Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-11 / 256. szám

Uiépiíés a munkanélküliség enyfpilése A kereskedelmi miniszter Jelentést kért az útépítési munkála­tokról — Még senki sem tudia. őogy a kormány milyen segélyt ad a munkanélküliség enyhítését e (A Délmagyarország munkatársától.) Hosszú idő után kedden végre megérkezett az első jeladás, hogy illetékes helyen foglalkoznak a vidéki munkanélküliség problémájával. A szegedi közgyűlés már hetekkel ezelőtt fölirt az illetékes miniszterekhez, akikkel ismertette a szegedi helyzetet és közölte, hogy a város­nak egyetlen fillérje sincs az idén szükség­munkákra, a munkanélküliek száma pedig egyre veszedelmesebben szaporodik, igy igen nagy szükség van az állam segítségére. A felterjesztésre válasz még nem érkezett, mind­össze az a hiradás, hogy az illetékes minisz­tériumokban tanulmányozzák a vidékről kül­dött jelentéseket és kérelmeket. Most a kereskedelmi miniszter egyik kör­rendelete érkezett Szegedre. Egy példányt ka­pott belőle az államépitészeti hivatal, egyet a város hatósága. A körrendelet szerint a kereskedelmi miniszter ki akarja dolgozni a téli szükségmunkák keretében elvégzendő út­építési munkálatok programját. Ehhez azon­ban pontos adatokra van szüksége. A törvény­hatóságok útügyi hatóságai által készített költ­ségvetésekből megállapították, hogy hol, mi­lyen utak kiépítésére lenne szükség. A szegedi útügyi hatóság költségvetése alapján pedig azt állapították meg, hogy a város területén elsősorban a 6 kilométeres szeged—szabadkai ut, az 5 kilométeres csorvai, a 2.5 kilométeres várostanyai, a 3 kilométeres röszkei ut és a 4 kilométeres felsöközponti keresztút kiépíté­sére lenne szükség. A szabadkai úthoz szük­séges kőanyagot a város már régebben kiszál­líttatta a helyszínre, a kő nagyrészét meg is törette már, de közben elfogyott a rávaló pénz és szeptemberben kénytelen volt beszün­tetni a kőtörési munkát. rendeletével kapcsolatban a következőket mon­dotta a Délmagyarország munkatársának: — Mi most nem készíthetünk végleges ut­SpRésí programot, werf Eftzfen nem ismerjW1 a programkészítés pénzügyi kereteit. A mi­niszter csak az útépítés sorrendjét állapította meg. Ezt a sorrendet, ha a szükség ugy ala-í kul, megváltoztathatjuk, illetve javaslatot te­hetünk a megváltoztatására, a végleges pro­gram összeállitására pedig csak akkor kerül-' het sor, ha a kereskedelmi miniszter meg­kapja a szükséges összeget a pénzügyminisz­tertől és megállapíthatja, hogy Szegedre meny-1 nyi jut belőle. 0 kamarai választás ügyében csütörtökre összehívták a hivatalos lista zsűrijét (A Délmagyarország munkatársától.) A ka­marai választás eredményével még kedden is sokat foglalkoztak kereskedői és iparoskörök­ben. Sok helyen az volt a vélemény, hogy a hivatalos lista azért szenvedett teljes vereséget, mert a lista érdekében szinte semmiféle pro­pagandát nem fejtettek ki. Állítólag még a hivatalos lista jelöltjei között is akadtak tizen­tizenketten olyanok, akik nem adták le szava­zatukat. Értesülésünk szerint Körmendy Má­tyás ipartestületi elnök, aki csak az ellenzék segítségével jutott mandátumhoz, kijelentette, hogy mandátumát ö hivatalos lista ügyében összeállított zsűri rendelkezésére bocsájtja. A zsűri vizsgálatától teszi függővé, hogy elfo­gadja-e a kamarai tagságot, vagy pedig le­mond a mandátumról. A zsűri vizsgálata ügyében kérdést intéz­tünk Bokor Adolfhoz, aki a következőket j mondotta: - - - — » — — Csütörtökre összehívtam a zsűrit. Ki fog­ják vizsgálni az ügyet, megtárgyaljuk, hogy Lippai Imre és Pick Jenő milyen formában jutottak az ellenzéki listára. Hogy mi lesz az eredmény, azt előre nem tudhatom, minden-; esetre a vizsgálat eredményétől függ, hogy felhasználjuk-e a becsületleveleket, avagy sem. A reverzális szerint, amit a hivatalos lista je­löltjei adtak, a jelöltek igazolni tartoznak, hogyan kerültek rá más listára. Tiz évre Ítélték a dorozsmai legényt, aki szüleire gyújtotta a házat A szülői háztól — a gyuflogafásig (A Délmagyarország munkatársától.) Sar­nyai József 27 éves dorozsmai drótozó legény évek hosszú során át rossz viszonyban élt családjával. Édesapja ellenkezése ellenére megnősült, de feleségét nem tudta eltartani A miniszter sürgős jelentést kér a város- i és otthagyta. Vissza akart térni a szülői ház­tól, hogy mibe kerülne ezeknek az útépítési munkálatoknak a végrehajtása, hogy mennyi fedezet van rá, hogy nem változott-e meg a költségvetés összeállítása óta a helyzet a sor­rend és a sürgősség szempontjából. A rész­letes Jelentésre azért van sürgős szükség, mert meg akarják állapítani, hogy melyek a szük­ségmunkálatok keretében elvégezhető sürgős útépítések és hogy mennyi pénz kell a mun­kálatok végrehajtására. A jelenlések beérke­zése után dolgozzák ki az egész ország terü­letére szóló útépítési programot és állapít­ják meg, hogy melyik törvényhatóság mennyi államsegélyt kaphat az útépítésekhez abból az összegből, amelyet a pénzügyminiszter fog a kereskedelmi miniszter rendelkezésére bo­csájtani. Egyelőre még az is bizonytalan, hogy milyen nagy lesz a felhasználható összeg. A mérnöki hivatal kerületi osztályában és az allamépitészeti hivatalban azonnal megkezdik a költségvetési munkálatokat, hogy a jelentést mielőbb főlferjeszthessék a kereskedelmi mi­niszterhez. Oravetz Győző műszaki főtanácsos, az ál­lamépitészeti hivatal főnöke a miniszter kör­SZÉCHÉNYI NOZI Szerda, c^ülflrök PáDUfll SZENT ANTSL K. dicsőséges Szent csodálatos élete és bol­dog halála filmen, két részben, 16 fejezetben A bevezető beszédet tartia: P. Zadravecz István O. F. M. püspök AVE MARIA énekli Violettái <le Strozzl a berlini nagyopera művésznőié Előadások 3, 7, 9 órakoi hoz, de az apja nem fogadta be. Szeptember elején nyakába vette a drótoző-tarisznyát, hogy megkísérel kenyeret keresni. Előzőleg ismét kérte az öreg Sarnyai József támogatá­sát, de eredmény nélkül. Napokon keresztül kóborolt a környéken, de munkát nem kapott. Elkeseredésében megmérgezte magát sósavai. Bekerült a szegedi kőzkórházba, onnan két nap múlva, szeptember 11-én elengedték. Sarnyai József ismét hajament Dorozsmára és megkísérelte, hogy visszatérjen a szülői házhoz. Apja azonban ezúttal is elutasította. A legény ekkor kiment a cigánynegyc^ és a cigányok között telepedett le. Egyik esie, lefekvés előtt, beszélgetésbe elegyedett ?. házi­gazdákkal, a két Kolompár-testvérrel, akiknek elmondotta, hogy apja nem akar tudni róla. A cigányok azt a tanácsot adták neki, hogy követelje erőszakosan az őt megillető részt és ne engedje magát kisemmizni. Az elkesere­dett Sarnyai erre fölöltözött és azzal, hogy el­megy az apjához, eltávozott. Tiz óra tájban bezörgetett apja ablakán és bekiabálta, hogy ha nem ad neki pénzt, akkor felgyújtja a házat. Az öreg Sarnyai a Mátyás Király-uccában saját házában lakott feleségével és gyerme­keivel. Fia kiáltozását nem hallotta. Sarnyai József azonnal hozzá is fogot fenyegetésének valóraváltásához. Gyufával és papírral meg­gyújtotta a házat és amikor a tető már nagy lánggal lobogott, elfutott. A házban mit sem sejtve aludt a család. A tüzet a járókelők fedezték fel, akik azután kimentették a Sar­nyai-családot az égő házból. A megindult csendőri nyomozás során meg­állapították, hogy a tüzet gyújtogatás okozta és a csendőrök rövidesen el is fogták a tettest Sarnyai József személyében. Az ügyészség a legény ellen ayujtogatás büntette miatt emelt vádat. Sarnyai Józsefet kedden vonta felelősségre a szegedi törvényszék Gömory-tanácsa. A vád­lott tagadta bűnösségét és kijelentelte, hogy nem gyújtotta föl apja házát, bár igen el volt keseredve azért, mert semmiféle támogatást nem kapott, keresni pedig nem tudott. Kihall­gatta a biróság az öreg Sarnyai Józsefet is, aki azt vallotta, hogy fiával évek óta rossz viszonyban van. Arról, hogy a házat ki gyuj-» totta föl, nem tudott bizonyosat mondani, da valószínűnek tartja, hogy fia volt a gyújtó­fl"aí<5- . 1 .. ~ Vallomást tett a két cigány is: Kolómp'ár, Mihály és Mátyás, akik elmondották, hogy afi gyújtogatás előtt egy órával beszélgettek Satvj nyaival, aki igen el volt keseredve. Tiz óra! tájban felugrott és elsietett A tüz 11 óra táj-j ban ütött kL A tanúvallomások után dr. Liszkay Loránd! ügyész kérte a vádlott megbüntetését Közt. vetett bizonyítékok alapján megállapítható^ hogy a tüzet csakis Sarnyai József, akinelq erre alapos oka volt, okozta, A biróság hosszú tanácskozás után bűnösnek mondotta ki Sarnyai Józsefet gyújtogatás feün-j tettében és 10 esztendei fegyházra itélte. AJ biróság súlyosbító körülménynek vette, hog$ a gyújtogatás idején többen tartózkodtak al házban. , Az itélet ellen Sarnyai József és Védőjel fellebbezést jelentettek be. Másfélévi börtönre Ítéltek " egy betörőt (A Délmagyarország munkatársától.) A szeged! rendőrség néhány héttel ezelőtt elfogta Kádár, Mihály többszörösen büntetett előéletű napszá­most, aki rengeteg betörést követett el. Elfogatása: után be- állottá, hogy betörést követett el a Gyöngy. tyuk-uccában, Mérey-uccábon, Újszegeden és a Rókusi feketeföldeken. A betörésből származó érté­kes holmikat eladogatta és ebből tartotta fenn ma­gát. Kádár Mihályon kivül bűnvádi eljárás indult Karai Mihály ellen is, akivel szemben a nyomozás során az a gyanú merült fel, hogy ő volt Kádár orgazdája, aki a lopott holmikat olcsón megvásá­rolta. A két ember ügyét kedden tárgyalta a tőrvényszéB Gömöry-tanácsa. Kádár Mihály beismerte a lopá­sokat és azt állította, hogy a lopott jószágot Karai vette meg tőle minden esetben. Karai tagadott és azzal védekezett, hogy Kádár bosszúból igyekszik őt bemártani. A biróság Kádár Mihályt többrend­beli lopás miatt másfélesztendei börtönre itélte. Karai Mihályt ellenben bizonyítékok hiányában felmentette az ellene emelt vád alóL

Next

/
Thumbnails
Contents