Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-18 / 287. szám

behajtására és miután a nagymérvű iúi\.ieKoK be nem hajtása miatt esetleg a kamara, autonómiájának felfüggesztésétől is tartani lebetett, ennélfogva a választmány kénytelen *olt kötelességét teljesíteni — A törölni rendelt tagok' a törlést rendelő határozat ellen jogorvoslattal élhetnek a Kúria ügyvédi tanácsához. Ha azonban a hátralékos tartozást a törlési határozat jogerőre emelkedése előtt kifizetik, ezesetben a kamara választmánya a tőrlés Iránti eljárást hivatalból meg fogja szüntetni. Nyilatkozott dr. Pap Róbert a kamara alelnöke is. — A Délmagyarország szerdai cikke nagy megértéssel foglalkozott azoknak az ügyvédeknek a helyzetével — mondotta —, akikre nézve flenforog az a veszély, hogy a kamara őket törölni lenne kénytelen. Szomorú volna, ha a kamara vezetősége legalább is hasonló megértéssel nem viseltetne a súlyos gazdasági viszonyok folytán nehéz helyzetbe került tagjainak sorsa iránt A helyzet azonban az. hogy a kamara az év végéig köteles beszolgáltatni minden ügyvéd után körülbelül 130 pengéit kitevő nyugdíjjárulékot a nyugdíjintézetnek tekintet nélkül arra, hogy az egyes ügyvédek befizették-e vagy sem. —i A kamarát törvény kötelezi arra, hogy azt az ügyvédet, aki a nyugdíjjárulékát több mint egy évig be nem fizeti, a névjegyzékből törölje. Nagyon sok ügyvéd évekre visszamenőleg nem fizetett és ezek helyett a kamara csak a legnagyobb nehézségek árán tudta beszolgáltatni a nyugdíjrész leteket Téves a tudósításnak az a rfaze. amely szrrint a kamara veze'ő éqe az ügyvédek állal befizetett nyn^dijrészleleket másra fordította volna: A kamara eddig minden évben beszolgáltatta az összes ügyvédek után járó nyugdíjjárulékot. — A tőrlés iránti határozat meghozatala nem egyértelmű a törlés foganatosításával, amely a fizetési készségnek bármilyen csef-' kély megnyilvánitásával elkerülhető. Viszont, hogy a kamara olysnokkal szemben, akik öthat év óta sem nyugdij-, sem tagdijtartozásmkst nem fizetik, a legsúlyosabb eszközt is kénytelen igénybe venni, azt a fenforgó kényszerhelyzet idézi elő, Végül nyilatkozott dr. Hafna! István az ügyvédi kamara titkára is, aki a következőket mondotta: — Békeidőben a szegedi kamarának lényegesen kevesebb tagja volt és aránytalanul kisebb volt az ügyforgalma, mert a mai gazdasági helyzet által teremtett légkörben naponta igen sok panaszos keresi fel a kamara titkári hivatalát, legtöbbször teljesen alaptalan panasszal. Az ezekkel való foglalkozás sok időt vesz igénybe. A hatósági megkeresések .elintézése, az adóügyek mind olyan munkatöbbletet jelenfenek', amelyek békében ismeretlenek voltak. A kamara már évek óta hetenként, de sokszor egy héten többször is válasz1 mányi üléseket és fegyelmi tárgyalásokat tart és ezek előkészítése is tetemes időt vesz igénybe. — Mindezek miatt a kamara személyzetét már évekkel ezelőtt szaporítani kellett és ezzel természetesen a rezsi is szaporodott. Végman Ferenc titkársága idején is hárman dolgoztak az irodában és a jelöltjei is segítettek neki. 1928 óta szükségessé vált egy helyettes titkári állás megszervezése és egy irodai segéderö alkalmazása, mert máskép a nagy ügyforgalommal megbirkózni nem lehetett volna. A kamarában hivatalos önt nincs, az egé6z személyzet reggel 8 órától este 8 óráig állandóan dolgozik és ezen munkájukért kapott javadalmazásuk éppen csak a legszükségesebb ellenszolgáltatásnak felel meg. — A kamarai kiadások fedezetére a kamara tagdíjat vet ki tagjaira és ebből fedezi rezsijét, tehát nem a nyugdij járulékokat fordította erre a célra. Egyébként mindennek az oka a mai súlyos gazdasági helyzet és az igazságügyi kormány részéről kiadott rendeleteknek az ügyvédeket súlyosan érintő intézkedését Az Idegenforgalmi Tanács tanulmányozza a szegedi idegenforgalom lehetőségeit (A Délmagyarország munkatársától.) Az Országos Idegenforgalmi Tanács az elmúlt nyáron dolgozta ki és hozta nyilvánosságra idegenforgalmi tervezetét, amely nagy megütközést keltett Szegeden. Kiderült ebből, hogy a magyar idegenforgalom hivatalos szerve teljesen megfeledkezett Szegedrőt, Szeged propagálásáról, ami nem is lett volna feltűnő, ha tervezetében sokkal jelentéktelenebb és kevesebb látnivalóval rendelkező helyeket nem propagált volna. A város hatósága a mellőzés ellen tiltakozását bejelentette és kérte az idegenforgalmi tanácsot, hogy mulasztását valamilyen formában pótolja, mert a határvárossá lett és haldokló forgalmú egyetemi városnak nélkülözhetetlen szüksége van az idegenforgalomra. Az idegenforgalmi tanács csak most válaszolt az átiratra. A tanács főtitkára levelet irt dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek, akivel közli, hogy a tanács egy-két tagja rövidesen Szegedre jön az itteni idegenforgalmi problémák tanulmányozására. Arra kéri a polgármestert, hogy jelölje meg a tanácstagok látogatásának legalkalmasabb időpontját, amikor azok Szeged képviselőivel közösen tárgyalhatják meg az .elintézendő kérdéseket. Bejelentette a főtitkár levelében azt is, hogy az idegenforgalmi tanács Szegedet is be óhajtja kapcsolni a nemzetközi idegenforgalmi propagandába és az erre von átkozó előkészületeket a télen el akarja végezni. A polgármester most értesiti az idegenforgalmi tanács titkárságát, hogy a tanácstagok szegedi látogatására minden idő alkalmas, mert a város hatósága bármikor megkezdheti az idegenforgalommal kapcsolatos kérdések tárgyalását EZÜST ev5eszközök, tálcák, dísztárgyak, egész olcsó ajándéktárgyak, iparművészeti ufdonsáook. svétcl órélr, brilliáns ékszerek legolcsóbban bizalommal Relcli Mór es Fia Részveniiíársasógnól Kelemen n. fl. 88 Saját vlllanyerftre berendezett éra- ts ékszermlihelye. Izgalmas tanúkihallgatások a dorozsmai gyilkosság ügyében (A Délmagyarország munkatársitól,) A dorozsmai tanitógyilkosság ügyében a Kúria megsemmisítette a tábla Ítéletét és uj eljárásra utasította az Ítélőtáblát. Zombory János vizsgálóbíró nemrégiben foganatosította a Kúria által elrendelt helyszíni szemlét és a tanúkihallgatásokat. Ezalkalommal dr. Kalmár Szilveszter ügyész ujabb tanuk kihallgatását indítványozta arra vonatkozólag, hogy «zek a tanuk a gyilkosság éjszakáján látták Levajev kocsmárost, amint házából élettelen testet cipelt az országút feli. Az ügyész által bejelentett tanukat csütörtökre idézte maga elé a vizsgálóbíró. Elsőnek Kálmán Mátét hallgatta ki, majd Deme Istvánt. A kihall, gatás után Kálmán rátámadt Deme Istvánra és szidalmazni kezdte. — Gazember, szemtelen 1 — kiáltotta Deme felé. A két ember együtt indult az előszoba felé, ahol Kálmán ismét szidalmazni kezdte Demét. Zombory vizsgálóbíró, amikor meghallotta az előszóbából a veszekedés zaját, kisietett, visszahívta Kálmánt és 50 pengő rendbírsággal sújtotta. Az ügy aktái most ismét a tábla elé kerülnek. Bonyodalom a röszkei valntacsempészés ügyében hozott felmentő itélet körül (A Délmagyarország munkatársától.) Két héttel ezelőtt tőrtént. hogy a röszkei vámőrök tettenérték Trifanszky Jakab szerb állampolgárt, aki a sapkája bélésébe varrva és kifúrt botjának üregébe gyömöszölve mintegy négyezer pengőt és dinárt akart kicsempészni az országból. A földmives rövid uton a járásbirös: g elé került, ahol előadta, hogy eladta szőregi házát, földjét és a pénz kivitelére engedélyt kért a Nemzeti Banktól, amely azonban az engedélyt megtagadta. A járásbíróság kihágásban találta bűnösnek Trifunszky Jakabot és 10 napi fogházra, valamint pénzének elkobzására ítélte. A gazdálkodó fellebbezése folytán a napokban foglalkozott az ügygyei a törvényszék fellebbviteli tanácsa, amely a járásbíróság Ítéletét megsemmisítette és Trifunszkyt felmentette. Elrendelte, hogy az elkobzott pénzt visszafizessék. A törvénvszék Ítéletét a következőképpen indokolta: — A vádlott Röszkén, tehát magyar területen akart vonatra szállni a tőle lefoglalt pénznek kicsempészése végett. Azonban a vámőrség nála személymotozást végzett, a pénzt megtalálta, tőle elvette és igy a pénzek kivitelét a vádlott akaratán kivül eső okból be nem végezhette. Igy a cselekmény a kihágásnak csak a kísérletét képezi. De mert a kihágás kísérlete nem büntethető, a járásbíróság ítéletét meg kellett semmisíteni. A Trifunszkv-ügy és az itélet élénken foglalkoztatja a jogászi köröket. A földmives a törvényszék jogerős ítélete alapján szabadlábra került és pénzét vissza. Karácsonyi könyvvásár 25—50 százalékos árleszállítással SZŰKÍTS könyvesboltban, Kdlcsey-ucca 1. Tekfhfio meg kirakatainkat 1 290 10 P-ért férfi mellények, pulóverek ZWICKL-nél Klauzál-tér 8. % Festő ucca 4 kapta. Tekintettel arra, hogy a pénz kivitelére ezúttal sem kaphat engedélyt, a jogerős felmentő itélet birtokában ismét megpróbálkozhat a csempészéssel. Ha el is fogják a vámőrök, kénytelenek vagy ők, vagy a felsőbb hatóságok szabadon engedni, mert jogerős birói Ítélete van arra vonatkozólag, hogy őt nem lehet megbüntetni. Addig kísérletezhet a csempészkedéssel, mig végre sikerül átjutnia, szerencsésen. Ezzel ugyan már akkor elkövette a kihágást és meg ls lehetne érte büntetni, de már akkor szerb területen van és csafr akkor lehetne ellene bűnvádi eljárást lefolytatni, ha hat hónap múlva visszatérne és itt elfognák. A törvényszéki itélet kapcsán a szegedi ügyészség csütörtökön sürgős felterjesztést intézett a koronaügyészséghez. A törvényszéki ítéletet a szegedi ügyészségnek nem állott módjában megfellebbezni, viszont az ügyészségnek az az álláspontja, hogy az itélet nem helyes. A felterjesztésben az ügyészség rámutatott arra, hogy hasonló csempészésektői 'tartani fe"het, viszorft a törvénysz'éki ítélet alapján a hasonló körülmények között lefolyt csempészés ügyben eljárni nem lehet. A koronaügyész valószínűleg, a jogegység érdekében, hogy hasonló eset a jövőben elő ne forduljon, a Kúria jogegységi tanácsától fog ebben az ügyben határozatot kérni. Két ékszerész verekedése . a törvényszék előtt (A Délmagyarország munkatársától.) Gáspár. Ferenc és Nógrádi Lajos ékszerészek kőzött a mult év júliusában verekedés zajlott le. Gáspár többször megütötte Nógrádit, ugy, hogy Nógrádi a földre zuhant és súlyos sérüléseket szenvedett Gáspár ellen súlyos iestiiértés miatt indult meg az eljárás. A biróság annakidején 200 pengő pénz. büntetésre ítélte. Gáspár az ítéletet megfellebbezte és a tábla helyt adott a bizonyitáskiegészitésnek, amelyet Gáspár arra vonatkozólag kért elrendelni, hogy önvédelemből cselekedett Csütörtökön tárgyalta másodízben dr. Tarajossy bjró az ügyet, a tanuk azonban nem igazolták az önvédelmet. A biróság Gáspár Ferencet ismét 200 pengőre ítélte., de az ítélet végrehajtását három esztendőre felfüggesztette.