Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)
1931-12-29 / 294. szám
GYARORSZAG SZE6EU. SzerKesztöttg: Somogyi ucca 12.Lem Telelőn: 23«33.^Kiadóhivatal, kölc»«nk»nyvlAr et (egylroda - Aradi ucca 8. Teleion : 13-OÖ. ^ Nyomda s Löw LIdóI ucca IO. Teleion: 26.34. TAvlrnd ét levélcím nílroaqyaronzén 'reord Kedd, 1931 december 29 Ara lö fillér VII. évfolyamr^^Síám Karácsonyi párhuzam Nem szeretnők, ha bárki is félreértené, amit mondunk. A magyar újságírásnak mindig voltak, most is vannak, kimagasló egyéniségei s a magyar újságok ünnepi számai mindig vetekedtek, most is vetekszenek, világnyelven megjelenő világlapok ünnepi számaival. A publicisztikai és szépirodajmi remekmunkák', a mesterriportok beláthatatlan sora avatta az idei karácsonyt is a magyar újságírás ünnepévé. A mi figyelmünket mégis egy egdszen szerény, hétköznapi köntösű, szürke kis cikk kötötte le, amely megjelent a saját lapunkban, a negyedik oldalon lent, kéthasábos cimmel. 88 sor terjedelemben. Ne a mi portánkat tessék kárhoztatni, ha valaki bűnös abban, hogy érdekességben is, közérdekűségben is kénytelenek vagyunk előnyt biztosítani az ilyen szürke kis riportnak például Milotay István karácsonyi eszmefuttatásával szemben. Könnyen elintézhetnők a bűnösség s vele a felelősség kérdését is. Itt vannak a viszonyok'. A közismerten rossz viszonyok. Nagy bennünk a hajlandóság az iránt, hogy ezeket a viszonyokat tegyük felelőssé minden bajért. Meggondolás és kételyek nélkül áldoznánk is ennek a hajlandóságunknak az oltárán, ha saját lapunk' karácsonyi számának imént emlékezetbe hozott cikke nem késztetne megtorpanásra, meggondolásra- és arra, hogy a viszonyok fielelőssségéről lojálisán alkotott véleményünket revizió alá vegyük. Mert az történt, hogy leszanáltak bennünklet. Egészen leszanáltak. S a leszanált ország leszanált lakosságától több bevételt akartak forgalmi adóban, postatarifában és vasúti viteldíjban. A célt kényelemesen vélték elérhetni Fölemelték a forgalmi adót, megdrágították a postát és a vasutat. Az ország nyolcmillió lakosából föltétlenül harmincháromnak adatott meg a mód, hogy kalkulációikba belelásson. Hogy mit láttak, mit helyeseltek és mit kifogásoltak a dicső harmincháromak, az részben ma is titok. De hogy a bevételek' fokozásának az az elemi iskolás módja, amelylyel a kormány kísérletezett, nem válhatott be, egyéb adatok mellett a szegedi eset is bizonyítja. Karácsonyi számunk negyedik oldalának ama szürke kis riportja elmondja, hogy a szegedi autóbuszüzem igazgatósága szeptemberben leszállította a viteldijat harminc százalékkal, hogy az alacsonyabb viteldijak életbeléptetése óta emelkedett az utasforgalom í2 százalékkal és hogy a viteldíjak leszállítása a rezsiemelkedés figyelembe vétele mellett is jó üzletnek bizonyult Kinek van itt igaza? A szegedi üzemigazgatóság azt mondja, hogy csökkent az üzletek, üzemek, irodák és rendelők forgalma, az emberek fizető és vásárló képessége, leszállítom tehát a tarifát, mert a leszállított tarifa mellett nemcsak arra számithatok, hogy megmarad az eddigi utasforgalom, hanem arra is, hogy a forgalom esetleg emelkedni fog. Abban az esetben ugyanis, ha egy autóut Szegedtől Öszentívánig változatlanul egy pengőbe kerül, lecsökkentett jövedelme miatt nagyon meg fogja mindenki gondolni, hogy végszükség e9etét kivéve begyüjJőn-e a városba és ha begyün, ne gyüjjön-e inkább gyalog, mint autóbuszon. De ha leszállítom a viteldijat hetven fillérre, az emberek már inkább kimozdulnak, inkább veszik ELŐFIZETÉS- Havonta helyben 3.20, vidéken é* Budapesten ~i-ÖO, kUllüldOn 0--40 pengd. — Egye* Kém Ara hétköznap 16, vnaér- é» Ünnepnap 2-4 Hl. II lrdetéiek felvétele tarifa azerlnt. Meg|e« lenlk héttő kivételével napnnta reqqel igénybe az autóbuszt, mint Szent Péter fogatát, hiszen be és ki utazhatnak pengő negyvenért, tehát negyven fillérrel többért, mint amennyiért eddig csak be utazhattak. A kormány egészen másként gondolkodik. A kormánynak sem arra van szüksége, hogy a bevételei csökkenjenek, hanem arra, hogy emelkedjenek. A kormány még sem veszi figyelembe, hogy a kisebb teljesítőképességű ember abban az esetben is kénytelen kevesebr bet utazni, ha a tarifa változatlan marad és hogy még kevesebbet kénytelen utazni abban az esetben, ha a tarifa drágul. A kormány nem veszi figyelembe, hogy a kisebb teljesítőképességű ember épp azért, hogy a megnehezedett viszonyok között növelje teljesítőképességét, esetleg többször fog utazni, ha egy ut Szeged és Budapest kőzött tizenőt pengőbe kerül, mint abban az esetben, ha ugyanaz az ut husz, vagy huszonkét pengőt emészt meg. A kormány nem veszi figyelembe, hogy a tarifa olcsóbbodása föltétlenül csábit az utazásra. A kormánynak bevételi többletre van szüksége. A kormány drágít Nem akarjuk túlozni a szegedi eset Jelentőségét. De kisebbíteni se akarjuk a postai és vasúti tarifa időszerütlenül tőrtént drágításának fontosságát. A párhuzammal tartoZ-i tunk az országos és helyi közérdeknek és annak a tervnek, amely szerint az uj pénzügyj miniszter egyik legelső kormányzati aktusa ' lesz a — tarifaleszállitás. Prágai hang a magyar~oszírák~cseh közeledésről fBudapesti tudósitónk telefonjslentése.) Prágából jelentik: Benes külügyminiszter helyettesének, Krofta meghatalmazott miniszternek a Narodny Listi hétfői számában vezércikke jelent meg a középeurópai kérdésről. Krofta tagadja, hogy a gazdasági válságot az egykori monarchia szétdarabolása jdézte elő, hiszen a válság Angliát, Amerikát sőt Franciaországot sem kímélte. Ennek ellenére sem szabad azonban tagadni — irja —, hogy a monarchia feldarabolása sok kárt okozott. Igy azután mindenképen érthető, hogy a középeurópai államok gazdasági közeledésre törekednek. — Ma már minden aggodalom nélkül lehet mérlegelni az utódállamokkal való gazdasági közeledés kérdését — folytatja, örömmel kéli üdvözölni minden olyan őszinte igyekezetet, amely együttműködést akar létrehozni a kisantant-államok. Ausztria és Mnavarország között. Krofta cikkének utolsó részét nyilvánvalóan Bethlen István karácsonyi nyilatkozatával kap-i csolatban érti. MegszUnt az Ingyenpereskedés Rendelet a büntetőbírósági eljárások után fizetendő Illetékekről Budapest, december 28. A Budapesti Közlöny keddi száma közli a pénzügyminiszter rendeletét, amelyet a miniszter a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvénycikk alapján az igazságügyminiszterrel egyetértésben adott ki. A rendeletben foglalt szabályok rendelkezései illetékjogunkkal szemben mind újítások, mert a büntetőbírósági eljárások eddig mind teljesen illetékmentesek voltak. Az uj szabályok szerint illetékkötelesek lesznek a pótmagánvádból folyó bűnügyi eljárások, továbbá a rágalmazási és becsületsértési ügyekben, tisztességtelen verseny ügijekben, védjegybitorlási, srabadalombirl óriási vétségek és kihágások ügyében, a kizárólag fömigánvádra folyó bünügyi eljárások, végül a biróküldési indítvány és a sajtótörvény alapján magánszemélyek által folyamatba tett helyreigazilási üyek. Illetékkötelesek lesznek ezenfelül a büntetés végrehajtása során enyhítést kérő beadványok, valamint a büntetőbírósági eljárásban érvényesített magánjogi követelések felett folyó eljárások is. A rendelet a szegényjog alapján való illetékmentességet a törvény rendelkezésének megfelelően érintetlenül hagyja. A rendelet többek kőzött a következőket tartalmazza: A bíróságoknál tett bejelentés, vizsgálati indítvány, vádináloány első példányának első ive 2 pengő illeték alá esik, a vádlott, kivéve a biróküldési indítványt, nincs kötelezve illetékek lerovására. Ha több magánvádló különálló ügyét egy ellárásban egyesítenek, akkor is minden magánvádló külön' külön tartozik az illetékeket leróni. A határozati illeték rágalmazás vétsége, valamint a nem testi bántalmazással elkövetett becsületsértés vétségénél a járásbíróság! eljárásban 3 pengő, törvényszéki eljárásban 6 pengő. Az illetékköltség viselése felől a biróság a bünügy költségeire vonatkozó szabályok szerint határoz. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását kérő beadvány 5 pengő illeték alá esik, ha az előlerjesztett kérelem felett az ügyész saját hatáskörében érdemben határozhat; 10 pengő illeték alá esik, ha az előterjesztett kérelem felett csak a főügyész, vagy az igazságügyminiszter határozhat. Szabadságvesztés büntetésnek, vagy a pénzbüntetésnek kegyelemből való elengedését, enyhítését kérő beadványok 20 pengő illeték alá esnek. A rendelet értelmében lerovandó illetékeket törvénykezési illetékbélyegekkel kell leróni. A bírósági iroda a lerótt bélyegeket hivatalos pecséttel felülbélyegezni köteles. A rendelet január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. amennyiben az illetékkötelezettség a rendelet hatályba lép.éso után keletkezett