Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-12 / 257. szám

Fíókszegényház foss a Pulcz-uccai fiékkórházból A Hzezerpenqős államsegélyt a üókkórház áialftkilására és berendezésére használják fel — Halvan he:y szabidul fel a szegényházban (A Délmagyarország munkatársától.) szegedi szegényház kibővítésének problémája már nagyon régen állandó müsordarabja a városi közigazgatásnak, már nagyon régen bebizonyosodott, hogy ez az intézmény nem felel meg a város arányainak. Ez az oka annak, hogy ma, amikor a rendelkezésre álló férőhelyek leggazdaságosabb kihasználásával mindössze 136 szegénynek tud az intézet hajlékot adni falai között, több mint háromszázhúsz azoknak az előjegyzetl szegényeknek a száma, akiknek minden joguk meglenne arra. hogy meghúzódhassanak a szegényházban, de akik kénytelenek arra várni, hogy a bejutott sziegények közül valaki meghaljon, mert különben nem üresedik meg hely és nem nyilik alkalom a bejutáshoz. Sreged lakosainak száma közel jár a másfélszázezerhez, a százharminchat ágyas szegényház jelentősége igy alig több a semminél. Igen sok szó esett már a szegényház kibővítéséről a városházán. Néhány évvel ezelőtt odáig fejlődlek a dolgok, hogy a polgármester kidolgoztatta a mérnöki hivatallal a szegényház kibővítésének terveit is. A mérnökök kétféle tervet dolgoztak ki, az egyiknek a megvalósítása 35.000, a misiké 70.000 pengőbe került volna és akkor még ugy látszott, hogy tud erre a kiadásra fedezetet teremteni a számvevőség. A város a népjóléti minisztertől is kért segítséget és a miniszter küldött is rá tizezer pengő államsegélyt, de kikötötte, hogy ez a pénz csak építkezési célokra használható fel. Közben nagyon megromlottak a viszonyok, minden fedezet szétmorzsolódott és a város abba a helyzetbe jutott, hogy nem is gondolhatott már a szegényház kibővítésére. Fel• merült azonban egy másik terv is, amelynek 'megvalósítása — ha ideiglenesen is — enyhítene a helyzeten és nem kerülne megközelítőleg sem annyiba, mint amennyibe az építkezés utján való megoldás kerülne. Felszabadult ugyanis a Pulcz-uccai fiókkórház, amelyben évekig az egyetem idegklinikája tanyázott. Ha ezt az épületet megkapná a szegényház, idetelepithetné jelenlegi lakói közül a sinylődőket, a betegeket és igy mintegy hatvan hely fölszabadulna az anyaintézetben. Erre a hatvan helyre azután fölvehetnének az előjegyzettek közül hatvan uj lakót. A fiókkórház épületének berendezésére és átalakítására is kell azonban pénz. A népjóléti miniszter által kiutalt ti/ezer pengő államsegélyt viszont erre nem költheti el a város, a miniszter szigorú feltétele miatt, amely szerint ez az összeg kizárólag építkezésre fordítható. A közgyűlés nemrégen felirt a népjóléti miniszterhez, feltárta a város és a szegényhez helyzetét és engedélyt kért arra, hogy a tizezer pengős államsegélyt a fiókkórház berendezésére és átalakítására fordíthassa. Kimondta a közgyűlés azt is, hogy ennek a megoldásnak csak átmeneti jellege lesz, mert ha idővel kibővítheti a város n szegényházat, a SZÉCHÉNYI MOZI w Mo, csiiiSr 8!;ÖP. utoljára PADIJAI SZENT ANTAL A dicsőséges Szent csodálatos élete és boldog halála filmen, két részben, 16 fefezeiben A bevezeiő beszédei tarifa: P. Zadraveca István O. F. M. püspök AVE MARIA énekli Violetta de Sírozzl a berlini nagyopera miivésznője Előadások 5, 7, 9 órakot fiókkórház épületét ismét felszabadítja cs abban esetleg a járványkórházat rendezi be. A népjóléti miniszter most válaszolt a kíz gyülcs feliratára. Közli a város hatóságával, hogy hozzájárul a tizezer pengős államsegély felhasználási módjának megváltoztatásához, de csak abban az esetben, ha a közgyűlés megváltoztatja eredeti ha'ároza1éö Kimondja,' hogy a fiók kórház épühtét r.e.n ideiglenesen, hanem végérvényes^n átadja a serény háznak, vagy pedig mindaddig meghagyja a szegényház használatában, amig a szegényházat megfelelő módon ki nem bővítik. A népjóléti miniszter leirata igy ismét a közgyűlés elé kerül és ha a közgyűlés módosítja eredeti határozatát a miniszter kívánságának megfelelően, akkor rövidesen sor kerül a Pulcz-uccai épület átalakítására, berendezésére, a sínylődő szegények elkülönítésére, ami azután hatvan szegény előtt nyílja meg a szegényház kapuját A láb la kéthónapi és 15 napi fogházra mérsékelte Kroó György büntetését BefefeződOfl az összeomlott Kroó-bank bQnügye (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi Ítélőtábla SfcuUéty.tanácsa szerdán folytatta a Kraó-bankház ügyének tárgyalását. Néhány irat ismertetése, után dr. Szarvas János ügyész indokolta meg a vád részéről bejelentett fellebbezést és rámutatott arra, hogy a vádlott ténykedése a tettesi minőséget kimerítette. Súlyosbítani kérte a törvényszék által kiszabott egyesztendei börtönbüntetést, mert a bank sok százmillióval károsította meg ügyfeleit. Dr. B'jrger Béla védő azt fejtegette, hogy Kroó György a banknál nem bírt nagyobb hatáskörrel, mint a banknak bármely más tisztviselője. Kroó György nem csinált karriert a konjunktura alatt, bátyja, Kroó Lipót volt az, aki reprezentált, a tőzsdén működött A bank százmillió korona napi forgalmat bonyolított le. A bukást az 1923 decemberében bekövetkezett bessz és az a körülmény idézte elő, hogy a Vacelláry-bank a nála letétben lévő értékpapírokat egzekválta. Egyébként azok, akik konjunkturális tőzsdeügyletekből akaitakmunkanélkül meggazdagodni — folytatta a védő —, azoknak számolni kellett az esetleges veszteségekkel is, A biróság ezután közel háromórai tanácskozás után délután fél 3 órakor hirdette ki ítéletét A tábla a 44 rendbeli bűncselekmény közül, amelyben az első biróság bűnösnek mondotta ki Kroó Györgyöt, 42 esetben részben kegyelem, részben a vádlott közreműködésének hiánya folytán az első bírói Ité'eVt megsemmisítette éa Kroá Györgyöt fe'menteMe. Két esetben azonban, amikor a vádlott vett át értékpapírokat és azokat a Vaoellárybankhoz továbbította, a biróság kimondotta, hogy Kroó György ezzel Kroó Lipót cselekményét megkönnyítette és emiatt a biróság a vádlottat 2 hónapi és 15 napi fogházbüntetésre iléit-. Ezt a büntetést a biróság az 1927-ben elszenvedett vizsgalati fogsággal kitöltöttnek vette. Nem érintette a tábla a további 236 vádpontot, mert az ezek miatt benyújtott ügyészi fellebbezést a főügyészség visz. szavonta és igy ezekre a felmentés Jogerőssé vált Az ítéletben ugy az ügyész, mint Kroó Gvőr©' és védője megnyugodott. A Kormány nem s&állitJ&aifa le a ssze^edli Rórfpáss államsegélyéi Kórházi cinKét a belügyminisztériumban (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, aki kedden leggel utazott föl Budapestre, hogy résztvegyen a belügyminisztériumba összehívott közkórházi ankéten, szerdán délután érkezett vissza Szegedre. Hazaérkezése után informálta a Délmagyarország munkatársát az értekezlet lefolyásáról. Szeged érdekeit a megbeszélésen a polgármesterhelyettes és Debre Péter kórházigazgató-főorvos képviselte, a kórháziöntartó vidéki városok polgármesterei és kórházigazgatói majdnem kivétel nélkül valamennyien megjelentek. Az értekezleten Keresztes-Fischer belügyminiszter elnökölt és a városok képviselői részletesen tájékoztatták a minisztert a vidéki közkórliázak helyzetéről, ismertették a közkórházi költségvetéseket és közölték a kórházfentartás deficitjére vonatkozó adatokat. A városok képviselői tekintettel a közkórházak államsegélyének átalányozására vonatkozó tervezésekre, arra kérték a minisztert, hogy biztosítsa a városok számára az eddigi államsegélyeket, Szegeden havi tizezer pengőt. Ha az államsegély leszállítása elkerülhetetlen lenne, akkor is a leszállítás csak minimális legyen, különben a kórházak nem tudnának szociális kötelességeiknek megfelelni, kénytelenek lennének korlátozni a felvételt. A belügyminiszter megígérte, hogy a városok érdekeit a lehetőség szerint biztosítani fogja. Pálfy polgármesterhelyettes ezután arra hivta fel a miniszter figyelmét, hogy a szegedi közkórház nemcsak szegedi betegeket ápol, hanem fölveszi a környékbeli községekből jslentlcező és kórházi ápolásra szoruló betegeket is. Indokolt lenne tehát, ha ezek a községek valamivel hozzájárulnának a kórház fentartási költségeihez. A belügyminiszter kijelentette, hogy a kívánságot jogosultnak tartja és foglalkozik azzal , a tervvel, hogy megállapítsa a viJéki kórházak kerületeit, a kerületeket azután körzetekre osztaná fel fe a körzetekhez tartozó községekre arányos kórházfeniartási hozzájárulást vetne ki. A tárgyalásról a következő közlést adták' ki: »A Magyar Hiradó jelenti: Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter elnöklésével szaktanácskozás volt, amelyen 14 város polgármestere és kórházigazgatója vett részt. A városok a következők: Baja, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Sopron. Szeged, Békéscsaba, Makó* Esztergom, Jászberény, Kiskunhalas, Nagykanizsa, Veszprém, Zalaegerszeg. A belügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a takarékoskodást a kórházakra is teljes mértékben ki kell terjeszteni. Azt kívánta, hogy a meghatározott költségvetés kereteit tul ne lépjék. A kormánynak nem áll módjában meghatározott állami segélyen kivül többet költeni a vidéki városok kórházszükségleteire.* A polgármesterhelyettes egyébként szerdán eljárt a belügyminisztériumban az aszfaltja' vitások vállalatbaadására vonatkozó közgyűlési határozat jóváhagyásának kisürgetése érdekében.. A belügyminisztériumban közölték vele, hogy az iratokat már átküldték véleményezés végett a kereskedelmi minisztériumba. A poigármesterhelyettes a kereskedelmi minisztériumba is ellátogatott, tárgyalt az ügy; előadójával, közölte vele azokat a szempontokat, amelyek kívánatossá teszik az ügy sürgős elintézését. A referens kijelentette, hogy ha a közgyűlés határozata nem ütközik a közszállítási szabályzat rendelkezéseibe, a jóváhagyás gyorsan megtörténik. Ebben az esetben talán még az idén megkezdhetik az aszfaltburkolatok javitáíát Fiu és leinykaruhák X _ Ízléses kivitelbon, naDilQK legolcsóbban «' Or. Rírmínné Hasslnaar Erzsébetnél. Sientháromsiig ucca 25. kész ülnök. Uil lánfok tanulflnt lahéUlna.'