Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-04 / 276. szám

SZEGED. Sseruetztotéf): Somog 1 ucca ÍJ!.I.cm Telefon: 23-33.^Klndóhlvnlol, KUlcMnbOnyviar 6« fegyiroda Aradi UCCA 8. Telefon: 13-06. - Nyomda : Löw Lloót ucca ll». Telefon : ito.34. Td-vlratl ** Ievílclm • DélmntryarnrszAn .Szeae<l. Péntek, 1931 december 4 Ara lö fillér 7 fa \ VII. évíolyamft2^Uxám Előfizetés: Havonta helyben 3.20, vidéken «* Budapetten 3-ttO, kllimi<l»n 0-40 pengd. - Egyet uAm djra hétkllz. nap 16, vaiár> é* Ünnepnap 24 il il. Hli« deletek felvétele tarifa szerint. Meg|e« leni1* hetm kivételével nnooite remei flz óhajtott háboru Előrebocsájtjuk, hogy ennek a cikknek ta­lán erkölcstelen lesz a szimzete. Minden há­boru tömérdek értékpusztulással és emberi életek megsemmisülésével jár. Minden hábo­rút tömérdek vér és könny kisér. Aki a hábo­rút akarja, vélklet követ el embertársaival szemben, akiket a biblia tanítása szerint az Úristen teremtett saját képére és hasonlatos­ságára. Ezeket nem a magunk védelmére mondottuk' el, hanem csupán azért, hogy megvilágítsuk, ami most odaát történik a távol keleten és némi kommentárt füzzünk ahoz a verekedés­hez, amely a kinaiak és japánok között van kitörőiéiben. A sárgák világa messze esik ugyan tőlünk, de a gőzhajók, vasutak, repülő­gépek, táviró és rádió korszakában az egész földkerekséget a gazdasági szerkezetnek annyi érzékeny idegszála kapcsolja össze egységes egészbe, hogy nincs olyan megrezdülés a világnak bármely pontján, amelyet ez az öreg földrész is meg ne érezne. Mandzsúria agyagos porondján kinaiak és japánok verekszenek egymással. Egyelőre még nem hivatalosan, mert hadüzenet még nem történt. Formális hadüzénet nélkül ellenben ütközetek folynak a Nonni folyó hidjai körül, rohamsisakos japán katonák szállják meg a keletkinai vasút állomásait, tankok és ágyuk dübörögnek a kikötővárosokból az ország bel­seje felé vezető országutakon. Olyan nevü kinai tábornokok, akiknek nevét az európai olvasó meg sem tudja jegyezni, csapatokat vonnak össze, hogy védekezzenek a japán imperializmus ujabb kontinentális térfoglalása ellen. A Népszövetségnek nevezett sóhivatal egymásután szerkeszti a jegyzőkönyveket és adja az érdekelt feleknek a meg nem hallga­tott jó tanácsokat. Tehetetlenségének ékes bi­zonyítéka gyanánt legújabban a közvetlen tár­gyalást ajánlotta a japán és kinai meghatal­mazottak szives figyelmébe. Elhatározta még azt is, hogy tanulmányi bizottságot küld ki Keletázsiába a helyzet megismerése céljából. Hogy lőport ez a bizottság nem fog szagolni, az valószínű. Hogy tekint elves napidíjat fog felszámítani, az teljesen bizonyos. Sajátságos, de érthető, hogy az általános gazdasági, de még inkább talán a lelki de­pressziónak abban az állapotában, amely nyomja egész Európát, az emberek hogyan figyelnek fel és miként reagálnak a mandzsú­riai eseményekre. Itt is, ott is olyan kisérő megjegyzések hal'alszanak, hogy bárcsak ki­, törne már komolyan "a keleti háboru. Talán egy olyan tüzveszedelem, amely lángjaival elborítja a keidet, megkönnyebbülés! hozhat az európai gazdasági életben. A gondolat menet, amely ennek a nyiltan hangoztatni nem mert óhajtásnak a hátteré­ben lappang, világos és egyszerű. Minden pang és semminek sincsen ára. Ha kitör a háboru, ami rizs, buza odakint terem, azt lefoglaljak a hadseregek. Megkönnyebbülnek az európai és amerikai piacok és felszökik a mezőgazdasági termények ára. Ha kilör a háboru, a hadviselő felek száz meg ezer különböző szükségleli i'.:l:ere lesznek ve­vők az európai és a meri' ai hadseregfelsze­relési gyárakban. Kell majd fegyver, muníció, posztó, autó és szögesdrót. H-i dolgozna!; a gyá­rak, lesz kenyere a munkásnak, felszabadni &z ipari. termelésnek az a hányada, melyet a gyár kénytelen-kelletlen elhódított a kisipar­tól. Ha lesz pénz, nem fog üresen állani a kereskedő boltja, üzlete. Lesz elevenség, jólét, lesz élet, mégha ez az élet a halálból fakad is. Nem lehet letagadni, hogy vannak, akik igy gondolkoznak. Vannak, akik még azt is enge­délyeznék, hogy esetleg Oroszország és Ame­rika beleavatkozzék a keletázsiai perpatvar­ba. Hiszen emlékezetes, hogy az orosz—japán háboru idején milyen ragyogóan szép mező­gazdasági, ipari és tőzsdei konjunktura volt a háborútól közvetlenül nem érintett világban. Most is számítani lehet az elkö vetkezésére. Ha valamiben, ugy legfeljebb a késedelem­ben lehet a veszedelem. A Népszövetség se nem oszt, se nem szoroz. De a japán és kinai uraknak meg lehetne súgni, hogy siesse­nek, mert ideát nagy a nyomorúság. Csinál­janak már egy kis szivet viditó, lelket derítő háborút, hogy a konjunktura ideje minél előbb bekövetkezzék. Tüntető suhancok kiraboltak egy ruhásQzletet a Váci-uccában Az egyik rabló leharapta üldözőjének az Hffát (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Csü­törtökön este félhatkor a külső Váci-uton kö­rülbelül 30 suhanc verődött össze és tüntetni kezdett — Munkát, kenyerett — kiáltással vonultak végig az uccán, majd amikor a Korál-ucoa sarkára értek a Váci-ucca 28. számú ház elé, az egyik suhanc zsebéből kődarabot vett ki és beledobta a sarkon levő Spiegel-féle üzlet hatalmas kirakatába. Spiegel zálogházból ki­váltott tárgyakat árusít, kirakata tele volt bundákkal, télikabátokkal és ruhákkal. A kő­dobás ugylátszik jel volt, mert a következő pillanatban valóságos közápor zudult a kira­katra és a hatalmas kirakattábla üvegda­rabjai csörömpölve hullottak az uccára. A tüntetők ezután megrohanták a kirakatokat, a benne levő bundákat és ruhákat magukhoz ragadva elfutottak. A járókelők a rablók után vetették magukat és sikerült is kettőt, Singzr Lajos 18 éves napszámost és Kószó Ferenc 21 éves napszámost elfogniok. Pékár Mihály kovácssegéd elfogott egy harmadik rablót és, aki azonban dulakodni kezdett vele, majd leharapta a kovácssegéd egyik ujját, mire az fájdalmában eleresztette. A két elfogott tüntetőrablót előállították a főkapitányságra. Az előállított suhanookat a rendőrségen azonnal kihallgatták. Kihallgatásuk során; egyöntetűen azt mondották, hogy őket egy ismeretlen fiatalember bujtogatta fel. Szer­dán a munkaközvetítő előtt hozzájuk csat­lakozott és elmondta, bogy csütörtökön este a Korál-ucca sarkán egy jótékony egyesület ruhaosztást rendez. Aki ruhát akar, legyen ott {' Csütörtökön este találkoztak a megbeszélt he­lyen, ő adta ki a jelszót, hogy be kell törni a kirakatot A rendőrség széleskörű nyomozást indított, hogy felderítse az eset titokzatosnak látszó hátterét feles ellenzéki kritika a kormány működéséről az országgyűlés csütörtöki ülésén Friedrich István és Peyer Károly támadása a kormány ellen Budapest, december 3. A parlament csütörtöki ülésén napirend előtt Tóth Pál a földreform ut­ján kiosztott földek árának mérséklését követelte. Bródv Ernő a kegyetlenül foganatosított kilakolta (ások ügyét tette szóvá. Követelte, hogy a kereskedők és' iparosok régi óhaját, a bo!tbéregyezt£tft bi­zottSBgot mielőbb alakítsák meg. A napirend első szónoka báró Kray István volt, aki arról beszélt, hogy a bank- és gyárigazgatók adómentesen élvezik sok százererpengős mamiraui­jövedelmelM. a 33-as bizottság 22 tagjának ösz szesen 190 igazgatást tagsága van. P'ver Károly azt kérdezte a kormánytól, hogy az államnak miért kelirtt a Hitelbanktól 28 mil­lió pengő értékű részvényt átvenni. Ezután Peyer éles szavakkal bírálta az elmúlt kormányzati polL tikát önök — mondotta —, akik tiz éven át he­lyeseltek, m« Jogon akarnak Itt tovább ls ülni? önök éppen ugy bűnösök, hogy az ország tönkre­ment, mint a kormány. Nincs joguk it: fiiul, mert erkölcstelen és becstelen mandátummal kerültek Ide. Az egysé 'es párt nagy lá' mával fogadja Peyer kijelentéseit A baloldalon is nagy a lárma. A tomboló viharból kisüvit Peyer hangja: Igenis, erkölcstelen és becstelen mandátum­ai. Puky elnök folyton rázza a csengőt és javasolja, hogy Peyert utasítsa a Ház a mentelmi bizottság elé. A zaj fokozódik, csak ennyit lehet kivenni: — Vigyázzanak az uraki — kiáltja Peyer. Erre a kijelentésre még nagyobb vihar tört fct. A padokat csapköriiák, aktatáskákat dobálnak. Az ellenzék lármája túlharsogja a jobboldali közbe­szólásokat. Peyer Erdélyi Aladárral vitatkozik he­vesen. Az elnök csak vihBres©ntíőve« tudta a ren­det helyreállítani. Peyer Károly azzal fejezte be fejtegetéseit, hogy bizalmatlansággal viseltetik a kormány iránt, mert ugyanaz a párt támogatja, arnelv » mult i-^rmány­zatot Simon András beszédében az adózás reformját sürgette. Friedrich István örömmel látja, hogy nemcsak meddő kritikák hangzottak el, hanem tanúi vol­tunk olyan beszédeknek is, amelyek megmul. t'ák a kibontakozás utját. Most már a kormányon a sor, hogy teljesítse kötelességét Az ellenzék há­rom hónapon keresztül a legnagyobb jóindulattal támogatta a miniszterelnököt, sajnos azonban, hogy a minisztere nők semmiféle programot sem a<f« Az ellenzék már többször felvetette a passzivitás gondolatát, hogy nem legalizálja a kormánynak parlamenti

Next

/
Thumbnails
Contents