Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)
1931-12-17 / 286. szám
és Művésszel A torockói menyasszony Imiig Ottó darabja ma az a becsületes szerekkel készített pirula, amelyet lehangoltság, nyomasztó érzések ellen jó szívvel tudunk ajánlani. A szakértő és kritikus együtt nevet a közönséggé', még pedig szivből. Ebből pedig csak arra következtethetünk, hogy a darabnak szépségei, értékei, mélyen az életben gyökerező, általános igazságai vannak. Könnyek, kacagások, szivárvány a harcok fölött, kavargó viharok egy pohár vízben. Ha a darab három órán át a derültség maga,, feszültségét lankadás, esés nélkül tudja átvinni hallgatóiba, háromórán át szakadatlanul a mosoly ellenmérgét nyújtja bajaink orvossága gyanánt, — már háromszoros ajándék, már korszerű és felismerte a színháznak a jelen időkhöz való viszonylatát. Különösen, ha témájában is léoést tart a — korszellemmel. A torockói ment/asszony a tévedések vígjátéka. A tévedés pedig régi trükkje a vígjátékoknak. A »csodálatos véletlen« összetöri, tönkrezuzza, könynyekben áztatja, megdermeszti a kórszéket, a páhotysorokat a karzatig, mig kiderül az áprilisi tréía: szegény kis torockói leány matrikoláját roszszul keverte ki a menhelyi irodakisasszony sorskeze; zsidó lett az ártatlanból és maradt négy hétig, mig jött a vigjátéki csomók gordiuszi hőse. A trükk meglepő, nóvum, de egy kis enyhe jókivánság is kibújik belőle: »Bár próbálná meg mindenki, mi az két hétig zsidónak lenni...« Szellem és sziv, hangulat és ötlet muzsikál ki a kulisszák mellől és eredeti tehetséggel jj„I;kant kl egy iró, akinek van mondanivalója, szeretetreméltó az irói modora. A szegedi bemutatót is Tarnay Ernő rendezte, ő vitt® sikerre a darabot Budapesten. A levegőt is az avatott rendező szelleme hevítette. Stílus áradt, összhang és viszhang minden alakból, minden szerepből. Kitűnő volt. Ktss Manyi ismét művészi kvalitásaival hozott meglepetést Ösztönében, szivében meleg és elragadó. A siker oroszlánrésze az övé. A másik nagy siker Lázár Tihamér markáns, nemes, élettől lobogó paraszlegénye. Jobb nem lehet Herczegböl sugárzott a jóság, egyszerűségében kiemelkedő, igaz, emberi volt. Vágó is szépen kidolgozott és átérzett jegyzőt adott. Csobor, Egyed Lenke Ignácz Bózsl, Marinkovics, mind egytől-egyig élő, szines. valóságot elevenítettek meg a játékban. A közönség elragadtatásának viharos jeleit adta. Zugó taps hivta lámpák elé a szereplőket, szerzőt, rendezőt A nézőtér zsúfoltsága és a tapsok zúgása szerint: nagy siker. L v. nrlvArotl Mozi máMl varárnaplg FÉRJIIRAM BARÁTNŐJE vígjáték, Lncle Engllach éa Fritz Sdrntz-al Korxö Mnil MAMI v»a*raaplg JÖJJ HOZZÁM RANDEVÚRA I Vígjáték, Szfike Szakáll I.nclé Engiisebel 26 P-ért valódi gyapjú kötSttruhák ZWICKL-nél Klauzál lér 8. Festő ucca A. Hetlpiaokor az ártézi kútnál la. 327 Délmagyarország kölcsSnkönyvfárába érkezett uj könyvek Móricz Zsigmond: Forr a bor Schalom Asch: Mottke der Dieb Schalom Asch: Die Mutter Schalom Asch: Petersburg Schalom Asch: Moskau Schalom Asch: Warschau Wassermann: Etzel Andergast Erdős Renée: Az ezüst bölcső ..jjUás: a szezon kezdete óta huszadszor. Rendkívül mérsékelt helyárak, katonaelaadás. Nagy az érdeklődés a bérletek Iránt. A torockói menyasszony tegnapi premierjével befejeződött a szezon első bérleti ciklusa. Az uj ciklus bérletei iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg s éppen ezért a szinházi iroda arra kéri a régi és az uj bérlőket hogy a bérleti igényeket minél előbb jelentsék be akár személyesen, akár a szinház 16—90. száma telefonján. SZÍNLAP Csütörtökön este 8 árakor A torockói menyasszony. Vígjáték S felvonásban. Irta Indig Ottó. Rendezi Tarnay Ernő. Személyek: Patkós Nagy Rózsi Kiss Manyi, Bárány András Lázár Tihamér, Máté, tanjtó Czobor Imre, Blumné Egyed Lenke, Herskovics Herczeg Vilmos, Comsa, jegyző Vágó Arthur, Rozál Ignácz Rózsi, .Jonel, csendőrőnnester Tunyoghy Péter, Gálfy Rónai Imre, Márotn szolga Marinkovics Sebő, Első katona Kovács Ernő, Második katona Glasz Károly, Első csendőr Benedek Andor, Második csendőr Tompa László, Első suhany Kiss Böske. I Olcsó ékszert vegyen i ajándéknak! Ezüst ceruza tokban 2*— P Ezttsí fésö dus véséssel Ar— P Ezüst puderdoboz modern minták 9*30 P Ezüst lónc í'~- P EZÜSt ÖngyUjtó ml* a készlet tart 7* ? Ezüst kézelőgomb 3*— P Arannyal lemezeit kézelőgomb 7*50 P ROSENBERG Károlyi u. 1. Városi bérház. A szinházi iroda hirei Ma és minden este: A torockói menyasszony. Csütörtökön délután: A mosoly országa. Jubiláris A RÉGI SZEGEDBŐL AZ I1JDA Krónikák emberekről, dolgokról Irta: Sz. Szlijcthg Vilmos géltől estig sokat kullogott, sok kocsmába kellett betérnie öditő cseppekre már azért ls, mert olyan helyeken tartózkodik az emberiség jelentékeny része, nem volt a nap minden szakában újság, ami kipletykálná az eseményeket, itt cserélődtek ki a hirek s Itt lehetett tudomást szerezni róla, hogy mikor lesz lak®, dalom és kinek kőtik be a fejét? Havi bucsuk alkalmával az ő tudományához fordultak a népek, hogy minél tisztesebbek legyenek a kapualjba épitett kocsmák, amelyekben idegen vándorok ették áhitat végeztével a lacipecsenyét, riszáló derekú menyecskék gyarapították a bűneiket, pedig a régiektől épp a mai napon szabadultak meg, kellő feloldozás utján. Juhászos emberek itt ölték magukba a töméntelen mennyiségű borokat, mialatt paripájuk, a szamár, a türelem egész skálájával várakozott az utcán, odakötve valamely karóhoz. . . — Mit ér az egész:, mondta a dicséretekre a jelenlevő és a diadalt bezsebelni szerető Szinház Miska, mit ér az egész diszitett kapualj.! ha nem lehet allegóriát csoportosítani. Azért járt kocsmáról-kocsmára és a felkínált borokat, söröket elfogadta kecses termés ~«tességgel, mint az adőt a fejedelem. — Tiszteletüket nyilvánítják vele, Igenis, tlszletüket. Ezt pedig nem lehet visszautasitanl. A bucsus nép csak annyit tudott róla, hogy valami köze van a színházhoz s ez máris misztikus fénnyel fogta körül. Haláláig sem felejtette el a furulyázás!, ar~l'. hajdan — ami kor szünet volt a szinházban — élvezettel hallgatott az egész környék. Ott ült Miska a kapu előtt és fújta. Később szélütés érte, az egyik oldala megbénult. Azért tisztességgel megkereste mindig a kenytfét, mint báli ruhatáros. A legutolsó szinházi relikviákat, egy kostököt, meg egy kovás pisztolyt, élete utolsó heteiben adta oda Bek Pistának, a régi Szeged eme specialitásának. — Ludas Matyiban játszották, mondta, Dőbrögi földesurat a zacskóval. A pisztoly Violában szerepelt íFolvi k&v V A raktár túlzsúfoltsága miatt rendlcfi>0? olcsón festmények, képkeretek Frelmannál, Takaréktár ucca 8- ?zím. 4í 47 A nevük sokáig fennmarad, hiszen sokkal többet áldoztak fel, mint akárki más, mert családi tradíciókkal kellett szakitaniok, ott hagyták a polgári karriért, a biztonságot, a nyugodt megélhetést s benső meggyőződésből, leküzdhetetlen vágyból mentek e száraz kenyeret nyújtó pályára. Azért szerették a sxinészt a színpadon kivül is. Karáncsony előtt a karszemélyzet Betlehemezett, — tiz gyomor kellett volna hozzá, hogy minden meghívásnak eleget tegyenek az emberek. Emlékszik-e még valaki a Szöllőssy nővérekre, akik vidám disznótorokon- jókedvű nótázással tették teljessé a hangulatot. Hol van Ottó piktor (fennmaradt-e a családi neve is?), aki rettenetes pocakjától nem fért hozzá a bemázolandó papiros-kulisszákhoz, azért öles pemzlivel festette rá az angyalokat, jó távolról. Hol a régi szinház függönye? (Erdei tájkép, oszlopos csarnoku kéjlakkal, előtte hattyúk úszkálnak a tóban.) Magával vitte azt is Szinház Miska, végül eldarabolta a magarendezte műkedvelői előadások számára. — Egy hattyúul, vagy kettővet tetszik? Mert később igy is lehetett alkudni. Azonkívül szükség volt az előadásokon házra, előkelő palotára, amelyből hihetetlen elegánciáju kőcsögkalapos grófok léptek ki, elszédítve minden elszédíthető halandót. (A kültelki varrólányokat akik étlen-szomjan hallgatták az igéket ilyenkor napokig nem aludtak az izgalomtól. A művészt magánvos utain meglepték, vakmerő közeledését lesütött szemmel tűrték. Isten később megjutalmazta őket, habár nem is igen volt benne hasznuk, mert a szinész urak meséiben, amiket róluk adtak adott alkalommal elő, grófnőkként szerepeltek.) Am Szinház Miskának is voltak művészi felfogásai s mikor a műkedvelői előadások benne találták fel a Maeoenást, az intendánst, a szakavatott rendezőt, soha sem engedte el a darabok végéről az allegóriát. Olyan gyöngéje volt ez, hogy nélküle alkuba sem bocsátkozott. — Vagy lesz allegória, vagy nem lesz semmi. Babra nem játszom. Hogy aztán stilus szempontjából mindig hadilábon állt az egyik kosztüm a másikkal, sőt ellentéteket kiabált ugyanazon az emberen a kucsma, az atilla, meg a csizma, — ki bánta azt? A világ azért nem dőlt össze, azóta is megvagyunk valahogyan, mindent kiegyenlített, minden fölhevülésre, kritikára hajló elmét megbékített a görögtűz. Közben a vőfélyeskedést sem szüneteltette Szinház Miska. Hogyan is tehette volna, hiszen az hozta a száz váltóforintokat. Több sört, mint ő csak a Pallavicini őrgrófok hjres cseh tiszttartója ivott. De két üzlet után járva, regKarácsonyra művészi plakátok, kirakatreklámok, vászonfotiratok 1 e g olcsóbban MI EB ÉJ clmfcsíőnél készölnek I\LKIPH Alsótiszapart 10. szám. Levelezőlaphivásra helybe megyek. 132