Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-03 / 249. szám

Hálás köszönet cégem iránti ragaszkodásért és bizalomért, amellyel a napokban megnyílt II. NagQ mi pr Vásárom megindulásának sikerét ennyire elősegítette Köszönöm, hogy felismerve (Égem áldozatttászségéf — mellyel a súlyos viszonyok között élő vásárló közön­ség rendelkezésére állunk, költséget és fáradságot nem kiméivé, adok jó árut az eddiginél is olcsóbban —, ezért keresték ügeti tömegesen fel cégemet. Mindezeket azzal igyekszem viszonozni, hogy Ujabb VldgU fömegfl elsőrendű drn! — az időközben kifogyottakat is lehetőség szerint pótolva — bocsájtok CSOda OiCSÖII b. rendelkezésére. Fehércégtáblis BOROS MIKSA cég, se Széchenyl-lér 15. Vételkényszer nélkül nézze meg feldíszített üzletem. MI íöriéní a rendőri iogáában A rendőrség megrúgalmaxása miatt egy&ónapi fog&áxra Ítél­tei!c egy orost>áxai iöldmivesassxonyt (A Délmagyarország munkatársától.) D. Kiss Ist­vánná orosházai földmivesasszony két esztendővel ezelőtt érdekes, panaszos beadvánnyal fordult a szegedi kerületi rendőrfőkapitánysághoz és bead­ványában panaszt emelt az orosházai rendőri ki­rendeltség ellen. A kerületi főkapitányság kivizs­gálta a panaszokat, de miután azokat alaptalannak találta, a vizsgálatot megszüntette. A főkapitányság határozatát D. Kiss Istvánné megfellebbezte a belügyminiszterhez, de eredményt ott sem ért el. Ezek után az orosházai rendőri kirendeltség fel­hatalmazást kapott, hogy D. Kiss Istvánné ellen rágalmazás miatt bűnvádi eljárást iaditson. D. Eiss Istvánné ügye igen érdekes. Az asszonyt két esztendővel ezelőtt az orosházai rendőri bün­tetőbiró valamilyen kihágás alatt 10 napi elzá­rásra és 5 pengő pénzbüntetésre itélte. A iteHebbe. pés után 5 nap és 5 pengő lett jogerős. Az asszony nem ülte le a büntetését, de nem ¿s fizetett és az idézésekre nem jelent meg, mire a büntető­*>iró előveeettette és lecsukatta. Az asszony kiszabadulása utáa megírta levelét a kerületi főkapitánynak és levelében a követke­zőkkel vádolta meg az orosházai rendőrséget. Öt nap helyett hat napig tartották fogva. Ütötték, verték, hátbarugtdk. SheHteitélc, kényszerznbbontjba hozták, lökdősték, taszigálták. A bántalmazások miatt a cellában két izben is öngyilkosságot ki­sérett meg. Első alkalommal felakasztotta magát az ágy szélére, de levágták, azután hajtüket nyelt és felharapta karján az ereket, de a kihívott orvos meggyógyította. Másfél oldalon mondotta <i ezeket Kissne és megvádolta az őt előállító cteíektivtőt a fo^aiaia­zón keresztül a fogdára őrködő rendőrig minden­kit A főkapitányság dr. Péterffy Zoltán fogalmazót küldte ki Orosházára az ügyet kivizsgálni. Az ottani rendőrség emberei az ügyben azt vallották, hogy D. Kiss Istvánnét senki sem bántotta. Azért állították elő, mert jószántából nem jelentkezett és azért ütt le hat napot öt helyett, mert a le nem fizetett öt pcnjöt egynapi elzárással kellett helyettesíteni. A rendőrök és detektívek azt vaüották, hogy egy ujjal sem bántották az asszonyt, sőt D. Kissné volt az, aki őket bántalma-ta és • szidalmazta. Nem dobták be a fogdába, csak betuszkolták, mert nem akart önként bemenni. Nem éheztették, az asszony volt az, aki éhségsztrájkot kezdett. ÁL landóan dühöngött, ordítozott és ezért kénytelenek voltak kényszer zubbonyba húzni, de az asz­szony kiszabadította magát és fejest ugrott a eella közepére. Innen származtak sérülései. Eltávozása előtt nem verték meg, sőt megvizsgáltatták orvossal, hogy nem tette magában valami kárt Az asszony tehát szerintük ieijesen alaptalanul vádaskodott D. Kiss Istvánaé a hétfői főtárgyaláson, amely a VHd-tanács előt' folyt le, fenntartotta állításait, de kijelentette, hogy nem vádaskosdni akart, hanem őszintén feltárni a kirendeltségnél duló állapotokat. Kijelentette, hogy őt az orvosi vizsgálat nlán verték meg és nem az előtt. A védő beszédében kijelen­tette, hogy védettje meggondolatlan voH, amikor feljelentést tett, mert tudhatta, hogy ilyen dolgot bizonyítani, még ha igaz, akkor sem lehet. A bíróság az assaonyt egyhónapi fnoházra itélte. D. Kiss Istvánná fellebbezett Elvi JelontőségO Ítélet egy érdekes nötartás* perben A vagyontalan ilu helyeit a fíu vagyonos szísíell kötelezték a tartásdi} fizetésére (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék r<5//i-tanácsa, mint polgári fellebbviteli biróság egy nő'.artási pörben rend­kívül érdekes elvi jelentőségű és a magyar jogszolgáltatásban eddig páratlanul álló íté­letet hozott. A biróság a vagyontalan fiu he­lyett a fiu vagyonos szüleit kötelezte meny­tartási díj fizetésére. A magyar bíróságok már a múltban is ítéltek meg menytartási kötele­zettségeket, azonban csakis olyan esetekben, amikor a fiatal pár együtt maradt a házasság­kötés után is a férj szüleivel, velük közösen dolgozott, vagy munkálkodott a szülői gazda­ságban. A szegedi törvényszék most azonban olyan meny számára itélte meg az asszony­tartást, aki házassága idején nem gazdálkodott együtt volt férje szüléinél Kovács Sámuel tekintélyes hcdme:ő,Loár­helyi gazdálkodó volt az alperese a p">ro*k. A gazdálkodó Ernő fia mé« 1926 őszén nóüí­vetie Olasz Esater Irmát. A házas;:.'.«kötés etőtt a fiu szülei hefcvt«shoid<is birtokul, egy részét, harminc hóid földel átadták a fiuknak és ezzel tették lehetővé a házasság megkötését A földet azonban csak használatra kapta meg a fiatal pár, a tulajdonjog nélkül. A főidért a fiatalok bizonyos kommenciót is fizettek a szülőknek. A házasság nem sikerült, a fiatal­asszony alig n íhányhőnapi együttélés után elhagyta az urát és megindította ellene a házassági bontópart, A pör folyamán a bíró­ság jdviclenes határozattal harminc pengő havi tartásdi] fizetés*rr. kötelezte a fiatalembert, majd később, amikor a biróság jogerőser föl­bor totta a házasságot, az asszenytartás fize­tésére vonatkozó határozatot is jogerős Ítéletié változtatta át Az elvált asszony míndcs;z3 egyszer kapta meg volt férjétől a tartásdijat, 1 de azután a fiu visszaadta szüleinek a harminc hold főidet, vissza is költözöft hozzájuk és többé nem fizette^ q bíróilag menüéit tartás­díjat. A./ s>sszony ügyvédhez meni, aki fc&bbizb'-n megkísérelte a jogerős Ítélet alapján a tartás­díj behajtását, ez azonban nem sikerült egy­szer sem, mert Kovács Sámuel fiának semmi vagyona nem volt. Olasz Eszter erre dr. Balassa István é§ dr. Balassa Jenő szegedi ügyvédek utján pört indított volt apósa és anyósa ellen a vásárhelyi járásbíróságon és keresetében arra kérte a bíróságot, hogy a vagyontalan fiu vagyonos szüleit kötelezz» menytartás fizetésére. A vásárhelyi járásbíró­ság a keresetet elutasította azzal az indokolás­sál, hogy a szülők menytartásra csak akkor kötelezhetők, ha fiukat annak feleségével együtt saját gazdaságukba viszik, ott együtt! élnek és a fiatal pár a szülői gazdaságban i dolgozik, ezáltal pedig a szülők gazdagodását] idézi elő. Kovács Ernő azonban — a vásár-1 helyi járásbíróság megállapítása szerint — a szülőktől használatra kapott földet művelte, maga gazdálkodott, szüleinek a föld használa­táért kommenciót fizetett, a föld "hasznával igy szabadon rendelkezett és nem fa élt együtt szüleivel. Az elsőfokú Ítéletet megfellebbezték a sze-| gedi törvényszékhez, amelynek Tóth-tanácsa Nóvák Tenő törvényszéki biró előadása alap­ján a napokban foglalkozott az érdekes ügy­gyei. A törvényszék megváltoztatta a járásbíró­ság ítéletét, helyt adott az elvált asszony kere­setének és jogerős ítéletében arra kötelezte a fiu szüleit, hogy 1997 augusztusától visszame­nőleg fiziessék meg menyüknek a harminc pen-\ gős havi asszonytartást és ezután fc f(¿essék, meg neki minden hónapban a fiu terhére megítélt, de tőle be nem hajtható összegéi. Megállapította az ítélet indokolásában a bíró­ság, hogy a szülők vagyontalan fiuknak har­minc hold földet adtak át és ezzel kívánták biztosítani megélhetését arra az esetre, ha Olasz Eszterrel házasságra Kp. Ezzel pedig feMősséget vállaltak volt menyük megéthetése tekintetében arra az esetre is. ha menyük jogos okból különválik a férjétől. Ez a kötelezettség a szülőket annál is inkább terheli — mondja az ítélet indokolása —, mert a fiuknak adott harminc hold föld ismét az ő rendelkezésük alá került és volt menyük emiatt volt férjétől nem hajthatja be a már jogerősen megítélt tartásdíjat. REDŐNYIPAR 15 A REFORMÁTUS PALÖTABÁR 99 Sehol oftsébhmnl Kerekpár, „A., Varrőgtp, Cramolcí, ^ vezető mérMk néla.n ' nnhatMt ctBnyüs réezletfiwtésre Szántó Sándor Szeretném isinek kifizetni ai 500.000 pengős főnyereményt Mem késő Osifálporsfcggtí a H. húzásra megvenni, mert a legnagyobb neereméngek csak az otoisO osztályokban sorsoltatnak ki. Vételárak: Újítási árak: Nyolcad 3 p­Negyed « P­Fél 12 p. Egész 24 P­Ernő Széchenyi-tér 3. Nyolcad Negyed Fél Egésx 6 p. 12 p. 24 p. 48 p. Peté föáru8itó Szeged,

Next

/
Thumbnails
Contents