Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-30 / 295. szám

bei meg a közgyűlésen. Igy tehát helyette nem hivható be a kapitányság vezetője sem. Az igazoló választmány ezt a kérdést külön törvényes rendelkezés nélkül nem oldhatja meg saját hatáskörében. Az igazoló választmány a főispán javasla­tára végül ugy határozott, hogy a nyitva hagyott kérdés sürgős és törvényes rendezését a le'ügyminisztertől kéri SZÉCHENYI MOZI Dec hó 30., 31-én szerda és csütörtök W H nagy filmek hlrálva! fr Ragyogó keleti pompa! £ •znl Hindu síremlék I £ Borneoi I maharadsai \z évad legmonumentálleabb filmese- 2 ménye. Ezt megelőzi: jy Hallatlan furcsaságok [ A szines fényképezés csodáin •• Előadások hétköznap 5,7,9, vasárnap 3, 5,7,9 órakor. Asz olvasó rovatai Igen tisztelt Szerkesztőségi Miután sajnos a köz­vetltó kéreskedelem szolgálatában állok és nem,, állami hivatalban keresem kenyerem, megenged­hetem magamnak azt a fényűzést, hogy vasárnap délutánonklnt otthon keresek szórakozást a rádió mellett. Már a görögök idején is előfordult, hogyha az ember lámpással keresett valamit, hát talált is. Ma ls ugy vagyunk. A vasárnapi szivet-lelket gyönyörködtető gramofonhangverseny után követ­kezett a földmüvelésügyi minisztérium előadás, sorozatában Székács Elemér tanácsadása a ma. gyar gazdatársadalom számára- A krónika Székács vasárnapi előadásából furcsa következtetéseket van. hat te. Meg kell állani ennél a »tanácsadásnál« egy pillanatra, hogy kellően kicsodálkozhassuk ma. gunkat, hogy megörökíthessük azt a nemzetgaz. dasági szempontból végtelenül fontos pillanatot, amikor az 1931-es év végén Székács Elemér gaz­dasági tanácsadó azzal a figyelemreméltó tanács, csat szolgált a gazdáknak, hogy közvetlen piacot teremtsenek terményeik számára és »ne hizlalják a közwtitö kereskedelem zsebét...« Hogy félre, értés ne legyen, nekünk nem az fáj, hogy a gaz. dáknak tanácsokat adnak hanem az, hogy a bű. rokrácla a mi zsebeinket vastagra meghízottnak látja... Miután mi már annyit, de annyit keres, tünk, hogy már a rádióban is megsokalták, tel. j«sen megértjük, hogy miért kell a legkülömbözőbB adók cimén jövedelmünk 100 százatékát az állam, nak adni; megértjük a gazdamoratóriumot is szem. ben azzal a ténnyel, hogy a mi irányunkban ninc* kimétet; megértjük a leépítést, a cégmegszüntetése, ket, a csendes rollólehuzásokat és a diszkrét le. telepedéseket a népkonyhák asztalai mellé... De feltétlenül módot kell keresni, bogy a magyar közönség ne üljön fel az ilyen meséknek, módot kell keresni arra, hogy Székács Elemér ur vonja vissza, amit a rádióban mondott, még pedig a mikrofon előtt, mert ha mégegyszer ilyen kedves dolgokat mondanak a tanácsadásoknál, akkor ne csodálkozzék a rádiótársaság, hogy egy szép napon özönével fogja kapni a lemondóleveleket a »köz­velitő kereskedelemtől'. Az ma már tatán még sem szorul magyarázatra, hogy a magyar kereskedelem legválságosabb óráit éli. Talán nem volna érdektelen, ha az évad legsike. rüttebb színdarabjának befejezését adnánk tanácsúi a tanácsadóknak: próbáljanak cs^k két hétig a köz­veli'ő kereskedelemmel foglalkozni és abból, de csakis abból megélni1 Tisztelettel: (Aláírás.) E!fe!e]ti a rossz gazdasági helyzetet, ha otthon jó gramophon olcsón szórakoztatja. Legnagyobb vá­lasztékban megbízható, jó, olcsó gramophonok, legújabb tánc- ós miirész­lemezek. Kissé hibás raktári lemezek olcsó kiárusítása a 201 Városi Nyomda R.-T. zeneosztályában. Kárász ucca 9. részlatra Is. Börtönbüntetésre ítélték a hetiirfitársaságot, amelynek tagjai súlyos nyomorral védekeztek (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi rendőrség két hónappal ezelőtt ártal­matlanná telt egy öt tagból álló betörőtársa­ságot, amelynek tagjai rövid néhány nap le­forgása alatt számos betörést körettek el. A rendőrség elfogta Méhes József, Szabó András, Nagy Mihály, Mózer Sándor és Rovó János napszámosokat, akik valamennyien beismerték a lopásokat. Kívülük kézrekerült az egyik orgazda, Rovó Ilona is, akik főleg csirkéket vett meg potom áron a tolvajoktól. A betörőtársaság ügyét kedden tárgyalta a Szegedi törvényszék fldmőry-tanácsa. Vala­mennyi vádlott azzal védekezett, hogy a nyomor, a nélkülözés vitte a bűnbe. Ameddig volt kereset, addig eszükbe se jutott, hogy lopjanak, de amikor éheztek és még csak néhány fillér! tudtak megkeresni, akkor lopni mentek. A munkaközvetítő hivatalban ismerkedtek meg és Itt beszélték meg a be- » töréseket A vádlottak előadták még, hogy I egy-egy betörésből igen kevés hasznot húzlak. Egy helyen például mindössze egy vizespoha­rat tudtak elvinni, mert más nem volt, másutt egy dercészsákot, egy rossz kályhát vittek magukkal. Rovó János, aki ellen 8 rendbeli lopás büntette volt a vád, sirva védekezett: — Nem volt semmi munka, a lábamat lejár­tam már, hogy munkát kapjak. Éhezteti a családom, nem tudtam nézni, hogy a kis­lányom állandóan nyűgösködött rajtam, hát lopni mentem... 'A biróság tanukat nem is hallgatott ki az ügyben. Méhes Józsefet 5 rendbeli lopás miatt 1 esztendei, Szabó Andrást 11 rendbeli lopás miatt 1 esztendei és 6 hónapi, Rovó Jánost 8 rendbeli lopás miatt 1 esztendei és 3 hó­napi börtönre Ítélték. Nagy Mihály 1 hónapi, Mózer Sándor 2 hónapi fogházat kapott, mig Rovó Ilonát 2 rendbeli orgazdaság miatt egy hónapi fogházra Ítélték. Hoav ce«lédlán«k HrKm« leaven 'M kesztyűt, fűzőt ^ Paulusznál vegyen Kelemen ucca Hétévi fegy&áxra Ítélték Bls&kut Mikovánnét, aki baltával megölte anyósát és a holttestet elásta a kertben fA Tiéimflgyaror»zdg munkatársától.) Október tizedikén szörnyű gyilkosságot fedeztek fel Batto­nyán. Biszkut Nikován földműves kertjében var­met ásott és ásás közben egy holttestre bukkant. A Metről azonnal értesítette a csendőrséget. A megindu't nyomozás során rövidesen kiderítették, hogy a holttest azonos a földműves édesanyjával, a 75 esztendős Biszkut tvávat, aki látogatóban Molt fiánál. A csendőrök rövidesen megállapítot­ták. hogy « tettes Biszkut Nikooánni, aki a gyil­kosságot a felfedezés előtt egy esztendővel követte el. A holttestet a gyilkos « tett elkövetése után elásta. Egy teljes esztendeig maradhatott titokban a horialmas bűnügy, mert az öregasszonyt senki­sem kereste. A gyilkos asszony kihallgatása során mindent beismert. Elmondotta, hogy anyósát a gyilkosság előtt néhány hónappal 6 maga hivta meg vendég­ségbe. Egy darabig jól éltek egymás mellett. 1930 október 2fi-án reggel mindenki elment hazulról, csak Biszkutné és anyósa maradtak a lakásban. Biszkutné ágyban feküdt, az öregasszony pedig a szekrények körül motosrkílt. Biszkutné ekkor észrevette, hogy a» öreg egy batyuba kötözgeti a fehérneműit. Megkérdeije, hogy hova viszi a batyut, mire az öreg azt felelte, hogv a vásárba, eladni. — Miért akarja eladni — kérdezte Biszkutné —, mikor azt ígérte, hogy azokat unokájának adja hozományul? — Mert kell » pénz! —• válassotta az öregasz­saeny és ezzel kifelé indult­Biszkutné felugrott az ágyból, hogy megakadá­lyozza a batyu elvitelét. A két asszony között dulakodás keletkeaett, majd Bt* kitné 'felkapott eg'J dorongot f» azzal teljes ereje>> • anyósa fejére Monogram Címer NévUbMk VÉSÉSE A legszebb kivitelben 632 legolcsóbb áron készítek vésAseket ÓTVÖSMÜHEIY P, Molnár, Kárin ucca 12. ss. Ékszertárgyak fiakértő készítője ós javítója. Kivájó munkádért arany és ezüstéremmel kitüntetve. ütött. Az öregasszony a hatalmas ütéstől a földre, rogyott és rövidesen kiszenvedett. Biszkutné ijed­tében a holttestet az ágy alá rejtette. Estefelé megkisérlte kicipelni az udvarra, azonban nem volt képes megmozdítani a holttestet. Kendőbe csavarta, majd kezét-lábát összekötötte, végül hur­kot kötött a nyakába és csak igy sikerült kihúzniM anyósa holttestét az eresz alá. Ott rátette egy talicskára és kivitte a kertbe, ahol egy verembe elföldelte. Hazatérő férjének azt mondotta, hcifey anyja hazament román megszállott területen lévő falujába. Igy azután egy telies esztendels senki sem kereste Biszkut Évát Biszkut Nikovánnét kedden vonta felelősségre a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa. A 46 éves asszony teljesen megöregedve, összetörve állott bírái elé A nyomozás alatt és a vizsgálat idején teljesen megroppant egészségileg, a tárgyalásra a rabkórházból vezették elő a börtönőrök. A gyi'kos asszony ellen az ügyészség szándékos emberölés büntette miatt emelt vádat. Biszkut Nikovánné a tárgyalás megnyitásakor a hozzá intézett első kérdés után sirva fakadt és jóformán az egész tárgyalást végigsirta. Az elnök kérdésére elmondotta a gyilkosság előzményeit, ugy, ahogy azt a nyomozás során is előadta. Azon­ban kijelentette, hogy nem volt szándékában anyó­sát megölni. Amikor látta, hogy az öregasszony el akarja vinni a fehérneműket, dühös lett, fel­kapott egy botot és azzal megütötte. Az ütéstől »z öreg hangtalanul rogyott össae. Nem hitte, bogy az ütéi megölte, csak akkor rettent meg. amikor anyósa nem mozdult. A biróság ezután Biszkut Nikovánt szólította be a terembe. A földműves az elnök kérdésére ki. jelentette, hogy él mentességi jogával és nem kivan az ügyben tanúvallomást tenni. Kihallgatták ezután a nyomozást vezető csendőr, tiszthelyettest, aki elmondotta, hogy előtte az asz­szony mindent beismert. A törvényszéki orvos, szakértő terjesztette elő ezután véleményét. Biszkut Nikovánnét teljesen beszámít hatónak mondotta. A vád. és védőbeszéd elhangzása után a biróság ítélethozatalra vonult vissza. Az ítélet rövidesen készen lelt. Bűnösnek mondotta ki a törvényszék Biszkut Nikovánnét szándékos emberölés bűntettében és ezért hétesztendei fegyházra itélte. Az asszony az Ítéletben megnyugodott, az ügyész súlyosbításért fellebbezést jelentett be.

Next

/
Thumbnails
Contents