Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-22 / 266. szám

Vasuü történet (1 Délmagyarország munkatársától) Egy külföldet járt magyar fiatalember érkezett a IMpókban Szegedre. líosszu éveket töltött Párisban, Londonban és igy jóformán alig ismeri a mai Magyarországot. A fiatalember Szegedre való érkezése után érdekes dolgokat mondott el' — Mint zárkózott ember, nem szeretek ismerkedni — mesélte — és főleg vonatokon tartózkodom az ismerkedésektől. A Szeged felé robogó gyors egy fülkéjét foglalta le és onnan szemléltem két útitársamat, akik meglehetősen jókedvűen viselkedtek. Egészségesen nevetgéltek, látszott rajtuk, hogy széles jókedvük van. Beszélgetésükbői megtudtam, hogy egyikük egy innen nem messze fekvő kerület országgyűlési képviselője, a másik pedig kisvárosi ügyvéd. A sarokból észrevétlenül figyeltem a két urat. Politikáról és nőkről beszélgettek, az utóbbiról lelkes és hozzáértő hangon. Az ügyvéd gyakran pislogatott felém, látszott, hogy szeretne engem is belevonni a diskurrwsba. De én nem vettem észre közeledési szándékát, ami láthatóan bosszantotta. Végűi is egyenesen hozzámfordult: — Szegedre tetszik utazni? — kérdezte. Én, aki fdlek az uj ismerősöktől, gyorsan válaszoltam a klirdésre, de franciául és valami olyasfélét mondtam, hogy nem beszélek magyarul, ha tehát kiván tílem valamit, ismételje meg óhaját franciául, vi igy németül. Az ügyvédnek felcsillant a szeme. Al hisz ez egy francia! — mondotta a képviselőnek, majd tört németséggel elismételte kér düsét Elmondtam neki, hogy francia vagyok, egy snót sem tudok magyarul, először vagyok életembe Magyarországon és jelenleg Szegedre utaznm, mert sok szépet hallottam erről a városn61. Kíváncsi voltam, hogy miképen fognak velem bánni abban a hiszem ben. Az ügyvéd szin te itta szavaimat és bőségesen tolmácsolta a képviselőnek, aki nem tudott, csak magyaruL Ezután lelkesen magyarázni kezdte, hogy milyen ItyalíZátos békeszerződést erőszakoltak az országra és hogy minden baj kútforrása ez a békediktátum. És ezt olyan keservesen tette, hogy sujnte elérzékenyültem ennvl hazafiság láttára. — Mit stólsz — fordult oda as ügyvéd a barátjához —, milyen kedves fiu ez a francia... — Igen, — felelte nevetve —, olyan jó huta képe van ... Az ügyvéd harsány nevetéssel fogadta a tréfát. — Mondd meg neki — biztatta a barátját A képviselő most felém fordult és halálos komoly arccal ezt mondta: — Uram! önnek igen kellemes birka arca van... Párisban ilyent árulnak? Az ügyvéd a visszafojtott kacagástól majd szét szakadt A képviselő folytatta: — Ha hazamegy, adja át a népnek üdvözletem<rt... Na, ne nézzen rám olyan bután, fiatalember. .. Tényleg bután nézhettem rá, mert majd hanyatt eslem a meglepetéstől. De uralkodtam magamon és értetlen arccal fordultam aZ ügyvédhez és németül kérdeztem: — Mit óhajt a barátja? Erre kitört mindkettőjükből a nevetés. Majd megfúltak, ugy nevettek naivságomon. — A barátom azt mondja — > fordította« a besjélgetést az ügyvéd —. hogy ön nagyon tetszik ntkl... — Ennek igazán örülök — válaszoltam udvariasan mosolyogva. <3 szimpatikus nekem... A két ur jobbra-balra dőlt a kacagástól. Most már az ügyvéd is vérszemet kapott és magyarul szólt hozzám: — Jó pofa vagy öregem, ha kissé hülyének is látszol... De az nem tesz semmit. Ugy mosolyogtam, mintha bókot hallottam volna. Ez még jobban tetszett nekik. Az ügyvéd alig fcirt magával. — Na de hogy egy francia ilyen ökör legyen, caint er, ezt mégse hittem volna — mondogatta. Ez a diskurzus igy folyt egészen addig, amig útitársaim meg nem érkeztek az állomásra. Amilor láttam, hogy szedelőzködnek, udvariasan rájuk segítettem a kabátot és biztositot'am őket, hogy \égtelenül örülök az ismeretségnek és remélem, hogy még fogunk találkozni ebben az életben... Az ügyvéd németül búcsúzott és még egyszer lelkemre kötötte, hogy ne felejtsem el azt, amiket nekem mondott... Pdlfy Ferenc, József és István fájdalomtól megtört szivvel tudatjuk, hogy felejthetetlen drága jó anyánk 307 un. Pálfy Ferencné sz. Halász Rozália rövid, súlyos betegség után életének 4ő-ik évében 1931 nov. 20-:ín az Ürban csendesen elhunyt Temetése 1931 nov. 22-én d. u. 3 órakor a közkórházból Engesztelő szentmise i. hó 23-án d. e. 9 órakor a rókusi templomban. Már csak 3 napig tart a Fehércégtáblás BOROS MIKSA cég II, nagy magyar vására Használta kl ezt a rendkívül kedvező alkalmat! 296 Mutatóul néhány Ár: Divatpullóver, gyönyörű minták 0.98 Selyemzseniliás uj divatsapka 2.48 Divatoröszka minden szinben 5.08 I. Gyapju divatsál 2.28 Gyermek gamásninadrág^b„ 3.00 Férfi divatnyakkendő J.fO A gyermekek védelme A gyermekvédelem terén sokban mellőztük a külföldet, azonban annak szükséges, általános szintjéig eljutni néni tudtunk. A szónokok szép szavai, az ezirányu gyakori közlemények nagy tömege a magyar jövőt, a magyar ifjúságot nagyon sokra értékelik, azonban a valóság messze lemaradt Csodálatos, hogy kiváló politikusodnál, nagysziVü vezetőembereknél azt tapasztaljuk, hogy a gyermekvédelmet egy igen ftaellékes ügynek tartják. Nézzünk azonban szembe a kérdéssel, ami nem jelent többet, mint a jövő alkotó generációt. Mit érnek a Magyar Hiszekegy gyönyörű szávai, ha a jövő nemzedék tömegei nem képeznek erkölcsileg különösebb értéket. Hogy éz nem légbőlkapott állitás, nézzünk szét a tárosban, lássuk meg a sok koldus, csavargó gyermeket és a prédára leső, erkölcsileg megbízhatatlan ifjúságot. Ha szétnézünk a nyomortanyákon, borzalmas képek tárulnak élénk s csak akkor látjuk, hogy a magyar jövő egy nagy tömege milyén nyomorban és fertőben fetreng. A statisztikák hiányosak, azonban a valóság, hogy a reászoruló. Ínséget szenvedő gyermekeknek még 10 százaléka sem részesül állami, vagy társadalmi védelembén. Előttünk fekszenek évtizedes tudományos megfigyelések azon eredményei, högy az iskolákerűlő, csavargó, szellemileg, vagy egyébként fogyatékos kiskorúak közül azok, akik nem részesültek védelemben, képezik á jövőbén a fogházak és fegyházak lakóit. Ha ezeket idejében felkaroljuk, rengeteg gyilkosságot, rab.lást, lopást és más bűncselekmények nagy tömegét előzhettük volna meg. Vannak, akik azt mondják, hogy kutyából nem lesz szalonna és e megcsontosodott értelmetlenséggel intézik el a kérdést. Az emberek ellentétbe jönnek tapasztalásaikkal, mert mindenkinek van eSete, hogy rossz gyermeke megváltozott és ha nem is ismeri a tékozló fiu megtérését, a megjavulás lehetősége nem illúzió. A nagy közöny a semmiből eredményt nem várhat. Építsük és fejlesszük ki meglévő intézményeinket, pótoljuk a hiányokat. Pedig hazánkban »fédézet hiján« zártak be sok ilyen intézményt, ai egész vonalon apasztották a létszámot, mig a szintén nyomorban lévő németek az utóbbi 10 esztendő alatt négysteresére etnellék ezen intézményeik férőhelyeit, melyekben most a válság idején is normális, sőt fokozott munka folyik. Hogy mennyire fontosnak tartják e terület munkálását a németek, felemlítem, hogy a főiskolák, egyetemek 28 városban rendszeresítettek elméleti és gyakorlati szemináriumokat, ahol a nép-, gyermekjóléti ügyekről, a fiatalkorúak intézményeiről, a gyógypedagógiáról már 5 éven tul tartanak sorozatos előadásokat. Heróikus tényeket látunk, amikor a szülők lemondanak úgyszólván mindenről, csak a gyermekeiknek jusson, önfeláldozásra, bűnre képesek gyermekeikért Az olvasó is tudja az élő törvényszerűséget, amit csup.án saját családjával szemben tesz és közben nem gondol arra, hogy gyermekei is maradhatnak árvaságban és velük szemben isc hasonló közöny fog megnyilatkozni. A fajvédelem azt kivánja, hogy ezeket a diszpozíciókat neveljük ki még azokban is, akikben ez tört érték. Súlyos hiba, hogy gyermekvédelmünk nem képez egységes kiképzett rendszert és nem általános. Talán túlzott kritikának látszik azon megállapítás, hogy a mai védelem jórészt kirakatrendezése törvényeinknek, kötelességeinknek, amelyeket ha grafikusan ábrázolnánk, ugy óriási területek maradnának pusztán, ahonnan egy gyermekhadsereg nyul felénk segítségért Szegedfen is megalakult a népjóléti ügyosztály. A szociális bajokkal Szemben a küzdelem közös erővel könnyen felvehető, ha a hatóságok, intézmények, egyesületek' és magánosok, az egész társadalom — félretéve minden egyéni, felekezeti kérdést — összefog a közös munkára. Borzasztó tél elé nézünk. Ha e helyzetet őlbetett keeekkel nézzük, vagy szépségtapaszokkal látjuk el, ugy csak sziljük a feszültséget. Először a megoldandó kérdéseknek" sorrendjét kellene fontosságuk alapján megállapítani Munkaalkalmat ne az inségmunka ismert jellegével nyujtsunk. Rengeteg elvégezni való munka van, csak példának kapom ki a külvárós rendezését. Rendes bérért teljes munkát lehet követelni. A munkanélküliség megoldásával a szegény- és gyermekvédelem egyrészie is megoldódna, végeredményben tehát olcsó munka lenne. A megmaradó gyermekvédelmi munkát azután főleg társadalmi utón lehetne ellátni. Gyógypedagógia. KUtzítnelnvIln tkozat. Mindazon rokonokn&k, jólsmerőaöknek, akik felejt • hitetlen já anyink özv. Benkő Islvánné szili. Kis* Julianna elhunyta alkalmival ré.zvétBkkel fájdalmunkat enyhiteni igyekeztek, h&14» köaíBnetet mondnak. 804 A gyászoló csalAd. Győri Ignác és rokonsága mély fájdalommal tudatja, hogy a legjobb feleség, legdrágább rokon: szül. Feuer Emília, nincs többé. Temetése november 22-én, d. e. fél 11-kor. 802