Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-17 / 286. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. ScerketzIOiég: Somogyi ucca £2.Lem. Teleion: 23-33.-Kiadóhivatal, KHlctdnkHpyvtar «* legytroda - Aradi ucca S. Teleiont 13-00. ^ Nyomda : l.öw Lipót neca 19. Telefon < ÍÍO-34 Távirati M levélcím - Délmaovarnmén Sieocd Csütörtök, 1931 december 17 Ara ÍO fillér \ VII. évlolyam,'^S3r:s2ám ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20, vidéken e* Budapesten 3-SO, icUlfHldOn 0-40 pengd. - Egye* tzAm Ara hélkdlp. nap ÍO, vatAr- «» Ünnepnap 24 "11. Hlrdetétek felvétele tarifa werinl. Megjelenik hétM kivételével naponta renoel Vádak a képviselőházban A képviselőházban megint szóbakerült a szegedi haszonbérlők ügye s el kell ismernünk, nem olyan vonatkozásban került szóba, amivel a város dicsekedni tudna. Ha szegedi újságíró irta volna azt, amit Eckhardt Tibor mondott el a képviselőházban, akkor a mi kitűnő polgármesterünk izgalmas hangon s őszinte felháborodással itélte volna el a város jóhire éllen elkövetett merényletet. Eckhardt Tibort azonban nem a mai, hanem a tegnapi politikai állásfoglalása bizonyára meg fogja Védeni a polgármesteri Ítélkezés ellen, de megvédik-e a várost azok a jószándéku és nemes elgondolásból fakadó szavak, amelyeket időnkint a budapesti lapokban megjelenő vádak szoktak felverni a szegedi toronyalatti csöndben. Nincs megvédve az, akit csak a szó véd. A város polgármestere még publicisztikai munkára is vállalkozott olykor, amikor a »rosszul informált budapesti sajtó* a városi haszonbérlők ügyeivel foglalkozott s az ország nyilvánossága előtt kelt a táros védelmére. Mi csak azt szeretnénk, ha ez a védelem több tényre és több bizonyítékra tudna mindig hivatkozni, mint ahány tényre és ahány bizonyítékra hivatkozik a vád, de szeretnénk azt is, ha a vádlók egyre szélesedő frontjával szemben nemcsak a polgármesterünk egyedül tudná felvenni a küzdelmet Eddig mondhatták azt, hogy választási előesatározások folynak a szegedi haszonbérlők felett s a voksokért megy a küzdelem, nem pedig a haszonbérlők érdekeiért. Amikor választások előtt álltunk, még csak lehetett hitelt szerezni ennek a beállításnak is. Most azonban választások után vagyunk s nagyon kevés valószínűséggel s nagyon kevés elhitető erővel lehetne a vádakkal szemben a kortescélokra hivatkozni. Nem kerülni kell a vádakat s nem diszkreditálni a vádemelés jogosultságát, hanem szembe kell nézni velük s ha van bennük igazság, akkor következzenek a beismerés és elégtétel cselekedetei. Az bizonyos, hogy nincs ugy minden jól, ahogy van. Minden alkalommal hangot adtunk magunk is annak a meggyőződésnek, hogy a haszonbérlőket nem szabad odaterelni a földéhség haszonbércsigázó ingoványába. — a haszonbér biztosításának nincs jobb módja, mint a haszonbérlők exisztenciájáról való gondoskodás. Nem maradhatunk meg amellett a hasznosítási mód mellett, ami itt az idők folyamán kialakult s ami nagyjában a háború előtti idők kívánalmainak és szükségleteinek meg is felelt. Bármennyire is a szabad polgári tevékenység hívei vagyunk, nem helyeselhetjük azt a viszonyt, ami a város és a haszonbérlők között kialakult s ami a város és a haszonbérlők közötti kapcsolat szímára a végrehajtókon és a l'őpénztáron kivül más érintkezési pontot nem talál. A város nem tr.heti ki se a maga jövedelmét, se a haszonbérlők exisztenciáját az árveréseken kialakult, legtöbbször indokolatlan és ötletszerű véletlennek. A város a haszonbér ősszegének követelésén tul nem hagyhatja teljesen magára a haszonbérlőket s ha már itt tartunk, meg kell mondanunk azt is. hogy a város vezetői még azoknak sem szolgáltathatják ki a haszonbérlőket, akik a haszonbérlők támogatásával voksokat verbuválnak és közéleti súlyra tör. kszcoek. Ebben az évben alkotta még a város az u] haszonbérleti szerződés formuláját Nincs most tér arra, hogy ennek a szerződésnek rendelkezéseit behatóbb vizsgálat alá vegyük, de egy rendelkezése gyökeres összefüggésben van a most tárgyaltakkal. A város a haszonbérleti szerződésben kiköti azt is, hogy a város őt év múlva felemelheti a haszonbért, de a haszonbérlő őt év múlva a haszonbér leszállítását nem kérheti. Vagyis, ha a mai haszonbér őt év múlva alacsony lesz, akkor a város annak felemelését kérheti, de ha a mai haszonbér őt év múlva magas lesz, akkor a haszonbérlő nem kérheti annak leszállítását. Hiába mutattunk rá mi, hogy ez a szerződéses rendelkezés a jő erkölcsökbe ütközik, hogy nincs az a biróság, amelyik ennek" a szerződéses rendelkezésnek érvényét elismerné, a ml kitűnő polgármesterünk azzal felelt rá, hogy •majd nem megyünk vele a biróság elé< s a közgyűlés kisgazdatagjai a vezetőik utasítására leszavazták azt az indítványt, amelyik ezt a haszonbérlőkre kiáltóan igazságtalan rendelkezés törlését sürgette. Nem a cikkek és a beszédek, hanem az ilyen rendelkezések tépik a város jóhirét, ezek adnak alkalmat a város-haszonbérlő ellen hangoztatott támadásokra. Korszerű, modern, a város pénzügyi s a haszonbérlők szociális és exisztenciális érdekeit kielégítő birtokpolitikára lenne szükség s mingyárt kisebb lenne a támadási felület, kevesebb lenne a támadás, de kevesebb lenne a védekezés kényszerű kényszere is. Gömbös és Györki heves vitája Schill tábornok haláláról Háromszor szólalt fel Györki, háromszor válaszolt Gömbös Este 10 óráig tárgyalt szerdán a Ház Budapest, december 16. A képviselőház szerdai ülésén napirend előtt Tóbler János a népjóléti minisztérium megszüntetésének ügyét tette szóvá. Sándor Pál ugyancsak napirend előtti felszólalásában a kereskedelem válságos helyzetével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a gazdáknak biztosított részleges moratórium igen súlyos helyzetbe sodorta a kereskedőket. Hitelt sehonnan sem kapnak, fizetési kötelezettségednek pedig eleget kell tenni. A kereskedők nagy tábora követeli a részleges moratórium kiterjesztését. Bár a kereskedők érdekeit képviseli, nem helyesli az általános mortóriumot, mert ez végzetes lépés volna a kereskedelemre és az országra nézve egyaránt Utalt arra, hogy a vidéki takarékpénztárak a részleges moratórium következtében válságos helyzetbe jutottak. Beállott a hitelkrizis, ami elsősorban a kereskedőket érinti. Kérte a kereskedelemügyi minisztert, vegye védelmébe a kereskedőket. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter: Tudatában van annak, hogy egyes gyárosok, ahelyett, hogy tekintettel lennének a kereskedelem helyzetére, olyan érthetetlen fizetési feltételeket szabnak, amelyek a kereskedelem existenciáját veszélyeztetik A talpraállitás eszköze nem lehet általános moratórium, ilyen intézkedés veszélyeztetné nemzetközi hitelünket. Altalános moratóriumot a nagymultu és nagvjövőjü kereskedelem nem követelhet. Ez csak a teljesen reménytelen és a fizetésképtelen cégeknek volna jó. A mai helyzetben kiílőn szerv felállításával igyekszik segíteni. Ennek a szervnek az volna a kötelessége, hogy azokat a kere: ködöket, akik önhibájukon k őül immobillá váltak, de aktívak, gondjaiba vegye. Ezt a célt szolgálná a Garanciabank megfelelő kiépítése, vagy egy uj Garanciabanknak létesítése. Ez a bank birálná ezután a .befagyott váltókat«. Ezután áttért a Ház az OFB-javaslat tárgyalására. Reisinger Ferenc volt az első felszólaló, aki a munkanélküliek nehéz helyzetére mutatott rá. Mojzes János céltalannak tartja a vita folytatását, mert minden rekrimináció csak falra hányt borsó. Andahdzi-Kasnya Béla emlékeztetett arra, hogy a földbirtokreform cHja a kisemberek földhöz juttatása volt. Ezt a szándékot azonban nem tudták érvényesíteni. A földbirtokreform nemcsak nem erősitetlé meg a hozzáfűzött reményeket, eűfcnf.e7-ő<ég igen soft gazdát bajba juttátott. Farkas"István az ország súlyos helyzetének okát a helytelen birtokmegoszlásban látja. Határozati javaslatában kérte a Házat, hogy utasítsa a kormányt, hogy a kötött birtokrendszer megszüntetéséről. általában a mezőgazdasági termelés átszervezéséről tőrvényjavastatot terjesszen elő. Bajcsi Zsilinszky Endte azt hangoztatta, hogyha Németország szükségét látta annak, hogy radikálisan belenyúljon a gazdasági kérdésekbe, okvetlenül meg kell tenni ezt Magyaroszágnak is. A hitbizományok reformját nem lehet különállóan megoldani. Meg kell fékeznünk a kapitalizmus tulkapásait Vázsongt János kifogásolta, hogy a kormánynak nincs gazdasági programja. Hivatkozott gróf Somsichra, aki megállapította, hogy a mezőgazdaság bajain csak a föld szabad forgalma segíthet Pakots József rámutatott arra, hogy a falu népén nyugszik az ország jóléte és boldogulása. A földreform rossz volt, ezen a javaslat nem segíthet Ezután Zsitvay Tibor igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Lehet, hogy voltak hibái a földreformtörvénynek —, ez azonban nem az elgondolókon és nem a Földbirtokrendező Biróság közreműködésén múlott A hitbizományi reformot meg kell oldani. A törvényjavaslat erről már elkészült, benyújtására azonban csak ugy pénzügyi, mint gazdasági szempontból alkalmas időben kerülhet sor. A többség ezután elfogadta a javaslatot a benyújtott határozati javaslatokat pedig elutasította. Ezután áttértek az interpellációkra, Zsilinszky Endre az adókivetési Igazságtalanságokat tette szóvá- Követeli a behajthatatlan adók törlését, sürgeti az adóügyi reform megvalósítását Zsigmond Gyula kéri a totalizatőrök forgalmiadó kötelezettségének eltörlését Varga Imre pénzügyi államtitkár hangoztatja, hogy ezt a jövedelmi forrást nem lehet forgalmiadó nélkül hagyni. Szeder Ferenc * kíméletlen adóbehajtások tárgyában" interpellált. Dinnyés Lajos a Dunavőlgyi Lecsapoló és öntöző Társulat magas ártéri járulékainak felfüggesztését kéri. Kertész Miklós a szellemi munkásság nyonto* rái"ói interpellált az összkormányhoz, fejtegetve, hogy a szellemi munkások soraiban rettenetes deklasszifikáció pusztít, ugy, hogy a nyomorba jutott szellemi proletáriátus már a legalacsonyabbrendű munkaalkalmakhoz sem képes jutni. Mojzes János a békeszerződések revíziója érdekében halaszthatatlanul szükséges belpolitikai intézkedésekről interpellál. Sürgeti a nyiltszavazás