Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-15 / 260. szám

A városi altlizt beteg kisfia és három recept története Nincs városi betegpénztár és nincs 13 pengő (A Délmagyarország munkatársától.) A Bérháznak igen sötét, barátságtalan folyosói vannak. Különösen az a folyosó barátságtalan, amely az árvaszéket köti össze az ügyészség­gel, vagy az emeleten a mérnöki hivatalt a gazdasági ügyosztállyal. Ha nem ég a villany a keskeny folyosók piszkos mennyezetén, az ember nem lát az orráig, olyan sürü a sötét­ig- ' Néha azonban végig kell botorkálni a folyo­sókon, mert az elintézésre váró ügy fontossága nagyobb • sötétségtől való irtózásnál. Igy kerültünk a napokban az egyik sötét folyosóra és amint végigtapogattuk a ragadós falakat, halk nyöszörgőt hallottunk a folyosó végéről. Mikor aztán szemünk megszokta a sötétséget, láttuk, hogy a folyosó legvégén egy a asszony áll, taellette a padon pedig valami batyuszerü csomó fekszik. Ez a batyu nyöszörgött sziv­riasztó, keserves gyereksirással. Vézna, tizenöt­hónapos életet védelmezte a kendőffubanc a kopott fapadon. A lehunytszemfl, nyöszörgő kisgyerék mel­lett álló asszony, a kis beteg édesanyja, sirva mondta el a mindennapi históriát. Az alig másfél esztendős kislány megbetegedett, for­róság lepte el, görcsöket kapott. Ijedten pa­kolta össze, bugyolálta bele meleg kendőkbe és futott vele —• jő messziről futott, mert kinn laknak a legtávolabbi lakótelep legtulső szé­lén — a városba, a gyermekklinikára. A kis­lány akkor már se eleven, se holt nem volt Már azt hitte, hogy vége. Kétségbeesve tele­fonált az urának a városházára, ahol az ura rendszeres városi alllszf. Mire aztán a klinikára ért az ura is, a gyer­mek kissé jobban lett Adtak be valamit neki, amitől elmúlt a merevsége és megszűntek a görcsei. Az orvosok megállapították, hogy a kis ártatlannak háromféle betegsége van. De nem tarthatták a klinikán, mert nincs hely, nagyon sok a beteg gyerek. Három receptet írtak a három betegség ellen. A klinikáról aztán elhozták a gyereket a városházára a receptekkel együtt. Az asszony előre jött a kis kendőgubanccal, az ura, a városi altiszt pedig bevitte a recepteket út­közben az egyik patikába és kiszámíttatta, hogy mibe kerül a háromféle orvosság. Jó sokára került elő és lehorgasztott fejjel jött. A patikus kiszámította, hogy a három orvosságért főbb, mint tizenöt pengői kell fizetni. Amikor idáig ért az asszony a mesével, ott állt már mellette az ura is, a rendszeres városi alkalmazott és mutatta a három recep­tet a rájairt árkalkulációval. JÓL JÁR: Divatosan és olcsón! Vfl 88 Sfl R0 oN FÖLDES IZSÚ Ruhaáruházban Klauzál tér 3. Mérték utáni uri szabóság. — Honnan vegyek én tizenöt pengőt orvos­ságra, amikor kenyérre sem igen jut... Kilenc eleven gyerek várja otthon az ételt és a tizedik most van útban... Olyan hihetetlennek tetszett ez a kétségbe­esés ebben az agyóntársadalombiztositott vi­lágban. De aztán kiderült, hogy a beteg csöpp­ség édesapjának minden oka megvan a két­ségbeesésre, mert hát a városi alkalmazottak a hatodik fizetési osztályba sorozott tanács­nokokkal együtt a legalacsonyabb fizetési ka­tegóriába tartozó rendszeres szolgák is — ki­szorultak a LEX VASS keretei közül. A tőr­vény szerint a társadalombiztosítás nem kőte­lező azokra a rendszeres állást betöltő köz­alkalmazottakra, akik nyugdijjogosultak. Nem kőtelező a polgármesterre, a tanácsnokokra, a főjegyzőre, a műszaki főtanácsosra, a fő­számvevőre, de nem kötelező a kilenc gyer­mek eltartásáról gondoskodó rendszeres ál­tisztre sem. Nem kfiíelező a társadalombizto­sítás a városi alkalmazottakra, a nyugdijképes ál­lást betöltő főtisztvelőkre fe szolgákra, de az önbiztositásra nyújt lehetőséget a törvény. A kötelező biztosítás és az önbiztositás között azonban igen súlyos különbség van. A kőte­lező biztosítás esetén a biztosítási járulék felét a munkaadóra hárítja a törvény, ebben az esetben a városra hárítaná, mint ahogyan a város fizeti az ideiglenes állásokat betöltő al­kalmazottak biztosítási járulékának felét, ön­biztositás esetén azonban a munkaadó köte­lezettsége megszűnik és az egész járulék az önbiztositottat terheli, terheli a kilencgyere­kes városi szolgát is. Mivel pedig a havifizetés kenyérre sem elég, hát nem lehet csodálkozni azon, ha a kilencgyerekes városi altiszt nem érez hajlandóságot magában az őnbiztositás­sal járó anyagi kötelezettségek vállalására. Most aztán beteg a gyerek, a tizenöt hóna­pos kislány, hosszú szempillái mozdulatla­nul simulnak sápadt arcoskájára és se égen, se földön, nincs 15 pengA a háromféle orvosságra. Ut valami nincsen rendben, ezen a téren történt valami; felületesség, vagy nemtörő­dömség, mert elképzelhetetlen, hogy a kilenc­gyerekes városi szolga tehetetlenül álljon a beteg gyereke előtt a beválthatatlan recep­tekkel. . ­A szőnyeges hivatalszobákban készségesen tisztázzák a kérdés jogi részét. Megállapítják, hogy az állapot törvényes, mert megfelel a törvény rendelkezéseinek. A rendszeres városi alkalmazottakra nem terjed ki a biztosítási kötelezettség. A. város pedig nem csinálhalja meg az Ónálló városi betegpénztárf, mert a törvény szerint olyan helyen, ahol fiókja van a társadalombiztosítónak, vállalati betegpénztár nem állitható fel. Ahol nincs fiók, ott minden olyan vállalat felállíthatja a maga betegpénztárát, amelynek legalább ezer alkalmazottja van. Szegeden tehát hiába van a városnak ezernél jóval több alkalmazott­ja, az önálló betegpénztár felállításának tervét el kellett vetni, de Czirok Balázs városi al­tiszt, akinek felesége most várja tizedik gyer­mekének megszületését, beteg kislányának nem kap orvosságot, mert nem lehet tagja az OT1­nek, mert nem kap szegénységi bizonyítványt és mert nincsen meg a tizenöt pengője. A törvényen nem esett és nem esik sérelem. Szigorúan betartják a tőrvény rendelkezéseit minden vonalon. És mégis baj van, mégis érzi az ember, hogy valahol, valamilyen téren megtörtént a mulasztás. A törvényesség szem­pontján kivül léteznek ugyanis méltányossági szempontok is és a méltányossági szempon­pontokat figyelembe lehet venni és ki lehet elégíteni a törvényességi szempontok sérelme i nélkül is. Ha a törvény nem ad lehetőséget STANDARD, PHILIPS, ORION, TELEFONGYÁR készlllékel és hangszóról ugy készpénzre, mint részletre a legelőnyösebben! £ öetl öralnk i Orion hangdohor 4 polnsn ..... 12-­Korona anód «0 Voltos .»«».. Ö-IO Koron* Mód W> Voltos S'50 Korona anód ISO Volton ..,.». lt'20 Hmrailt gTamotonlamor <••••• -30 Modern 4U6 14mpa ÍO-~ Híitartíat villaraoavMaló ..... 12.— Vlllamoa f«i«lap ....... O.— Tungsram, Phtltp», Valea, Teletunken. Orion c»Bvek Arait 30-50 százalékkal leszállítottuk ! Standard 3-al vAtarlAtanAI bármely készülékét 50 pengővel beszámítjuk 1 Fonyó Soma villamossági vállalata Kölesen ucca 4. Telefon 11—65. a városi alkalmazottak önálló betegpénztárf nak felállítására, el lehet képzelni másfajta megoldást is. Nagy hirtelen csak két megoldás jut az eszünkbe. A város minden nagyobb anyagi megterhelés nélkül magára vállalhatná a legalacsonyabb fizetési kategóriákba tar­tozó rendszeres alkalmazottak önbiztositási já­rulékainak felét méltányosságból, mint aho­gyan kötelességből az ideiglenes alkalmazot­tak járulékainak felét megfizeti az OTI-nek,; Ebben az esetben talán kötelezhetné is a leg­kisebb rendszereseket az önbiztositásra. De 1neg lehetne úgyis oldani a kérdést, ha függetlenül az OTI-től egyesületi alapon szer­veznék meg a városi alkalmazottak beteg' segélyezését, ha megalakítanák a városi al­kalmazottak temetkezési és betegsegélyző egye­sületét, ha egyesületi alapon biztosítanák az orvosi kezelés és a gyógyszerbeszerzés lehe­tőségét a Czirok Balázsok számára. Ezen a téren a Városi Alkalmazottak Egyesülelének lennének és lettek volna kötelezettségei, ugy' látszik azonban, hogy a Stefániái vár fontosabb az orvosságnál. De ha már ez az egyesület el­múl aszotta ezeknek a problémáknak a meg­oldását, a város vezető tisztviselői gondolhat­tak volna rá, kezdeményezhették volna akár az egyesületben is a mozgalmat, mert Czirok Balázs rendszeres városi altiszt tizenöthóna­pos kislányának és a beteg kislány nyolc testvérének az élete, az egészsége van olyan fontos közigazgatási feladat, mint mondjuk az alsótanyai közigazgatási bak-lövölde. Magyar László. 57. Jótéleonycélu M. Kir. Állami Főnyeremény 4 O.O O O aranypengő Azonkívül 2 O.O O O arany peng tt 1 O. O O O aranypengő 5.00 0 aranypengő fis«ae»en 17.000 IrtlönMiS nyoramény Egész sorsjegy ára I.Í -3 aranypengő Fél sorajegy ára 1 '5° aranypengő Húzás 1931 december ÍO délután 3 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents