Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-25 / 293. szám

Jl modern úolgosó nö Lengyel Vilma, a Délmagyarország munkatársa az Alföldi Kereskedők és Utazók Egyesűtetének meghívására nagysikerű előadást tar. tott a modern dolgozó nő problémájáról. Előadásának legérdekesebb részét alább közöljük: — Kezdjük a nö gazdasági helyzetének és étiékének felvázolásával. Azt szokták mondani, hogy a női munkaerő olcsóbb a férfi munkaerőnél és hogy a nő a munkakinálat terén a férfinak versenyt támaszt. Ami ezt az utóbbi érvelést illeti, joggal megkérdezhetjük vele szemben, hogy a konkurrenciára ua.16 hivatkozással mért nem zárják el a munkavállalás lehetőségétől a férfiak egyrészét, például azokat, akik még nem töltötték be a 30-ik életévüket, vagy azokat, akik már elmultak 50 évesek. Egészen bizonyos, hogy ilyen korlátozások mellett sokkal több olyan férfi kapna munkát, aki 30 és 50 életév között van, mint ma. Az ilyen »reform* természetesen képtelenség lenne és csak azért emiitettem fel ezt a példát, hogy rámutassak annak az érvelésnek a helytelenségére, amely a konkurrencia ürügyén akarja elzárni a nőt a munkavállalás lehetőségétől. — Csak látszólagos ereje van annak az érvelésnek is, hogy a férfi családfentartó. Fog-e ártani a családnak, ha a férfi havi 200—800 pengős keresete mellett 120—160 pengőt keresni fog a feleség is? Már ma is nagyon sok olyan család van, ahol a családfentartás munkájában férj és feleség osztoznak. Nem tudunk ellenben róla, hogy ez a megosztott munka rontott volna a házastársak egymáshoz vayt viszonyán, a családi élet melegségén, vagy a nőnek, aki tehát dolgozik s ezzel kenyeret keitis, női szempontból értékes bármely tulajdonságán. Mit csináljon azonkívül a nő, akit rabszolgatartó jellegű jogtalmság<*al kényszerítenek arra, hogy semmi más ne legyen, mint anya és feleség, ha a férj nem boldogul, ha beteg lesz, munkaképtelen, vagy meghal és se vagyon, se nyugdíj, vagy — ami szintén "nagyon gvakori — elég nyugdíj nem marad utána? Ártalmára van-e a családi életről vallott konzervatív felfogásnak, ha ilyen esetekben a nő egyedül is képes viselni a családfentartás minden gondját, ha gyerekei ennek következtében nem szorulnak állandó könyöradományokért a társadalomra és ha a család melegen maradhat együtt az apa halála után is, mert megheresl a mindennapit az anija? — Az a nekünk szegzett érvelés, amely szerint' a női rminkaerő olcsóbb, mint a férfi munkaerő s ezzel árrontó, szintén csak látszólagosan állja meg a helyét. A gazdasági életnek, tehát a munkapiacnak is vannak törvényei és ezek a törvények kérlelhetetlenül uralkodnak. Ha a munkapiacon nagyobb a kínálat, mint a kereslet, ha tehát sokkal többen keresnek munkát, mint ahányan munkást keresnek, a munka ára, tehát az a fizetés, amit a munkásnak, vagy a tisztviselőnek adnak, le fog szállni. Nem lehet vitatni, hogy a nőnek a munkapiacon való megjelenése a munkakinálatot növeli s ennek következtében csökkentőleg hat a bérre, illetőleg a fizetésre. Ezen a cimen azonban éppúgy nem lehet a nőt kizárni a munkából, mint ahogy nem lehetett szétverni se az első varrógép feltalálóját, se az első varrógépet azért, mert a munkapiacon nagy mértékben csökkentetts a keresletet a — szabók iránt. Hol van ma az az ember, aki ne mosolyogva olvasná azokat az érdekes közleményeket, amelyek a szabóknak már akkor történt szervezkedéséről, valóságos lázadásáról szólnak, amikor a varrógép még forgalomban sem volt és feltalálója még kísérletezett a tökéletesítésével. — Itt kell megemlékeznem a nöi mnnfta minősegéről, mert azt, hogy a női munkaerő olcsóbb, sokan szivesen magyarázzak ugy, hogy a női munka egyúttal értéktelenebb is, mint a férfi munka. Ez ellen gyakorlati példákkal és természettudományi törvényekkel lehet sikeresen szembeszállni. Az egyik legnagyobb budapesti áruház aránylag rövid idő alatt tudott bejutni a köztudatba és adminisztrációja élén nő áll. Az egyik legelterjedtebb budapesti politikai napilap adminisztrációja élén szintén nő áll és a legnagyobb magyarországi elektrotechnikai cégnek egész irodai apparátusát szintén nő irányítja. Szegeden, hogy néhány helyi esetet is említsek, a Kellner-optikus üzletet dolgozó nő vezeti, dolgozó nő fejlesztette naggyá azt a női divattermet, amely Kup Gyula örökébe lépett s amelynek Relch Erzsi a tulajdonosnője. A Tháliát dolgozó nők alapították és tartiák fönt. — Csortos Gyula egész kivételes Színészi nagyság, de nem kivételesebb és nagyobb, mint Bajor Gizi. Björnssohn nagy északi irő, de képességben, sikerben és eltérj edségben vetekszik vele Lagerlöff Selma. A Nobel-díj nyertesei között szintén minden évben felmerül egynegy költőnő, irónő, vagy tudósnő neve. Világhírre emelkedett és a világ minden tájára bevezették Montessori asszony uj rendszerét a kisdedóvó tanítás és játék terén. A szobrászat, festészet terén Szintén találunk kiváló tehetségeket. Politikában sem kell mrszszire menni bizonyítékért. Szorgalomban, rokonszenves vonásokban, elvhüségben melyik képviselő szárnyalja tul a tehetséges Kéthly Annát? És hogy a nőnek egy ujabb terrénumon való térhódításáról is megemlékezzünk: mind több és több drámairónő nevét jelzik a német színpadok'. Közöttük egy ismerős név bukkant fel nemrég, Winsloe Christo, szobrásznő, mint egy nagysikerű dráma szerzőnője. Viki Baum neve is aktuális lett a szinlapokon. Nagy vezetőszerepük van nőknek, mint színházigazgatóknak és rendezőknek Franciaországban és Németországban, ahol bámulatos zsenialitással dolgoznak az építésznők, lakásberendezők és tervezőnők. — Most netidnq előítélettel kell leszámolni. Azok, akik fáradhatatlanul vonultatják fel érveiket a dolgozó nő ellen, ugy szokták beállítani a kérdést, mintha az, hogy a nő dolgozik, a nőiességből való kivetkőzést jelentené. Milyen tévedés! Soha senkinek eszébe nem jutott a férfi jogát a munkához kétségbe vonni azért, mert biliárdozik, mert szereti a szép nyakkendőt, a selyemsálat és súlyt helyez arra, hogy selyem zsebkendőjének csücske elegáns hanyagsággal forduljon ki kabátja zsebéből. Ki veszi tőle rossz néven, ha ügyel frizurája kifogástalanságára, gondozza arcát és rendesen beretválkozik? Egészen természetes, hogy a férfinek mindehhez és a munkához is joga van. — A nő természetéhez és a természet törvényeihez tartozik, hogy szép legyen, megjelenésével üdítsen, kellemes légkört teremtsen, a finom és szép stílusát üsse mindenre, amihez közel ér, mindenre, amit kezébe vesz, Ufévre iis | Nöi divafkiilünSegességek bel- éi külföldi legjobb a Harisnyáik lesxálliioii áron Kóldor J, és Tsa c«gn«i I Szeged, KArá»z ucca 3. ók legjobban. Telefon Antomi * I Özv. Lusztig Dezsőné szül. Bleyer Jozefin megtört szívvel jelenti, hogy szeretett férje Lusztig Dezső tollkereskedő hosszas és kínos szenvedés után, 47 éves korában elhunyt — Temetése december 25-én délután 3 órakor a zsidó temető cinterméből. — Gyászolják édesanyja, testvérei, sógornői és sógorai. Emlékét kegyelettel megőrizzük! I ÚJÉVRE nem lesz gondja, mert minden pár selyemharisnyához egy értékes JÁTÉKBABÁT KAP AJÁNDÉKBA Mindennemű harisnya- és kötöttáruk, valamint praktikus és nélkülözhetetlen ajándékcikkek leszállított árban LUSZTIG IMRE SZÉCHENYI TÉR 2. TISZA-SZALLÖ MELLETT akár szellemi, akár ipari munkát végez. A szépre, a művészire való törekvés ösztöne a nőnek, ez nyilvánul meg abban is, hogy szeret szépen öltözködni Ezt a jogát a munkia komolyságára való hivatkozással elvenni, vagy elvitatni annyit jelentene, mint erőszakot alkalmazni a nőiesség egy primer jelenségén, amely jelenségre a mtlnka érdekében is szükség van. A nő vidámabb, lelkesebb ha tudja, hogy jól néz kL — A nő csak legyen továbbra ls csinos. Higyjék el az Urak, nekik is jobb, ha az okos, tapintatos, az üzlethez kiválóan értő és diplomatikus képességekkel megáldott nő egyúttal csinos és ápolt is. — Szükség van erre a tapasztalat szerint a komoly munka minden vonalán, hasznát látja ennek végeredményben a család is. — A dolgozó nő ismeri a racionális lehetőségek határait, ismeri a pénz, de ismeri az otthon, a család és a szív értékét is. A dolgozó nő nem fényűzőbb és nem könnyelműbb a dolgozó férfinál és annak a nőnek", aki munkával keresi meg kenyerét, joga van ahhoz, hogy — most egy tipikusan férfi terminus technikust használok — százszázalékos nő maradjon és mint százszázalékos nő keresse a munka területén is a boldogulás útjait. — Hova fejlődött a világ a Gretchen-tragédiák Öta. A dolgozó nőnek nincs kora, a dolgozó nő csakis tehetsége dokumentumaival tartozik felelősséggel a köznek. Az élete magánügy és tehet vele, amit akar. Joga van és kötelessége és szabadsága a törvény paragrafusain belül. Szép háromságban megfér életében a rúzs, a púder és a tudomány. — A férfiak pedig ne féltsék' a szerelem romanflhatat a család szépségét a dolgozó nőtől. A dolgozó nő már uj élete uj szellemét is megreformálta. Már nem szívja mellre a cigarettafüstöt, nem keresi a boldogságot bárok fülledt erotikájában, nem keresi a dekadens vágyakat. De megszerette az egészséget. Világosan, frissen lát és semmit se óhajt, semmiért se harcol melegebben, mint azért, hogy kiteljesedjék benne az igazi ember és az igazi nő, aki békét és harmóniát osztó hivatásában nem elégszik meg a család szűk kereteivel, hanem a békét és harmóniát ki akarja terjeszteni az egész világra. Ez lesz a jövő asszonya és ettől a dolgozó asszonytól nem kell félteni az uj viiácrendet «em.