Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-31 / 296. szám

Csütörtök, 1931 december 31 Ara ÍO fillér 2/é>< VII. évf olyam,'2§4: szám SZEttfO- SeerkeszMlég: Somogyi ucca 22.l.em Teleton: k»ic«(lBk»nrvilAr í* tegylroda Aradi ucca 8. Telefon: I l-OO. - Nyomda r löw LlvAt ucca 1«. Telefon s 28-34. TAvlrotl levélcím nílmnoyftrors/An *• are"r-d Közigazgatási pihenik Az 1932. évi januári közgyűlés fogja tár­gyalni a kizárási okokról szóló szabályren­deletet, amit először az 1930. évi januári köz­gyűlés tárgyalt. Két év múlott el azóta, hogy a közgyűlés által alkotott szabályrendelet a miniszteri leirattal együtt újra a közgyűlés elé került s ha minden jól megy, megint 8—10 hónap múlik el addig, amig az ujabb határo­zatból jogszabály e;z. Ez a szemünk előtt le­begő egyik példa. A másik az, amiről pár nappal ezelőtt számolt be a Délmagyarország: harmincezer pengőjébe kerül a városnak az aszfaltozást elrendelő közgyűlési határozat ké­sedelmes jóváhagyása. A városnak nincs arra ké'ezer pengője, hogy egy hónapra az Ínsége­sek napi kenyéradagját az egyszeri jóllakás szerény mértékéig felemelje, a városnak nincs háromezer pengője arra, hogy egy hónapig egyetlen deka zsírral emelje az Ínségesek ebéd­jének táplálóerejét s — harmincezer pengőt veszít azon, hogy a kormányhatóság a köz­gyűlési határozat véerehaitásában késedelmes­kedik'. Amig ilyen esetek előfordulhatnak, addig hiába beszélünk ml jó közigazgatásról. Az Utolsó évtizedben nem volt belügyminiszter, aki a közigazgatás reformját nem igérte volna mes s nem volt olyan Ígéret, amelyik a közigazgatási biróskodás rendszerének meg­reformálását nem helyezte volna kilátásba. Azok a példák, amelyekre az imént hivatkoz­tunk, világosan mutatják közigazgatási rend­szerünk jogorvosi ali rendelkezéseinek kiáltó hiányosságait. Hogy csak egv-két példára hi­vatkozzunk: Ausztriában, ha a közigazgatási hatóság négy hónapon leiül nem intézi el érdemben az elébeterjesztett ügyet, akkor a mulasztó közigazgatási hatóság felettes ható­sága jogosult s a fél kívánságára köteles el­járni a mulasztó alsóbb fokú hatóság helyett. Ez a törvényes rendelkezés gátat szab annak, hogy a Vek a közigazgatási tisztviselők, vagy a közigazgatási rendszer kiszolgáltatottjai le­hessenek s egyik tisztviselő s egyik közigaz­gatási fórum se n idéz elő olyan helyzetet, hogy megszűnjön hatásköre az egyébként elébetartozó ügy intézésére. Okos és hatásos garanciája ez a törvényes rendelkezés a köz­igazgatás gyorsaságának'. Franciaországban viszont mim'en sérelmet a közigazgatási biróság elé lehet terjeszteni, még azokat a sérelmeket is, melyeket politikai szempontok egyoldalú érvényesítésével oko­zott a magánfélnek a közigazgatás. Például: valamelyik francia város inségakeiót bonyo­lítva le az ínséges gyerekek között ruhát oszt ki, — ha megtörténnék az. hogy azon a pénzen, amihez mindenki hozzájárult, csak az egyik politikai párthoz tartozó szabóknál rendeltek ruhákat, akkor a francia tör­vény módot ad a séie'met szenvedő iparosnak ahoz, hogy ezt a sérelmét a közigazgatási bi­róság elé terjessze orvoslás végett. A magyar közigazgatási bíróságról szóló törvény felso­rolja azokat az eseteket, melyeket a közigaz­gatási biróság elé lehet terjeszteni, a törvényt harmincöt évvé' ozclő'i alkották" s bár azóta hozott törvények is biztak jogviták elintézését a közigazgatási bíróságra, éppen azért, mert a felsorolás taxativ, a közigazgatási biróság hatásköre nem lehet olyan rugalmasan meg­állapítva. hogy valamennyi birói orvoslás után kiáltó közigazgatási sérelem a közigazgatási biróság elé legyen terjeszthető. Másik fogyat­kozása a törvényrek az, hogy nem ad orvos­lást akkor, amikor a közigazgatási hatóság mulasztással okoz sérelmet. Mint például ab­ban az esetben, amikor a belügyminisztérium két évig rem intézkedik egy szabályrendelet jóváhagyása kérdéséhen, vagy a késedelmes jóváhagyással harmincezerpengős kárt okoz a törvényhatóságnak. Szóvá (esszük ezeket az eseteket, bár igazán nincs sok kedvűnk ahoz. hogy kísérleti nyu­lak módjára a magunk (estén mutassuk ki a közigazgatás késedelmes menetének hátrá­nyait. De az mégis csak különös, hogy abban . a korban, amikor a törvényhozás beszüntette »üzemét« s megalkotta a 33-as bizottságot az­zal az indokolással, hogy a mai időkben sokkal gyorsabban kell jogszabályokat alkotni, mint Budapest, december 30. A hivatalos lap csü­törtöki száma közli a he'egségi és baleseti biz­tosításról és az öregségi, rokkantsági, özvegy­ségi, árvasági kötelező biztosításról rendel­kező törvény egyes intézkedéseinek módosítá­sáról kiadott rendeletet. A rendelet ismét lé­nyegesen megszükiti a biztositoltak jog V, ami ismét az alkalmazottakat és munk 'sokat sújtja. A rendelet a többek között ugy intézkedik, »hogyha a tetegségí biztosításban tartósan mu­tatkozó kezelési hiányt minden rendelkezésre álló egyéb eszköz alkalmazásával sem lehet kiküszöbölni*, a betegséri bizfnsí'dsi szolgálta­tásokat a szükség mértékéhez képest ideigle­nesen az alapszabályok megjelelő mődositá­sáiwl korlátozni kell. A segélyezési időtarta­mot 26 heti idő'arlamig le lehet szállítani, a táppénz mértékét a tényleges javadalmazás napi átlagának, vagy az átlagos napi bérek 50 százalékáig lehet mérsékelni, a betegségi, (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Lon­donból jelentik: Szerdán délben megtörtént a kezdeményező lépés a nemzetközi háborús és jóvátételi tartozások uj rendezése ügyében. A történelmi .jelentőségű kezdeményezést az angol kormány vállalta. A külügyminisztérium szerdán körtáviratot küldött a háborús tartozásokban és jóvátéte­lekben érdekelt államok fővárosaiban akkre­ditált diplomáciai képviselőihez, hogy a kormányokat hivják meg a szóban­forgó konferenciára. ELŐFIZETÉS' Havonta helyben 3.20, vidéken é» Budapesten 3-00, kUll«ld»n 0-40 pengd. * Egyes wAm Ara hétköz­nap 16, vnlér- éa Ünnepnap 24 (III. Hir­detéaek felvétele tarifa tzeríni. Megje­leni "« héttn Kivételével napnntn reaqel ahogyan a törvényhozás apparátusa működni tud, abban az idő'ren hónapokig, sőt évekig hevernek közgyűlési határozatok jóváhagyás nélkül a minisztériumokban s hónapokig és évekig hevernek anélkül, hogy a törvényható­ság az el nem intézéssel okozott sérelem or­voslását kívánhatná, A közigazgatás reformjáért mi is harcolunk, de mi nem az önkormányzat megcsonkítását s a polgári akarat érvényesülésének megnehe­zítését tartjuk közigazgatási re"ormnak. Jobbá, gyorsabbá keU tenni a közigazgatást, vissza kell adni a polgárságnak az önlíormányzati jogot s meg kell szervezni a közigazgatási in­tézkedésekkel szemben a birói védelmet Ez reform lenne, de nem reform az a változás, ami az akták közigazgatási tengerén az utolsó mentőöveket is elszedte a polgárságtól. illetőleg gyermekágyi segély mértékét a tény­leges javadalmazás napi átlagának, vagy az átlagos napibér 50 százalékáig lehet csökken­teni. A re idelet másik intézkedése szerint a nép­jóléti és munkaügyi miniszter az OTI igaz­gatóságának meghallgatásával 1932 március 31-ig megállapítja az OTI tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak uj (normál) létszá­mát. A népjóléti minisz'er felhatalmazást kap, hogy 1932 junius 30-ig az OTI-nak azo­kat a tisztvi e'őit és alkalmazottait, akik ezen uj létszám figyelembevételével feleslegesekké válnak, a tényleges szolgálat kötelékéből elbó• csáthassa, tekintet nélkül arra, hogy végle~ ges vagy ideiglenes minőségű alkalmazottak. Az 1932 január 1-től számított 5 éven belül az OTI-nál tisztviselői állásra uj alkalmazot­tat csak nyilvános pályázat alapján lehet ki­nevezni. amelyen újból megvitatják a tartozások" kér­dését. Az uj nagy jóvátételi konferenciára az an­gol javaslat értelmében tiz állam kormányát hivták meg, a konferencia tizenegyedik résztvevője az an­gol kormány. Abból a körülményből, hogy az Egyesült Államok kormánuát hem hivták meg, arra kell következtetni, hogy Lausanneban kizárólag a német jóvátétel kérdéséi vitatják UJ OTI-rendeleí Lényegesen korlátozzák és csökkentik a biztosítottak Jogalt LeszállUfák a segélyezési Időtartamot és a táppénzek, segélyek összegét B. lista a tisztviselőknél Azz európai államok ujabb moratóriumai adnak ftémeiorsszágnak Nagyjelentőségű angol kezdeményezés

Next

/
Thumbnails
Contents