA* Jenő, Szőnyi Mihály. Korom József és MUtlcs Szalkó ellen lázadás előkészítésének létrejött szövetség cimén a budapesti büntetőtörvénvszék vizsgálóbirájánál a vizsgálat és a vizsgálati fogság efreuaclé^éi Indítványozta. Ugyancsak a vizsgálat elrendelését indítványozta ugyanezen bűncselekmény miatt a szabadlábon lévő Balázs Péter, C*átics Avid, Enderlcz Abdullah és Fürst Jenő ellen. Egyidejűleg az ügyészség a letartóztatott Erdélyi Zoltán, Kezmécz Ferenc, Kürtt Endre és Sellján János gyanúsította, kat szabadlábra helyezte. A nyomozásnak eddig rendelkezésre álló adataiból megállapíthatónak látszik az, hogy a hadbíróisági eljárás alá vont Vannay László tényleges gazdászflszt és társai szövetséget kötöttek abból a célból, hogy a kormányt helyéről erőszakkal eltávolítsák és a végrehajtó hatalmai résftnl « *e»I, részint erőszak alkalmjazásávat a birtokodba vegyék és ilymódon a rendet felborítsák. A nyomozás eddigi adatai alapján a tényállás nem volt olyan mértékben tisztázható, hogy az ügyészség a tárgyalás közvetlen kitűzését indítványozhatta volna, — mondja a közlés —, mert a terhelt csak akkor álllttiatő a rögtönitélö bírók ság elé, ha tetten érték, vagy ha bűnössége minden valószínűség szerint hai-idéktaHamit be fog bizonyulni. Találgatások és kombinációk a román király és Bethlen találkozása korul A temesvári látogatás Bukarestben nagy feltűnési kellett (Budapesti tudós V ónk telefon jelentése.) Budapesten tegnap este az a temesvári hir keltett feltűnést politikai körökben, hogy Károly román király vasárnap délután kihallgatáson fogadta gróf Bethlen István volt miniszterelnököt Károly vasárnap különvonattal érkezett Temesvárra, egész nap vadászott a környéken, majd este vacsorát adott Délután gróf Kendeffy Lajos társaságában autón Temesvárra érkezeit gróf Bethlen István, aki a gyárvárosi állomásra hajtatott és a pályaudvaron 40 percig tartózkodott. Bethlen az állomásról távozóban kijelentette, hogy csak Temesvárra volt kíváncsi. Az újságíróknak arra a megjegyzésére, hogy a találkozás ügye teltétlenül belekerül a világsajtóba, Bethlen azt válaszolta^Jiogy ha belekerül, meg is fogják cáfolni. Az ügyben a következő uj jelentéseket kaptuk: Bukarestből jelentik: Károly király és Bethlen temesvári találkozása a legnagyobb szenzáció Bukarestben. Megbizható hirek még nincsenek arról, hogy miről tanácskozott a román király és a volt magyar miniszterelnök. A lapok azt irják, hogy a megbeszélésnek nem lehetett hivatalos jellege, mert román részről a kormány egyetlen felelős tagja sem volt jelen. Eleinte különböző kombinációkat fűztek ahoz is, hogy a román király társaságában Temesvárra é rkezett az olasz követ is és ebből