Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-14 / 259. szám

Két Aris kacagás! |faA < i r •• • A Liane Hald és Kit szerettem az euel...? lmsr ^cSkéíhaiok, tiiiturfiim Ufa Híradó és Magyar Híradó wm.^ a Belvárosiban. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakör HMMBHMMMiMMMCiaaaaMMMnaHHMaBHaHHaHaHHHHaaaHHMMBOn^ Borzalmas gyilkosság Batfonyin fötj év mnlva fedeztek fel, iioöu Blszkut Nlkovánné megölte onyOsát ts a holttestet elásta az udvaron (A Délmagyarország munkatársától.') Pénteken iwgget Battonyán szörnyű gyilkossági bűnügy pat­tant ki. A reggeli órákban egy feldúlt arcú föld­műves jelentkezett a csendőrőrsön és elmondotta, Itogy amikor kertjében vermet ásott a zőldségek­E ek, egy holttestre bukkant, amely régebbi idő ta lehetett elásva a fa tövében. A csendőrök azon­al a helyszínre siettek és megállapították, hogy Hszkut Nikován, a földműves igazat mondott. A Dlttestet felismerni nem lehetett, valószínűnek ítszott, hogy egy öreg asszony lehetett az áldozat A csendőrök kihallgatták a földművest, aki azon­fcan semmiféle felvilágosítást nem tudott adni arra inézve, hogy mi képen kerülhetett kertjébe a holt­test. A csendőrök ezután a földműves feleségét kér­dezgették. Az asszony az első kérdéseknél már rop­tpant izgatottan és feltűnően viselkedett, ugy, hogy • csendőrök gyanút fogtak. Most már vallatni kezd­E \k az asszonyt, aki először mindent tagadott, ésőbb azonban megtört és bevallotta, hogy ő őfit tmeg az öregasszonyt, aki nem. más. mint férjének iaz édesanyja. Az asszony ezután részletes vallomást tett. EI­Éliondotta, hogy anyósa egy esztendővel ezelőtt meglátogatta őket és több hétig vendégeskedett ft háznál. Közte és a 60 esztendős asszony kőzött régóta feszült volt a viszony. Az öregasszony terősen kihangsúlyozta cselekedeteiben és viselke­dési modorában, hogy nem hozzá, hanem fiához jött látogatóba. Napirenden voltak közöttük ve­szekedések, már alig várta, hogy az öregasszony elutazzék. Egyik reggel, amikor férje dolgozni ment és a házban nem volt senki kettőjükön kivül. ismét összevesztek. A veszekedés hevében felkapott egy dorongot és azzal addig ütötte az anyósát, amig az holtan nem terült et a konyha földjén. A holttestet ezután be cipel be a belső szobába és ott az ágy alá rejtette. Tudta, hogy férje csak este jön haza, ezért nem kellett félnie, hogy a gyilkos­ságot felfedezi. Este, amikor beszürkült, hátára vette a holttestet, kivitte a kertbe és ott egy fa tövében elásta. Este, amikor a férje hazajött és kereste az anyját, azt adta elő, hogy összevesztek, mire az öregasszony vette a batyuját és eltávozott A földműves a válaszban megnyugodott és nem érdeklődött tovább. A gyilkosságot egy esztendeig tudta rejtegetni. Az öregasszony messzi községbe való volt és csak 4—5 évenkint szokta egyszer meglátogatni a fiát Az öregasszony férje azt hitte, hogy felesége a fiánál van, a fiu meg azt hitte, hogy anyja már régóta otthon van és igy sehol nem keresték az öregasszonyt A csendőrség Biszkut Nikovánnét beismerő vallo­mása után letartóztatta és az esetről jelentést tett a szegedi ügyészségnek, ahonnan pénteken délután Zombory János vizsgálóbíró és dr. Balázs Sándor ügyész szállottak ki a_ helyszínre a vizsgálat meg­ejtésére­Soha nem látott lovas bravúrok A legizgalmasabb kalandor film TOM MIX-xel CARLO ALDINfl 4 ZORO és HURU-val a Korzó mozi nagyszerű műsora Mindenkinek látnia kell. Előadások szombaton 5, >A8 és V»10, vasárnap 3, 5, V<8, VslO órakor. Friedmann e/ Co. Hogyan lett as egykori szegedi bériöböl Paraguay legnagyobb gyárosa - A Paraguay bécsi fökonzulának érdekes nyilatko­zata a Friedmann-család karrier/érői Semmering, november közepe. Internacionális hotellokban mindig érdekes ismeretségre tehet szert az újságíró. És érde­kes emberek mindig tudnak mesélni olyan dolgokat, amelyek a tömegeket érdeklik. Itt a Semmeringen, a Südbahnhotel ötórai teáján ismertem meg a napokban két exotikus dip­lomatát, Senyor Carlos Vasconrellost és Fran­cois Hirschet. Mind a kettő a délamerikai Paraguay köztársaság diplomáciájának szol­gálatában áll, az előbbi a bécsi követségen attasé, az utóbbi pedig főkonzulja a távoli országnak. Hirsch főkonzul most tért vissza hazájából, ahova különös misszió hivta haza: ő kisérte délamerikai utján Andreas Thaler volt osztrák földmivelésügyi minisztert, aki tudvalevően néhány ezer tiroli földmives szá­mára koloniát akar létesíteni a Parana folyó tájékán. A tervről, amely voltaképen Wien­green bécsi paraguayi követ és Francois Hirsch agyában született meg, az egész világ sajtója sokat irt, hihetetlen érdeklődés kisérte Thaler minisztert délamerikai útjára és most, hogy az osztrák keresztényszocialista párt egyik legexponáltabb vezetője visszatért a ten­gerentúlra, az újságok oldalakat irtak arról, hogy ebben az eddig szinte ismeretlen dél­amerikai államban egy uj paradicsom vár azokra a tiroliakra, akik idehaza már nem találnak földet, amelyet megműveljenek. A két diplomata igen érdekes részleteket mesélt el az osztrák kolonizálási törekvésekről, a tervekről és beszélgetés közben Hirsch fő­konzul csak ugy en oassant említette meg, ! hogy: »...Thaler miniszter ur meglátogatta a Friedmann Jakab modern telepét, a gyárakit, ahol sokezer munkás dolgozik és a három Friedmann-fiu a legnagyobb készséggel állot­tak minden tekintetben a miniszter rendel­kezésére .. .€ Friedmann Jakab. Tisztában voltam azzal, hogy az, aki ezt a nevet visfeli, nem a Bra­zília határán lévő\Chaco őserdeiben látta meg a napvilágot. Érdeklődni kezdtem tehát Fried­mann Jakab iránt és az alpesi luxushotel jazzbandjának melódiái mellett egy szédü­letes karriér kontúrjai bontakoztak ki előttem. A grófi bérlő tönkremegy és kivándoróH Igy szól a história: Friedmann Jakab Szeged és Szabadka tájé­kán bérelte vagy huszonöt esztendővel ezelőtt a gróf 5ems«y-család birtokát. A bérlet nem jól prosperált annak ellenére, hogy a Fried­mannék igen szorgalmas emberek voltak. Tönkrementek. Az öreg Friedmann megma­radt kis pénzével és három fiával — a gyere­kek akkor még rövidnagrádban jártak — fel­ült egy kivándorló hajóra, amely Délame­rikába vitte utasait. Buenos Ayres, Bio de Janeiró: ezek Voltak az első stációk. Itt már akkor nem volt sok keresnivalójuk az ide­genből érkezetteknek. Friedmann Jakab szedte a sátorfáját és famíliájával megindult a La Plata mentén északra. Paraguayba Erről az országról nem sokat tudott akkor még a világ, ma se igen vannak tisztában az emberek a spanyol jezsuiták egykori államával. Fried­mann Jakab olcsón jutott földhöz, valahol a tenger és a Paraguay folyó kőzött kihasítottak a számára egy jókora darabot az őserdőből, ahol cjszakáukiut a vadállatok rendeztek kon­certet, de ahol a természet két kézzel szórta milliónyi áldását azoknak, akik dolgozni akar­nak. Száraz szénával födött négy darab főldbí | ásott tuskó: ez volt a Friedmann család első hajléka. Az első esztendők munkája: kihoZ'ii az őserdőből, ami a mindennapi élelemhez kell és amit esetleg értékesíteni lehet. Aztán lassan-lassan kialakult az első cukornád-ültet­vény. Esztendőre már néhány guarrani is dolgozott a földeken. Most már igába fogolt lovak vitték a kikötőbe a cukornádat. A kis viskó melleit csinos ház épült, a ház mellett uj épületek nőitek ki a földből és egy szép napon kémény is került az egyik épületre. Ebben a Friedmann Jakab niár maga készí­tette el a cukornádból a cukrot. Egyre több munkás került a telepre, amely idővel már a térképre is rákerült. Az lett a neve: Villa Ricca és ma egyik legmodernebb városa Para­guaynak. A Friedmann Jakab gazdagon termő földet csinált az őserdőkből, a gyáraiban ma sok ezer munkás dolgozik és a Friedmann et Co. cég látja el Paraguayon kivül Dél­amerika legnagyobb részét cukorral. Friedmannék felfedezik: Hogyan le&et cukornád' ból benzint készíteni. Az öreg Friedmann egy esztendővel ezelőtt halt meg villa-riccai kastélyában. Temetésén képviseltette ma "át Guggini elnök, az asun­cioni parlament és szenátus és a lapok azt írták, hogy vele Paraguay egvik legnagyobb fia szállott sirba. Ekkor a Frirdmann et Qó. tökéje már negyvenmillió dollár volt.. . Az üzemet a három Friedmann-fiu vezeti most tovább, ők még atyjuk életében is támaszai voltak a Semsjgy grófok tönkrement bérlő­jének. ök tökéletesítették atyjuk találmányát. Friedmann Jakab évek óla kísérletezett olyan irányban, miként lehetne a cukornádból ben­zinpótló anyagot készíteni. A találmányt ki­próbálták és a francia tudományos akadémia megállapította a találmányról, hogy az pó­tolja a benzint Paraguayban már a Fried­mann-féle patent hajtja az autókat. Az asun­cioni parlament most tárgyalja azt a tör­vényjavaslatot, amely eltiltja a benzinnek Paraguay területére való behozatalát "És Villa Bicca vidékén egyre-másra épül­nek a Friedmann et Co. uj, hatalmas gyámi Paraguayban ez a szó hogy: munkanélküli­ség, ismeretlen. És ebben nagy része van az egykor szegedi Friedmann Jakabnak... Thaler miniszter napokat töltött el Fried­mannék telepein és megindultan köszönte meg azokat az értékes szolgálatokat, felvilágosítá­sokat, amelyeket Friedmann Jakab gyerekei­től kapott és amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy optimizmussal telten nézzen az osztrák kolonozizációs tervek megvalósulása Paál Jóh. A felsőianyal autóbusz balesete (A Délmagyarország munkatársától.) Kellemetlen kaland történt pénteken reggel a Szeged—Felső­tanya között közlekedő autóbusz utasaival. A zsúfolt autóbusz 7 órakor indult Szegedre és ren­des menetsebességgel haladt az országúton. Kettős­határ közelében Égctö István soffőr észrevette, hogy, a kocsinak valami baja történhetett, mert a kor­mán Ke é i i{.ado ; i 1 e de t Nyomban me á litótta a kocsit és rövid vizsgálat után megállapította, hogy eltör' a kocsi egyik tengelye. Mivel az utat tovább folytatni nem lehetett, az utasokat kiszállí­tották a séi ült kocsiból, telefonáltak Szegedre, ahon­nan csakhamar segélyautóbusz futott ki a baleset színhelyére. Ez a kocsi hozta be azután egyórás késéssel a felsőtanyai és szatymazi utasokat A megrongált kocsit később egy másik autóbusz von­tatta be a szegedi állomásra. Égető István soffőr éberségívei katasztrófát hárított el, mert a ten­gelytórés végzetes- következményekkel is járhatott volna, ha idejekorán nem veszi észre a bajt 1 szép bútor gyári áron BQ Szegedi Bútorgyár R. T. KP 60 Cserzy Mihály u. 11. sz. A raktár túlzsúfoltsága miatt rcnátCMüíIl olcsón Sesiiüéűyeb, képkeretek Freimcint'ál. Takaréktár ucca 8. szám. »T

Next

/
Thumbnails
Contents