Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

SZEGED. Szerkeaztöség: Somog 1 ucca 22. Lem. Telefon: kaictOnhOnymlAr tegylrodo - Áradt ucca S. Telefon : 13-06. - Nyomda : Lilw Lipót ucca lO. Telefon : 26-34. TAvlratl &* levélcím • Délmagyainnzán Szeged. Kedd, 1931 december 1 Ara lO fillér ,2 7 VII. évíolyam/^^szám ELŐFIZETÉS) Havonta helyben 3.20, vidéken éa Budapesten 3-00, teUIfttldda 0*40 pengd. — Egye* Mám Ara hétküz­nap lO, vaiér- és Ünnepnap 24 iltl. Hír­detéaek felvétele tarifa szerint. Megte­lenlk hétfA kivételével naponta renoel Rektifikálások és egyebek Kezdjük rektifikációval. Talán akkor nem azzal fogjuk végezni Azt mondják a szegedi közgyűlésen, no nem mindenki, leginkább egy­ségespártiak, hogy a községi választásnál már megvan az általános, egyenlő és titkos válasz­tójog, hogy a legutóbbi városatyaválasztáson ezen a demokratikus alapon gyakorolta a la­kosság szavazati jogát, hogy tehát ennélfogva a közgyűlés demokratikus uton létrejött de­mokratikus testület Némi igazság van ebben az állitásban. De csak nagyon némi Igaz, hogy titkos szavazással választották meg azokat a városatyákat, akiket — válasz­tottak. Nem igaz ellenben, hogy a választók egyeteme választotta az összes városatyákat Nem igaz, hogy az összes választók — Szege­den 35.712 — választhattak annyi városatyát mint amennyi helyet elfoglalnak a virilisek néhány száz főből álló kúriái, az örökös, a szak­szerű és az érdekképviseleti tagok. Igaz, hogy 72 közgyűlési tagol választott a 35 ezer választó és hogy a négyszáz egynéhány virliis is 72 tagot választott. Nem igaz, hogy a közgyűlés demokratikus uton létrejött demokratikus tes­tület és nem igaz, hogy az egész közgyűlést demokratikus választójog alapján választot­ták meg. Ellenben igaz, hogy a közgyűlési tagoknak csak mintegy egyharmadát válasz­tották meg titkos választójoggal, a közgyű­lési tagoknak kétharmada más módon és más jogcímen került be, hogy a törvényt meg­alkotó belügyminiszter kedvenc szavát hasz­náljuk, korrektivuma gyanánt a — demok­ráciának. Illő tisztelettel bocsánatot kérünk, amiért a fenti sorokban olyan kifejezések is foglal­tatnak, amelyeket a többitől bármely tanács­kozó testület elnöke esetleg azzal különböz­tetne meg, hogy — inparlamentáris kifeje­zések. Egészen biztosan előfordulna ez a meg­különböztetés az ellenzékkel szemben. Tehát jól van. Inparlamentális kifejezés. De legyen szabad hivatkozni enyhítő-szakaszra. A sajtó­törvény 20-ik paragrafusa ez az envhitő­szakasz, amely jóhiszemű tévedés esetén is azzal védi az újságírót, hogy a rektifikáció nem szólhat máskép, csak ugy, hogy nem igaz s aztán jön a megcáfolandó tényállítás. A helyreigazításnak ez a törvénybe foglalt formuláréja csak látszat szerint bántó, ami fokozza a felett való csodálkozásunkat, hogy az újságírók nem kellő ambícióval gondos­kodnak arról, hogy ez a zsurnalisztikái mű­faj ki ne vesszen. Közvetlen veszély ugyan még nem fenyeget. Közéleti nagy és kiskirá­lyok gondoskodnak segélycsapatokról. E se­gélycsapatok nagysága már régen túlhaladta a törzs nagyságát. Mi pedig most megmutat­tuk, hogy per analogiam invis — de szép is ez a jog! — miképen lehetne nyugateuró­pai szellemben leegyszerűsíteni — párbaj ki­zárva! — élesnek induló közéleti vitákat. Helyes volt azonban, hogy az elnök az érdemleges közgyűlési munkát az interpel­lációkkal és indítványokkal kezdte. Az indo­kolással nem egészen értünk egyet. Az ellen semmi kifogásunk, hogy tanvai polgártársaink igényeit a legmesszebbmenőin kielégítsék. De a precedens határozottan veszélyes. Mert tes­sék elképzelni, mi lesz akkor, ha a közgyű­lésnek huszonhat alkalmazott tagja — mun­kás, magántisztviselő, kereskedelmi alkalma­zott — lesz s ezek kérni fogják, hogy a közgyűléseket állandóan olyan időben tart­sák, amikor ők is részt vehetnek. Somogyi Szilveszter nem jönne zavarba. Akkorára bi­zonyára megint makkegészséges lesz s hó­dolna éjjeli üléseket forszírozó szenvedélyé­nek. De mi lesz, ha kiderülne, hogy a köz­gyűlés alkalmazott tagjai nem állnak egy em­berként a többség mögött s hogy nem küld­hetők mindenki mást megelőzően az első tüz­vonalba a volt kormányért, a mostani kor­mányért, a kormányzó pártért, mindenért és mindenkiért, aki és ami többség és hatalom? A rendszer mégis meghonosítható. Sőt meg­honosítandó. Akkor, amikor még nyomatékos volt a közgyűlés szava és tekintélye, a tárgy­sorozat különben is mindig interpellációkkal kezdődött. Sok mindennel együtt leszanálták: azonban ezt a — tekintlélyt is. Az egyik köz­gyűlés belement az öncsonkításba, önmaga degradált a tárgysorozat legvégére minden városatyai kezdeményezést. A törvény ezt a gyakorlatot szentesitette. Most Szegeden egy napra, nem politikai indítványok minél ve­szélytelenebb tárgyalásának, hanem az egyik közgyűlési frakció jelenlétének biztosítására, mégis visszaállították a — régi rendet Álljuk a szavunkat Nem rektifikálunk. A §atalmat akarták átvenni a puccskísérlet résztvevői Hivatalos Jelentés a közintézmények elfoglalást tervéről — Sta­tárldlís bíróság elé kerUlneh a letteseit ? — Összeköttetést tar­tottak tent a fiessenl nacionalistákkal (Budapesti tudósitónk telefonirlenfése.) A meghiusult jobboldali puccskísérlet ügyé­ben eredetileg 46 embert vettek őrizetbe. Ezek közül hetet már szabadon bocsájtottak és to­vábbi szabadlábrahelyezések is várhatók. A kihallgatottak nagyrésze beismerésben van. Megállapítható volt, hogy az elkövetni szán­dékolt bűncselekményekhez egy közös politi­kai terv kapcsolódott az akció során: a halalom átvétele. A letartóztatottak közül egyesek bevallották, hogy több minhzter elfogását, illetve, meg­gyilkolását tervezték. Állítólag merényleteket terveztek gróf Károlyi Gyula, Bethlen István Gömbös Gyula és Keresztes-Fischer Ferenc ellen. A nyomozás most a második garnitúrára is kiterjedt, amely esetleg a kulisszák roögRfí maradt, mert nincsen kizárva, hogy az ilyen mozgalmakra kapható embereket mások esz­közül alcartak felhasználni. Egyesek szerint a terv korántsem lekicsinylendő és ezért a legerélyesebb kézzel még csirájában elfojtanak minden megmozdulást. A legrövidebb időn belül megtörténik a polgári terhelteknek a budapesti ügyészségre való átszállítása és hogy a sfaiársálfs eljárás kikre fog kiterjedni, azt igazságügyi ható­ságok fogják eldönteni. A pucskisérletről hétfőn hivatalos jelentést* adlak ki, amely szerint a tervezők a karha­talom raktáraihoz igyekeztek hozzáférkőzni, hogy onnan fegyvereket szerezzenek, azután pedig erőszakos módon halalmukba kcri'sék a kormány tagjait. A hivatalos jelentés azt mondja, hogy az eddigi kihallgatásokból megállapítható, hogy a résztvevők mögött nem álltak tömegek és hogy a letartóztatottak az országgyűlésen kép­viselt egyik párthoz sem tartoznak. A letar­tóztatottak kőzőtt egyformán találhatók olya­nok, akiket 1920-ban a szélső jobboldalhoz számítottak és olyanok, akiket most a szélső baloldalhoz tartozóknak számítanak. A cél megvalósítása érdekében v ggrehaftób!zotts&g alakult, melynek tagjai Vannay László, Mol­nár Ferenc utbiztos, Tóth Ferenc vívómes­ter, Raad Árpád magántisztviselő, Kovács Sán­dor kőmives, Polyák Jenő elektrótechnikus voltak. A végrehajtó bizottság arra készült, hogy szombaton megkísérli a laktanyákba, a rend­őrségre és a középületekre beférkőzni, a pos­tát, telefont, rádiót kézbevenni és elhitetni ezek utján a vidékkel, hogy Magyarországon forradalom tört ki. Egyidejűleg gondoskodni óhajtottak a vállalkozás anyagi részéről is és ezért tervbevették a Nemzeti Bank és az összes bankok pénzkészleteinek magukhoz vételét. Pontos tervrajzot készítettek mindazokról a magán­házakról, bankokról és állami épületekről, ahol készpénzt véltek la'álni. Összeköttetés Hessennel (Budapesti tudósilónk telefonjelenlése.) A nyomozás során adatok merültek fel arra vo­natkozólag, hogy a budapesti lázadás szer­vezői a nemzeti nacionalista párt hessmi szer­vezetével is összeköttetésben állottak. Erre vall többek között az is, hogy a nyilvánosság számára készült manifesztum főbb vonásai­ban megegyezik azokkal a kilételekkel, ame­lyek a hessenieknél lefoglalt kiáltványban is bentfoglaltaltak. Berlinből jelentik: Valamennyi lap szenzá­cióként közli a tervről beszámoló jelentéseket A baloldali lapok azt irják, hogy a kudarcba fulladt puccsot mindenki elitéli, ami azon­ban nem bizonyítja, hogy ez igy történt volna, »ha az akció véletlenül sikerül«.

Next

/
Thumbnails
Contents