Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-29 / 272. szám

KEREKP ARÖK, HADI O K. G RA MOFON OK, VARRÓGÉPEK, Déry gépáruházban, Kiss ucca. jatST" keré£ A RÍOI SZEGEDBŐL AZ HIBA Krönikák cmftcrchröl, dolgoHrftl Irta: SZ. S I I g C 1 h Q VllmOS 33 Jártak más szegediek is külföldön, hat hetet töltött például a fáraók honában az öreg H. — Mondja már, unszolták itthon, mit látott, milyen világ van ott? — A sör meleg, a bor komisz! — volt a beszámoló. Ennél többet aztán nem is mesélt az útjáról. Világot aztán csak a háborúban látott a szegedi magyar, akit elvittek mindenüvé, ahol becsü'e'es magyar lé'ekre, hűségre megbízható­ságra volt szükség. Hegyeket álmában sem látott, a szatymazi domb volt a leghatalma­sabb magaslat, — lehet vagy három-négy méteres, — egész életében az akácokhoz szo­kott, meg a forró homokhoz, amely megégeti a csizmatalpat, aztán olyan otthonos lett a Doberdó sziklái között, mintha ott született volna. Ment az első hivásra a maga nagy szótlanságában, amelyről olyan nehéz kitalálni, hogy mit rejteget; itt hagyta számtalan kis cselédjét, az asszonyt a javarésze haza se jött, ellenben - világot látott. Különbet, mint akárki más. Egész addig, amig végzete be nem tellett. »Akkor« ki gondolt volna háborúra? A »kis kaszinó«-ban mulatoztak az emberek, akik soha annyit nem ferbliztek, mint a szabadságharc és az árviz közötti időben. Néha elhalkult, máskor jobban nekilendült a játék, de járt a zsinór ezer forint körül is. Uraknak szintén a ferbli volt a kedves szórakozási eszköze, pláne ha bejött Szegedre Kiss Jánps egyetemi pap-tanár, a város értékes fia. Ez nem hazard­mur.ka volt, hanem mulatság. Szépen, finoman, hatosokba. Ebből az időből maradt meg Jászai Géza belvárosi plébános, cimzetes püspök, álma: — A világ legnagyobb gyönyörűsége volna fehér márványasztalon aranyba ferblizni. A szerényebbje a kalábert gyakorolta, ter­mészetesen a felsővel. Sót, mit mondjak? Mi­kor téli unalmas délutánokon kávéházba szorul a szegedi kispolgár, még mindég nem tért át az alsósra. Az ugyancsak felsővárosi lakos husiparosokat gyakran látom íelsős-k-lábere­zés közben. De akad olyan is, aki a »zsidós«-t kultiválja, ahol a tizes elhagyja rendes helyét és sorrendben a felső, mee 3 király között telepedik meg. Tisza Lajos gróf szenvedélyes kertész is volt, a kertészeit a legkiválóbbak kőiül válo­gatta ki. Mikor Szegeden élt,' Májzünak hív­ták az emberét, aki hires volt a müizlésé.'ől. Ugyanakkor élte virágkorát Heiter oékmes­ter, aki viszont szenvedélyes ferbl'játékáról volt nevezetes. Már most, hogy mit jelent a ferbliben a »májzli«, azt nem fogom elmagyarázni. Aki ferblizik. az úgyis tudja. A hozzá nem értőnek pedig hiába fejtegetném, mer akkor a »vizi*-n kellene kezdenem. Elég szomorú, hogy a régi hazai csendes csaknem egészen kiment a divat­ból. Nem a kártyaszenvedély csökkenése a sajnálatos, (hiszen maradt abból elég), hanem a pénz hiánya. Mert ferbli mellé nem lehetett öt garassal leülni. Elég abból annyi, hogy egy éjszaka ballag hazafelé Heiter pék. nagyon mélyen elgondol­kozik az est folyamán esett eukasszákon, mikor nagy kiabálást hall a közelben: — Májzli. hé Májzli! Annyira meglepte a hang, hogy felriasztva a gondolataiból, hamarosan tájékozódni se tudott, csak ösztönszerűleg torkaszakadtából kiáltott vissza. — Tartom! — Mi az polgártárs, mi történt? — szalad oda valaki. — Semmi, csak azt hallottam kiabálni, hogy Májzli. Már pedig én minden májzlit tartok. A másik nevezetes eset szintén a kiskaszinó­ban történt Heiterrel, ezúttal dardlizás alkal­mával. Voltak ott minden figurák, a mestert is bemondták számtalanszor, de a legvégén alakult ki különösebben a helyzet. Azt mondja a partnere, hogy négy tizese van, Heiter viszont elárulja a kvintjét, — leszámolnak, mennek haza. A négy tizes mindig erősebb, ilyenkor a kvint riem gilt. Azonban nem minden ember tűid. azonnal elaludni, forgatja a fejében a nap eseményeit, hogy volt, miért volt, — Heiter uram ls fel­ugrik nagy-hirtelen. Szedi magára a ruháját, ki az éjszakába, verdesi a oartner ablakát. — Ki az? Mit akar? — Én vagyok, a Heiter. — Talán ég a ház? — Még nem lehessen tudni, hogy mire vé­gezzük. Csak azt akartam mondani, hogy nem lehetett az urnák négy tizese, ha nekem kvin­tem volt. Akár az elejérül számolja, akár a végéről az egyik tízesnek nálam kellett lennie. Az álmos partner, bosszankodva a hábo'gat­tatásért, mérgesen visszakiabált. — Hátha maga nézte rosszul a kvintet! — Nono, felelte a pék, az is lehetséges. Meg­esik az ilyesmi az emberrel. Hát nyugodalmas jóéjszakát kívánok. (Folvt. kőv.) , Felelős szerkeszti!: PÁSZTOR JÓZSEF. Nyomatot! a kiadótulajdonos Délmagyarország Hírlap- és Nyomda vállalat Rt. könyvnyomdájában Felelős űrfTTvoT-'S- Klein Sándor. Modern ebédlő és uri szoba-berendezés késnn olcsón eladd. — Elfoqadnk bármely nemil asztalosmunkálatokra megbízást. 400 Üveges András mOaszlalos, Deák Ferenc ncca 25 a. Zálogtárgyak árverése a Szegedi Kézmüvesbank zálogházában f. évi december hó 10-én délután 3 órakor. 383 Értesítési Értesítem I- barátaimat és ismerőseimet, hogy a Rudolf-téri Pan6cz-féle vendéglőt dec. l én átveszem. Jó borok, zónAtc, halászlé és siilíbekl minden időben Tlszle'ellel Gyula 387 VPiHífllŐs 7C21 1931 vh szám. \rvcré«I hirdetmény. MuilrnN bírósági végrehaltó az 1881. évi LX. tc. 102. §-a érteimé­nen ezennel klizhirré 'eszi hogv a szegsdl Hr. Iárásbiróság 1931. evi 4T00. számú végzése következtében dr. Val'a Jeni flgyvéd ál­tal képviselt d". Kálmán Ernő és Bzv. dr. Lang'e'der Arlhurné ugy is mint gyám lavára 450 pengő és lárulákal ereiéi" 1931. évi május hó 6-án iHganatrslto t kielégítési végrehajtás ultán felUl- és lefoe­lalt és 2678 pengőre becsüli kővetkező Ingóságok u. m.: sajtó­és szedőgépek, ó'ombetflk és villanymotor nyilvános árverésen el­adatlak. Az árvetés az alább megnevezett fng'aliatók javára Is el cndelte'lk, amennyiben követelésük mée fenn áll. Ezen árverésnek a «ze»edi klr iárásblró«áp 1931 évi Pk. 50718 számú végzés* tolytán 450 penpő tőkekőveielé". 150 P 1931. évi máic. <6 1. nanlától. 150 P-nek 1931 ian. l tól, 150 P nek 1931 febr. 1-tó! tárt M. N. B. f 4 százalék kamatai és eddlc összesen 93-53 pengőben bíróilag m.'.r megállapított s a még felmerülendő költ ségek erelé'e Szeged, i lugnnlcs tér 12 szám alatt leendő fogana­• Fllására 1911. <vi november hó 30-ik napiának délelőtti U óráia hataridőül kitüze'lk és ahhoz venni szándékozók oly megjegvzésse' hivatnak met> hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. «e. 107., 108. §-al értelmében készpénzfizetés meil tt a legtöbbet ígérőnek szük­ség eielén a becsárnn alul is el fognak ada.nL Keit Szeged, 1931. évi okt. hó 30. napián. Dr. Boér Ur. blr. vécrebattó. Zürichi deviza zárlat, páris 20.18, London 18 22.5. Newyork 516.25, Brüsszel 71.65, Milánó 26.52.5, Mad­rid 43.25, Amsterdam 207.20, Berlin 122.50, Szófia 3.73, Prága 15.30, Varsó 57.70, Budapest 90 02.5. Belgrád 9.05, Bukarest 3.05. A Magyar Nemzeti Bank hiva'alos árfolyam­jelentése: Angol font 19.15—20.65, Belga frank 78.85—79.85, Cseh korona 16.89—17.03, Dán ko­rona —.—, Dinár 10.02—10.12, Dollár 569.50-573.50, Francia frank 22 20—22-50, Holland forint 228.75— 230.55, Lengyel zloty 63.60-64.60, Leu 3.41—3.51, Léva 4.10—422, Lira 28.80—29.70, Német márka 135.30—136.30, Norvég korona —.—, Osztrák schil­ling —.—, Spanyol pezefca —.—, Svájci frank 110.30—111.30, Svéd korona —.—, Amsterdam 229.12.5-230.52.5, Athén —.-, Belgrád 10.06-10.12, Berlin 135.50—136.50, Brüsszel 79.15—79.85, Buka­rest 3.39—3.47, Konstantinápoly —.—, Kopenhága —.—, Ixtndon 19.82.5—20.62.5, Madrid —.—, Milánó 29.10-29.70, Newyork 570.80—574.20, Páris 22.30­22.46, Osló -.—, Prága 16.91-17.0i, Szófia 4.13.5­4.21.5, Stockholm -.—, Varsó 63.80-64.60, Bécs —.—, üZrich 110.50-111.30. Budapesti terménytőzsde zárlat. Buza 77-es tisza­vidéki 12.05-f2.55, 78-as tiszavidéki 12.20—12.70, 79-es tiszavidéki 12.35-12.85, 80*s tiszavidéki 12.45-12.90, rozs 12.45—12.55, egyéb 12.50-12.60, zab I. 21.00—21.50, II. 20.50—21.00, tengert tiszai 14.15—14.30, egyéb 14.00—14.10, különleges minő­ségű tiszavidéki buza 80-as 13.50—14.00 Az irány­zat búzában csendes, egyéb szilárd, a forgalom közepes. Csíkágói terménytőzsde zárlat. Irányzat tartott. Buza decemberre 52 háromnegyed—52 egyketted, márciusra 54 egynyolcad, májusra 55 háromne­gyed—55 hétnyolcad. Tengeri decemberre 38, már­ciusra 40 hétnyolcad, májusra 42 hétnyolcad. Zab, decemberre 24 egynyolcad, márciusra —.—, má-( jusra 26 egynegyed. Rozs decemberre 41 egyne­gyed—41 egynyolcad, márciusra 44 háromnyolcad, májusra 46 egynegyed—46 háromnyolcad. Árverés. Ebédlő és egyéb bútorok, varrógép, háztartási cikkek, könyvek ágy-, asztalnemüek december 3-ik napján d. u. 2 órakor Tiszapálya udvar fel­adási raktár 8-as kapu alatt a legtöbbet Ígérő­nek készpénzen eladatnak. 380 szerény béréri azonnaira kiadó Tudakozódni lehet Lőw Lipót ucca 1Q. sz. Olcsó cipő ét hódpőárutltáf I Üzletünk áthelyezése miatt a raktáron lévő I. rendű anyagból készített férfi, női és gyermekcipőket, lovábbá hó- és sárcipőket leszállított olcsó áron árusítjuk. Alkalmi ár, mig a készlet tart Wim­passing fekete Jersi hócipő 6.50, drapp gumi hó­cipő 8.50, zippzárral 10.50, magas csizma 1550, sárcipő női 6.20, férfi 7. KÖZPONTI CIPÓ ÜZLET, Czövek Gy. és Társa, Tisza Lajos-kőrüt 45. Szeged szab. klr. város zálogházi árverést Csar- < nokában (Oroszlán-u. 6.) az árverésen visszamaradt zálogtárgyak délelőtt 9—l-ig és déhi'ái 3—S-lg árusittatnak 396' Úgymint: háló- és ebédlőberendezések, zongora, szőnyegek, kerékpárok, varrógépek, festmények,; bundák, női és férfi ruhák, ruhaanyagok, ágy-j neműek, fehérnemű anyagok, stb., stb. Elfogadok valódi MI perzsa szőnyegeket Nemes Mihály OroszlAn u. éa Kelemen a. sarok Elfogadok bizomlnyi eladásra arany, ezttal tárgyakat. BrülUna éa gyémánt ékszereket. Sizz* meg olosó bt­zeminyi kirakatomat. Zálogje­gyeket retzek. TÓTH óra*. Az Alföld legnagyobb téblaüveg raktára Körösi Géza "tegezé*' váil«l«l Szeged, Mérei ucca Telefon 19-57. 27 Menlévü ottomán v.dtönvát sczlónágguá jutányos áron átalakítja WINTER kárpitos. Aradi ucca 6. szám. 38»

Next

/
Thumbnails
Contents