Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-29 / 272. szám

Az arany illúziója Irta Tonelli Sndor. Nem tudom, a viszonyok ok'ozzák-e, avagy m véletlennek kell tulajdonitanom, hogy mostanában majd mindennap akadt valaki, akivel az aranyról kellett tárgyalnom. A tárgyaló felek között voltak polgáriak és szocialisták egyaránt. Ellenkező szemszőgletből nézték ugyan a dolgokat, de abban megegyeztek, hogy detronizálni kellene az aranyat. Az üzleti életben jártas, gyakorlati közgazdasági emberek azt mondották, hogy az arany nem nem képes hivatását a nemzetközi forgalom lebonyolítása körül teljesíteni, ez okozza a mostani gazdasági válságot, — elérkezett tehát az ideje, hogy helyette valami jobb pénzeszközről gondoskodjanak. Szocialista részről azt hallottam, hogy az arany csak a kapitalista termelési rend illúziója, értékmérő gyanánt a termelés legfőbb tényezőjével, a munkával kellene helyettesíteni. Két kidolgozott terv is volt előttem; az egyiknek szerzője azt mondja, hogy most, amikor Anglia letért az aranyalapról, a legjobb alkalom volna, hogy a többi országok összefogjanak a világ uzsorásával, Franciaországgal szemben és más pénzalapra való áttérés mellett hagyják Franciaországot belefulladni a saját zsirjába, vagy inkább aranyába. A másik tervkovácsoló barátom Magyarország számára javasolja, hogy csináljon kétféle pénzt, egyet a nemzetkőzi forgalom és egyet a belső forgalom számára. Az elsőnél maradjon meg az arany, a másiknál legyen a főidben és háztulajdonban fekvő tőke a kibocsájtandó bankjegy alapja. Előrebocsájtom, hogy nekem nincs több aranyam, mint amennyi a tőllőtollam hegyén van és én ls illúziónak tekintem, hogy egy darabka sárga fémnek több értéket tulajdonítanak, mint a levegőnek, a viznek, vagy krumplinak, amely az élethez nélkülözhetetlenül szükséges. Elfogultság tehát nem vezet, ha ugy a kapitalistákkal, mint szocialistákkal szemben védelmembe veszem az aranyat és néhány jó szót szólok az érdekében. Ugy látom ugyanis, hogy tévedés van mindkettejük okoskodásában. Mindenekelőtt tisztázni kell egy alapvető tévedést, amellyel mostanában nagyon sűrűn találkoztam. Ez a tévedés abban áll, mintha Anglia letért volna az aranyalapról. Tessék tudomásul venni, hogy ez nem történt meg. Mindössze az angol bank, amelynek megfogyott az aranykészlete, felfüggesztette az aranybeváltós kötelezettségét. Ez csak annyit jelent, hogy az arany Angliában rövidebb, vagy hoszszabb időre csak korlátolt mértékben teljesiti az egyik funkcióját, hogy forgalmi pénz leGyermekfénvkép snecialista Folomöferem Kárász u. 10. Képeim az apröiAgok eleven ragyogd másai. Nézze meg Kirakataimat. mindennemű kötöttáruk, óriási A R IVliL válaszlék, elsőrendű minőség Klauzál-tér S. s ac. Ne menjen máshová, ha olcsó és Jó C

V^ • B a k a r. menten Jk^ * közvetlen a ter•BMBMHHHmMIHMnHI melőhfis. Nagybani gyArtás I Önköltségi árak I Teljes szavatosság I OyermekclpOk 3 pertgOlöl felfelé. NÖI elpöK 10.30 P-lől Férfi cipők IZ.40 P-fOl 13 30 P-lg 10.40 P-lg Zsurkó. Kossuth Lajos-sugárut 6 Tb Megnyílt a TO'I Gaál Testvérek Utóda helyiségében (Klauzál tér) a nagy Karácsonyi Játékvásár gyen. Ott is megmaradt ellenben, aminthogy' megmaradt nálunk és mindenütt a világon a másik funkciója, amely abban áll, hogy értékmérő szerepét tölti be. Az arany az az egység, amelyhez hozzámérjük a fontot, frankot, dollárt, a földet, házat, hust és kenyeret. Arról tehát, hogy más alapot adjunk a jegybankok által kibocsájtott bankjegyeknek, beszélni és tárgyalni lehet, d? igazán detronizálni az aranyat csak akkor lehet, ha helyébe egy másik, legalább is olyan jó értékmérőt tudunk állítani. A politikai és egyéb közgazdasági okoktól függetlenül ezért vagyok szkeptikus abban, hogy Anglia, Amerika és a többi országok összefogjanak az »uzsorás* Franciaország aranymonopóliumának letörésére. Ez magyarázza meg azt is, hogy a szocialisták miért tévednek, mikor azt mondják, hogy az arany a kapitalizmus illúziója. Az arany értékmérő és pénz volt, mikor még hire-hamva se volt a kapitalizmusnak. Az egyiptomi aranygyűrűk lényegileg ugyanazt a szerepet töltötték be, mint a font sterling, vagy a Napoleon-arany. Megfordítva áll a dolog: nem a kapitalizmus helyezte piedesztálra az aranyat, hanem az újkor elején Európába került nagy arany tömegeknek' volt nem alábecsülendő szerepük a kapitalizmus kifejlesztésében. Az arany, mint értékmérő független kapitalizmustól, szocializmustól és kommunizmustól egyaránt. Ezek társadalmi és termelési formák és egyformán szükségük' van valamely eszközre, amellyel a termelt javak értékét megmérjék' és a javak kicserélésénél eszközül felhasználják. Ha jobbat találnak' nála, el lehet vetni az aranyat, addig azonban kénytelenségből el kell fogadni. A példa beszél: Szovjet-Oroszországnak is az arany az értékmérője és törvényes fizetési eszköze, pedig ott állítólag megszűnt a kapitalizmus illúziója. 1 De hát miért ne lehetne az arany helyébe az elméleti szocializmus tanítása szerint a munkát állítani? Azért, mert a munka nagyon Különböző és se csereeszköznek', se mértéknek nem alkalmas. Rögtön kitűnik' ez abból, hogy egy angol, vagy amerikai munkás munk'aértéke egyenlő tizenöt-husz keleteurópai ipari munkás, huszonöt-ötven mezőgazdasági munkás, kétszáz kínai kuli és ötszáz afrikai szerecsen termeivényre átszámitott munkaértékének. Hogy lehetne ezeket a munkaértékeket értékmérőnek felhasználni, vagy méginkább alapjukon forgalmi eszközül használható papirjegyeket kibocsájtani? Aki erre gondol, az az egyes kategóriákhoz fűződő rendeltetést téveszti össze. A munka éppenolyan nélkülözhetetlen valami a gazdasági és társadalmi életre nézve, mint például a hő a fizikai értelembe vett életre. Az utóbbinál mondhatom, hogy ma melegebb van, mint tegnap. A munkánál mondhatom, hogy egvik ember munkája értékesebb, mint a másiké. Ez is mérés, de nagyon bizonytalan. Ezért alkalmazunk egy idegen faktort mérőeszköznek, a melegnél a higanyt, vagy hőmérőt, a munkánál és a közgazdaság többi tényezőinél pedig az aranyat, vagy pénz formájában megjelentetett aranyat. Az arany ezért éppenugy nem a kapitalizmus illúziója, mint ahogy a hőmérő nem a fizika illuziófa. Más elbírálás alá tartoznak azok a kapitalizmus alapján álló tervezgetők, akik a pénzkibocsájtás alapjául szolgáló aranyat földdel, házzal, vagy más javakkal akarják helyettesíteni, illetőleg ezen az alapon egy házi használatra szánt pénzt terveznek a belső forgalom és egy aranyalapon nyugvó pénzt a nemzetközi forgalom számára. Ezeknek terve két oknál fogva lehetetlen. Minden bankjegynek pénzhelyettesitőnek alapföltétele, hogy szükség esetén beválthaló legyen. A háznál és a földnél ez a lehetőség nincs meg és az a jegykibocsájtó bank, amelynek fedezetét ilven immobiliák szolgáltatják, nélkülözi azt a likviditást, amely működésének nélkülözhetetlen kelléke. Hogy az ilyen bankjegyet a nemzetközi forgalom nem fogadná eL az annyira w ennek as arflDöxi* Béggel és este a m^ mosdástól nedves erobőrre egy *cis ^ crémet tífcenA véd telJeien mB 69 vihar ellen. Használati utasig pontosan belartadl természetes, hogy még tervezői fe csak a belföld számára akarják ezt az ingatlanokkal fedezett pénzhelyettesitőt megszerkeszteni. A pénztudománynak van azonban egy törvénye, amely ugy szól, hogy a rossz pénz kiszorítja a jót. Az ilyen belső pénztől menekülne mindenki és akinél az ilyen pénz, vagy pénzhelyettesítő megreked, az lesz a durák. Én nem mondom, hogy valamikor nem fognak kitalálni egy olyan eszközt, vagy módszert, amely alkalmas lesz arra, hogy aranyat akár pénzi, akár pedig értékmérői minőségében pótolni tudja. Hogy azonban ez menynyiben fog sikerülni, az nem a szocializmus és kapitalizmus, hanem a technika kérdése, tehát nem a világnézlettel és a társadalmi rendről alkotott felfogásunkkal függ össze. Ezidőszerint azonban az aranynál jobbat nem tudunk és különösen kis országok', amelyek gazdasági szempontból csak függvényei a nagyoknak, az aranytól, vagy ha ugy tetszik, az aranynak illúziójától nem függetleníthetik magukat. Édes emlék, h« korArjon»ro, nfévre Irifz fényképésznél k«8»itt<ft fényképet. — Somogyi ucca 24. Amatőrmnnkftk kidőlgoUUt I — TelBfon 31-28. 349 Ékszereit, óráfáí javitassa az Blvöínéll Vésések olcsón! I F. Molnár. Kárásx ucca 12. sxám.t RMvnimviiitKlf Keresek megrvételre pryüjte DBiyeyyyUllUIl. ményt és tömeffbélyegret ma Kas áron. Vétel. Eladás. Caere. Bélyegménvt és tömegbélyeget ma~ Í. BÉLI kereskedés Fogadalmi templommal szemben.184 Fodor János fBszer- é* lerményüzletét áthelyezte MlKSZÁth Kálmán ucca 3. 393 (Püspök ucca sarak.) Nagy r I s zv ás á r! 1 métermázsa ÍOO kg. szén koksz briket ClsőrendU száraz íUzlía házhoz szállítva legolcsóbb 283 Irítz Bélánál Brüsszeli kSrut 1. azám. Telefon: 14-49. HAZAI Magyar pengéért. Magyar ékszert! A legszebb magyar gyártmányú arany és brllliáns ékszerek, ezflst dísztárgyak, szelencék nagy választékban 144 tf müórás és ékszerészFtmmmiGT Wsnél, Szé«:hen?l tér 3. Tört arany beváltai legmagasabb árban!