Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-30 / 295. szám

SZEGED. SíCTKesiIOlég: Somogyi uccn az. I.em Telelőn: 23-33. - klariOhlvnloI, kölcíönhUnyvíAr 6* Jegyiroda - Aradi ueca 8. Teleion: 13-OÖ. - Nyomda t LBw Lipót ucoa IO. Telefon i 26-34. Thvlrotl «t levélcím D*lroaoyaror»zAo^zened Szerda, 1931 december 30 Ara 1© fillér 2/95' VII. évfolyam,-2^3: szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken é» Budapesten 3-«o, kUllllldtln ö*40 pengd. - Egye* Mim Ara hélk»«nap 16, VA*Ar> é» Ünnepnap 111. Hlr« delétek felvétele tarifa szerint. Megtelenlk h«tlO ki-vételével naponta reqgel 4 cseh orientáció Ma még nem tudjuk ellenőrizni, vájjon mi hisszük-e csak, hogy a magyar—oseh közeledés az európai politika karácsonyi eseménye, vagy az európai politika is annak tartja azokat a nyilatkozatokat, melyek ennek szükségességét hangoztatják. Az kétségtelen, hogy ez a cseh orientáció a magyar külpolitika irányának gyökeres megváltozását jelentheti. A magyar külpolitika eddig az olasz barátság szempontjainak kötelezéseit tartotta szlem előtt s nagyjában minden tájékozott ember tisztában van azzal, hogy ennek a barátságnak szaldója mit mutat, mik az aktívái és mik a passzív tételei A feltűnő azonban az, hogy amikor az elmúlt kormányzat működéséről mérleget csináltak, majdnem minden tétellel szemben, amit a belpolitika s a gazdálkodás számlapján találtak, a külpolitikai sikereket állították szembe. Igaz, mondották, hogy gazdasági téren sok balfogás történt, igaz, ismerték el, hogy a beruházások nem mindig voltak hasznosak s nem is mindig megengedettek, igaz, hogy a költségvetésen kívüli kormányzás csak a vagyoni dézsmától nem messze járó adóztatással ellensúlyozható, de ezzel szemben áll — nem Belgrád bevétele, hanem a külpolitikai sikerek eredménye. Ezek a külpolitikai sikerek az olasz barátságban kulmináltak. Senki nem akarja Olaszországot megsérteni s ha Olaszország barátsága támogatta országunkat, akkor ezért a támogatásért hálát is akarunk érezni, de amikor mindazzal szemben, arai a belpolitikában s a gazdasági politikában sajnálatosan történt és talán még sajnálatosabban nem történt a külpolitikai sikereket állítják oda egyetlen vagyontételként, akkor mégis csak vizsgálni kell ennek a sillernek értékét, amikor más irányt, más utat, más módot és más eszközöket akarunk választani A magyar ellenzék hosszú évek óta sürgette a szomszédállamokkal való megegyezés politikáját A magyar ellenzék külpolitikai koncepciója nem az olasz barátság megteremtésében és féntartásában látta egyedül a magyar külpolitika feladatát, ez a külpolitikai koncepció a szomszédállamokkal való megegyezés utján igyekezett kiszélesíteni azt a gazdasági lerületet ami a magyar ipari és mezőgazdasági termelés produktumainak felvételére alkalmas. A régi s a közjogi keretek által biztosított gazdasági egység helyébe a vámszerződésekkel biztosított gazdasági egysépet akarta tenni a magyar ellenzék külpolitikai programja. Az elégtétel meg van, de mit ér? Az elégtétel megvan a belpolitikában és külpolitikában egyaránt. Az ellenzék évek' óta és éveken keresztül sürgette a legszigorúbb takarékosságot, az ellenzék évek óta követelte az állami javaknak, az adóbevételeknek a legszigorúbb takarékosság követelményeinek megfelelő kezelését: röviden: a magyar ellenzék évek óta sürgette azt, amit a takarékosság lerén a mai kormány elvégez. De a magyar ellenzék évek óta sürgeti azt a külpolitikai programot is, amit most Bethlen István gróf hirdet s követelte éppen Bethlen István gróffal s Bethlen István gróf pártjával szemben. Ha valóságos parlamentarizmus lenne, akkor természetesen elképzelhetetlen volna az, hogy egy politikai párt szakit eddigi politikai módszereivel s az állami javak kezelése s a külpolitikai orientáció tekintetében egyszerűen kisajátítja azt, amit eddig vele szemben az ellenzék hirdetett, sürgetett és minden adódó alkalommal követelt A politikában általában arra szokták bizni a program megvalósítását, aki a programot vallja és hirdeti. Az a társadalom, amelyik a magánjog szentségén épült fel. a szellemi termékek kártalanítás nélküli kisajátítását nem ismerheti el jogszerző ténynek. Dehát ennek a mai uralmi rendszerben nem tulajdonítunk különös gyakorlati jelentőséget. Mi feltétlen hívei voltunk és feltétlen hivei vagyunk a szomszédállamokkal való barátságnak s van bennünk annyi objektivitás, hogy ennek szükségességét, fontosságát és sürgősségét akkor is elismerjük, ha most Bethlen István gróf is hirdeti az általunk évek ót* vallott törekvések helyességét és fontosságát. Régen be kellett volna látni, hogy ennek az országnak nem dekoratív külpolitikára van szüksége, hanem olyanra, ami kenyeret ad s munkaalkalmat teremt, mert ha kenyeret ad és munkaalkalmat teremt akkor a valuta biztonságnak, sőt az integritásnak szolgálatában is többet és eredményesebbet végez, mint a legragyogóbb dekoráció s a legszínesebb drapéria. Ez az 'uj külpolitikai orientáció, ha valóság lesz belőle, kétségtelenül át fogja hangolni az egész magyar közéletet s rekünk, akik több szabadságért küzdünk s a liberalizmus hivei vagyunk, nincs okunk tartani ennek a belső áthangolásnak sem tényéttől. sem eredményétől A háborús tartozások mélyítik el a világválságot Hoower és az amerikai kongresszus harca a Jóvátételi konferencia előli Anglia moratóriumot fog kérni háborús adósságainak törlesztésére ? '(Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Kellemetlen feltűnést keltett a berlini sajtóban az a hir, hogy az Egyesült Államok kormánya vonakodik képviseltetni magát a küszöbön álló jóvátételi és adósságrendező konferencián és hogy Amerika nem hajlandó háborús követeléseinek a leszállítására. A berlini lapok utalnak arra, hogy a Yonng!erv Amerika érdekeit is szolgálja és hogy az Egyesült Államok szintén haszonélvezői a német jóvátételi fizetéseknek. Főleg a szociáldemokrata Vorwárts támadja élesen az amerikai kongresszust és az adósságok rendezésének kérdésére utalva, felveti azt a kérdést, mi lenne, ha az adós államok, egyszerűen közölnék közös hitelezőjükkel, az Egyesült Államokkal, hogy beszüntetnek minden fizetést és egy centet sem törlesztőnek többé háborús tartozásaikra, mert ezeknek a tartozásoknak a megfizetése mélyíti el mind. jobban a válságot Washingtoni jelentés szerint Hoower elnök kedden hosszabb tanácskozást folytatott SUmson államtitkárral a küszöbön álló jóvátételi konferenciáról. Hivatalos körökben ugy tudják' hogy Hoover nem veszi tekintetbe a kongreszszus állásfoglalását és ha ugy találja, hogy az USA részvétele érdekében állana az országnak, még abban az esetben is kiküldené az Egyesült Államok delegátusát, ha a kongreszszus más véleményen lenne. Washingtoni kormánykörökben biztosra veszik, hogy Anglia rövid időn belül moratóriumét kér a jövő nyáron esedékes háborús tartozásainak törlesztésére. Laval és MacDonald találkozása Ltusanneban lesz a fóvólélell konferencia ? London, december 29. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője tudni véli. hogy TmixiI miniszterelnök nem tartja szükségesnek, hogy a jóvátételi konferencii csszrülése e'ö'l MacDonalddal tanácskozást folytasson. Az angol miniszterelnök részéről formális meghívás ugy sem történt. Sir Leiyh-Ross a kincstári hivatal megbízásából azonban a jövő héten visszatér Párisba. hogy a francia kormánnyal az ünnepek előtt megszakított tárgyalásait folytassa. A Daily Herald párisi tudósítója szerint a jóvátételi konferencia nem Hágában, hanem Lausanneban fog összeülni és munkaköre nem csupán a szorosan vett jóvátételi kérdésekre, hanem a kritikus világgazdasági helyzet minden problémájára ki fon terjedni. Tcrmésze!e«n ez attól függ, vájjon az angoloknak sikerül-e a francia kormányt rávenni a konferencia munkakörének ilyen kiterjesztésére. Páris, december 29. A párisi sajtó igen behatóan foglalkozik Laval és MacDonald tervezett összejövetelével. Valamennyi lap lehetségesnek, a legtöbb valószínűnek, egyesek biztosnak tartják a találkozást. Az Echo de Paris mai számában fentartja és megerősíti tegnapi értesülését, de azt is jelenti, hogy a hivatalos és formális meghívás még nem érkezett meg Párisba, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a találkozóról a két kabinet között tárgyalások folynak. Pertinax azt irja, hogy Laval Fleurieau londoni francia nagykövet utján bizalmas levelet kapott MacDonaldtól. Ez a levél nem csupán a küszöbön álló konferencia összehívásáról szólott, hanem' barátságos kérdést is tartalmazott aziránt, vájjon nem volna-e ajánlatos a konferencia előtt a két Icormányelnök találkozása. Laval miniszterelnök Pertinax szerint a hét végén fog dönteni, elmenjenne Londonba, vagy sem, A Matin ezzel szemben azt állítja, hogy a francia'miniszterelnök tiz nappal ezelőtt valóban kapott MacDonaldtól egy bizalmas levelet de ebben a levélben szó sem volt meghívásról.