Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-25 / 293. szám

Indulásával járó gazdasági előnyökre való tekintettel és mert középitkezésre a közel­jövőben nem számithatunk, a magam részé­ről hajlandó lennék olyan hatósági álláspon­tot képviselni, mely szerint ezek a telkek a lehető legelőnyösebben, esetleg ingyen bo­csáttassanak olyan jelentkezők birtokába, akik az építkezéshez szükséges tőkével rendelkez­nek és kötelezik magukat arra, hogy rövid, záros határidő alatt valóban építkeznek is. A jelenlegi időpont, — amikor a tőke nyug­talankodik és minden komoly ok nélkül ingat­lanbefektetés iránt orientálódik —, tehát al­kalmas is lenne a terv megvalósítására. Az építkezés olcsóságát sokan kihasználnák, aki­ket most csak' az tart vissza, hogy városi telket igen magas áron lehet megszerezni Uf telepek létesülését minden erővel meg kell akadályozni és a rendszertelen építkezések megszüntetése cél­jából múlhatatlanul el kell készíteni az álta­lános csatornázási és városrendezési tervet lés a modern követelményeknek megfelelő épít­kezési szabályrendeletet. A tiszai kereskedelmi kikötő ügyét is rendezni kell, a kikötőhely meg­nagyobbításával, a homokrakodó áthelyezé­sével és a Közúti Vaspálya Rt iparvágá­nyának meghosszabbításával. Erre is folya­matban vannak a tárgyalások és a Közúti Vaspálya Rt késznek nyilatkozott a meg­szüntetett ujszegedi vonalrész helyett az Er­zsébet-rakparti vonal meghosszabbítására és 4—5 vagon befogadására alkalmas kitérők építésére. — Folytatni kell a megkezdett halastó és ezzel kapcsolatos ármentesüő müvek ki­építését. A halastó jövedelmezősége ellen az utóbbi időben felmerült skrupulusok ellenére a hatóság meg van győződve arról, hogy a munkaalkalom mellett, a városnak tulnyo* mőan állami segélyből épült olyan objektuma létesül, amely a várost és környékét bőséges is olcsó hallal látja el és ennek előnyeit a város közönsége még akkor is élveri, ha a haltermés értékesítéséhez és főként az export­hoz fűzött várakozások azonnal nem is telje­sednének. — A fontosnál fontosabb szabályrendeletek egész sorát Kell megalkotni. Igy a kötelező ravatalozás­ról és a központi temető létesítéséről szóló szabályrendeletet. A modern közegészségügyi követelmények nem tűrik tovább a háznál való ravatalozást és a temetők minden város­részben való terjeszkedését — Meg kell alkotni, illetőleg a mai követel­ményeknek megfelelően át kell alakítani a kéményseprési, piacrendészeti, hus és vásár­pénztári, építési, szervezeti, szegényügyi, tüz­rendészeti, együttes pénztárkezelési, tejárusi­tási stb. szabályrendeleteket és minden vona­lon gyakorlatilag érvényre kell juttatni a lecr szigorúbb takarékosságot. — Mindezek mellett a város hatóságának figyelemmel kell lenni egyetemi városi nívó­jára és gondoskodását képezi a vallás, a kul­tura, a tudomány, a művészet, a közegészség­ügy, a testnevelés, a sport, a közművelődés, az iskolán kívüli népoktatás, a gazdasági szak­oktatás, az ipar, a kereskedelem, a közgazda­ság minden közérdekű ügyének előmozdítása, a város szépészete, köztisztasága és közren­dészete. Ezen odavetett, hiányos felsorolás­ból is látnivaló, hogy a város hatósága nem lesz munkanélkül az uj esztendőben sem. — Ismétlem, a legnagyobb bizalommal és optimizmussal telve nézek a közelgő újév elé, mely egész bizonyosan meghozza számunkra a nyugodtabb időket, a várva-várt megköny­nyebbülést. Estélyi ruhák alá speciális füzük és melltartók legolcfóban ét legszebben ff MII fi ED II BI& szaloniában. Cse­t^rlIL&EK IK»V* kontcs u.4.1 em. 3 B A El A CIPŐÁRUHÁZ j Rendkívüli árajánlata Gyermekhócipők 3'— Mől Női hócslzmák 11*50 Legdivatosabb gumml hócipő 10*50 Férfi ClpŐk (egyes párok) — — - 10*50 Férfi dlvatdpök színes és feketében 14*50 •I II ** H 307 Kérjük áras kirakatainkat megtekinteni if \ kereskedelmi szerződések fontossága Irta: PICK J6II0 Uj keletű, hogy a magyar közönség foglalkozni kezd a kereskedelmi szerződések tartalmával. Sa­ját kárán tanulta meg — a monarchia felosz­lása óta —, hogy az ország egészséges vérkeringése a kereskedelmi szerződések mikéntjétől függ. Ha vizsgáljuk az öreg Európa uj gazdasági térképét, azt látjuk, hogy a lázmérő nyugtalanító rajzot mutat: Anglia a napokban szakított évszázados szabad­kereskedelmi vámpolitikájával és vámsorompókkal küzd a munkanélküliség veszélye ellen. Emellett a gazdag font beállt a középeurópai szegény álla­mok sorába és ma 30 százalékkal kevesebbet ér, mint három hó előtt Németország gigantikus méretű szükségrendetet hozott, az árakat törvényileg letörte, hogy a ter­melést és megélhetést olcsóbbá tegye és az expor­tot elősegítse. Franciaország, hogy védekezzék az angolok és németek versenye ellen, a parlamentben tőrvény. javaslatot terjeszt elő, hogy a meglevő vámokat automatikusan annyira emelhesse, amennyire az angol font, vagy a középeurópai államok valutáia esett. Svájc ugy védekezik a németek dumpingáraival szemben, hogy a kereskedelmi szerződést felbontja és Németországgal vámhúborura készül. Csehszlovákia az agráriusok nyomására már egy éve vámháboruban él velünk. E világrengető események dacára a mi vámren­delkezéseink alig változtak. A devizarendelet kény­szerrendszabályai enyhítik ugyan a helyzetet, de nem oly mértékben, mint ahogyan azt. az ország mai súlyos gazdasápi helyzete megkívánná. Az ez­évi január—szeptemberi statisztikai adatok sze. rínt behozatalunk az év 9 hónapjában 428 millió pengő volt, mig a kivitel 401 millió pengőt tett ki. Hazánk külkereskedelmi mérlegének passzív egyen­lege tehát háromnegyed év alatt 27 millió pen­gőre rúgott. Ha vizsgálat tárgyává tesszük, melyek azon ál­lamok, amelyek többet exportáltak hozzánk, mint amennyit mi vittünk ki, akkor könnyen bonckés aiá vehetjük a mi kereskedelmi politikánkat és a statisztika súlyos indokot szolsáltat a komoly kri­tikára. Az 1929. és 1930- években a kővetkező államok­nál álltunk legrosszabbul: Németországgal szemben a passzív egyenleg 1929­ben 91 millió pengőt, 1930-ban 81 millió pengőt, 1931. január-szeptemberben 55 millió pengőt tett ki. Évek óta hangoztatom, hogy mondjuk fel a legtöbb kedvezmény elvét Németországnak, mert lehetetlen elnézni azt, hogy a németek mind na­gyobb és nagyobb tömegeket és főleg kész ipari cikkeket szállítanak hazánkba, anélkül, hogy ezzel szemben kellő mértékben kaput nyitnának a ma. gyar gabonanemüeknek, az élőállatoknak, nem is szólva a husterményeinkről, amelyeknek bevitele teljesen tilalmazva van. Tekintve ama körülményt hogy Németország ma az angol vámok, másrészt a svájci vámháboru folytán nehéz helyzetbe ke­rült ma látom az Időpontot elérkezettnek arra;, hogy a németeket ugyanolyan értékű magyar ter. mény és termék átvételére szorítsuk, mint ameny. nyit mi importálunk tőlük. Csehszlovákiával szemben is passzív az egyen­legünk: 1929-ben 58 millió pengőt 1930-ban 28 millió pengőt tett ki, míg az idei év, dacára a Csehszlovákiával fennálló vámháborunak, ismét emelkedést mutat, mert a 9 hónap passziv egyen, lege 21 millió pengő. — Ezen adatnak a szomorú jelentőségét akkor tudjuk felismerni, szem­ügyre vesszük, hogyan alakult e tétel: b« tortánk ktvittflnk CBehoru&gbil Caehonz&gty e hónap alatt 1930 január—szept 137 millió 112 millió P. 1931 január—szept 38 millió 17 millió P' leesett 28°/o-ra 15w0-ra. Ebből a két szempontból tehát azt látjuk, hogyi Csehszlovákia nem érezte meg olyan súlyosan a vámháboru terhét, mint Magyarország, mert a cseh kivitel Magyarország felé csak 72 százalékos, a mi csehországi kivitelünk azonban 85 száza, lékos csőkkenést mutat. Mi állandóan ostromol­juk a kereskedelmi minisztériumot, hogy csele, kedjünk mi is ugy, mint a csehek és kössük az összes cikkeket, amelyeket behozunk, behozatali engedélyhez. Emellett követeltük, hogy a szárma, zási országok ellenőrzése legyen szigorúbb. Kére!, műnk meghallgatásra nem talált és Csehország tovább is jóval nagyobb értékű árut szállíthat Magyarországra, mint amennyit mi exportálunk. Mivel a cseh kereskedelmi szerződés ügye igen régóta húzódik, Csehszlovákia azt a kívánságát terjesztette elő a magyar kormánynál, hogy létesit. Se nek ideiglenes megállapodást bizonyos meny­nyiségü tűzifának behozatalára, amivel szemben' ők élő sertés bevitelére adnak engedélyt A ma­gyar érdekeltek a cseh kezdeményezést elvi szem­pontból helytelenítették, mert a külön engedély­ben a kereskedelmi szerződés megkötésének késlel. teetését látták. Ennek dacára a megálapodás létre, jött olyformán, hogy 1931 december 31-ig Ma­gyarország beenged 20.000 vagon tűzifát, — evvel szemben Csehország 29.000 darab hizolt sertés be­vitelére ad engedélyt. A magyar érdekeltek a prágai lapokból nyertek értesülést ezen megállapodás lét­rejőttéről, mire azonnal interveniáltak ugy a föld­mivelésügyi, mint a kereskedelemügyi miniszté­riumban és azt kérték, hogy ha létesítünk megálla­podást, ne kizárólag élő sertéskontingenst kérjünk, hanem a 29.000 darab sertés keretében adassék meg a lehetősége annak, hogy ezen mennyiség 50, vagy esetleg kisebb százaléka zsir, szalonna, vagy hus formájában legyen Csehszlovákiába szállít­ható. Ennek indoka az, hogy nem előnyös a ma­gyar mezőgazdaság szempontjából, hogy tul sok élő sertés kerüljön a cseh piacra, mert ez az árak olymérvü lemorzsolódására vezethet, hogy a kon­tingens teljesen illuzórikussá válik és snklral eüész-

Next

/
Thumbnails
Contents