Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-29 / 272. szám

SZEGED. Szerkesztőség: Somog 1 ucca 22.1.em. Telefon: Kladóhlfntal, kölc«ílnkönyvt6r és fegylroda : Aradi ucca S. Telefon: 13-OÖ. - Nyomda : Líiw Lipót ucca 19. Telefon : 20-34. Tévlrall es levélcím - Délmagyarorsz&a Szeried. Vasárnap, 1931 november 29 Ara 24 fillér £ Y2­VII. évfolyamr^TOrSzám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken és Budapesten 3-eo, kUlfttlrttln 6-40 pengd. — Egyes sz&m Ara hétküz­nap ÍO, vasAr. és Ünnepnap 24 >»«'- Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik héttff felvételével naponta rennel A Szent Korona Szövetség üzlete és a szegedi kereskedők A Délmagyarország szombati száma szóvá teszi a Magyar Nők Szent Korona Szövetsé­gének szegedi akcióját: a nemes célú szövet­ség boltot csinál Szegeden, karácsonyi vásárt rendez s uj és régi holmik eladásával fog­lalkozik. A szövetség vezetője azt mondja és azt hiszi, hogy mindez jótékony célra tör­ténik. Ebben a pillanatban nem áll módunkban ellenőrizni azt, hogy a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége alapszabályokkal mükö­dik-e vagy nem, de nem akarjuk feltételezni sem a szövetségről, sem a hatóságokról, hogy a működő, sőt agilisan működő szövetségiek alapszabályai nincsenek. Abban azonban bi­zonyosak vagyunk, hogy a Magyar Nők Szent Korona Szövetségének alapszabályai a szö­vetség céljai között nem sorolják fel a hasz­nált és uj holmiknak árusítását nyilt üzlet­helyiségben, a belügyminisztérium által jóvá­hagyott alapszabályok bizonyára nem enge­dik meg azt, hogy egy nem kereskedelmi vál­lalat kereskedelmi tevékenységgel foglalkoz­zon. Ha pedig alapszabályok nincsenek, ak­kor a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége nem is jogi személy és már ennél az oknál fogva sem nyithat üzletet s már emiatt sem csinálhat konkurrenciát a kereskedőknek és a zsibárusoknak. Iparigazolvány nélkül üzletet nyitni nem lehet. A mi közigazgatási hatóságaink min­den banketten és minden jubileumon han­goztatják azt, hogy át vannak hatva a ke* reskedelem szerepének fontosságától s jól tud­ják, hogy a kereskedői tevékenység mennyi joggal tarthat számot a hatóságok támogatá­sára. Az utolsó tiz évben mivel támogatták a kereskedelmet? Közüzemek alapításával és fentartásával, amikor a kereskedők adóján a kereskedőkkel konkurráló vállalatokat tar­tottak el, szövetkezeteknek állami pénzen való fentartásával, bolettával és protekcionizmus­sal, nyugalmazott köztisztviselők igazgatóság1 tagságaival, aktiv főtisztviselők által alapí­tott és állami támogatással fentartott verseny­vállalatolckal s amikor végül nem a belátás, nem a tisztuló értelem, nem a kereskedők sérelmeinek orvoslására való törekvés, ha­nem a pénzügyi helyzet nyomorúsága kény­szeríti irányváltozásra a kormányzatot s a közigazgatást, akkor ennek az irányváltozás­nak hatását politikai, közjogi és társadalmi szövetségek részére kiadott iparisazolványolí­kal akarják ellensúlyozni. Mit gondolnak az urak", akik ezeket az iparigazolványokat kiadják s akik meioenge­dik, hogy a Magyar Nők Szent Korona Szövet­sége a kereskedők és zsibárusok sorába be­álljon, meddig tudják a szegedi kereskedők viselni azokat az áldozatokat, melyeket az állam pénzügyi egyensúlyáért S a tisztviselői fizetések folyósításáért meg kell hozniok'. Mit gondolnak ezek a jó urak, akikben annyi ér­zék van a tósztokhoz, felköszöntőkhöz s a hajbókolásokhoz a tegnap közszellemének min­den alakulata előtt, mi lenne ebből az or­szágból, ha ez a példa ragadós lenne s ra­gadós lenne azoknak a köztisztviselőknek ma­gatartása is, akik ennek^az üzletnek meg­nyitását s a szövetségnek kereskedelmi tevé­kenységét megengedik, vagy eltűrik? ílolnap­ra a Szegedi Nővédő Egyesület is kérhetne iparigazolványt s elkezdhetné a paprikaex­portot, a Zsidó Nőegylet is ráléphetne a ke­reskedelmi tevékenység területére és vászon­kereskedést nyithatna, a Lorántfy Zsuzsanna Egyesület a példát követve fűszer- és gyar­matáru üzletet nyitna, az Otthon könyvkeres­kedést és papirüzletet alapitana s az Utazók Egyesülete motorbicikli és automobilképvise­letet vállalna. Mindez megtörténhetnék s mind­ez csak egyenes folytatása lenne annak, ami­nek terén a Magyar Nők Szent Korona Szö­vetsége volt az úttörő. De mi lenne a szegedi kereskedőkből és ki fizetné az adókat? Erre a kérdésre válaszoljanak azok, akik az iparigazolványt kiadták s akik tűrik azt, hogy akár iparigazolvánnyal, akár iparigazol­vány nélkül boltot nyisson egy társadalmi szö­vetség. S feleljenek arra, hogy mi lesz a sze­gedi kereskedőkből? Nem látják, hogy ennek az elnyomorodott életnek a kereskedők talán legsúlyosabban szenvedő áldozatai? Nem tud­ják azt, hogy a karácsony előtti vásár re­ménysége egy év óta tartja már a lelket azok­ban, akik" a találékonyság, lemondás, fárad­hatatlanság és áldozatkészség megfeszített ere­jével harcolnak az életért és kenyérért. Szabad most ezeknek a kereskedőknek konkurrenciát csinálni akár a legnemesebb törekvésű egye­sületnek, akár a legnemesebb jótékony cél érdekében? Hogy a tanyai gyerekeknek' jut-e a bolt jövedelméből valami, az szerfelett bi­zonytalan, de hogy a kereskedők szájából a falatot veszik ki, a kereskedőket utolsó rémé. nyüktől fosztják meg, az bizonyos. A város hatóságának helyre kell hozni azt a súlyos tévedését, amit nyitásának engedélye­zésével, vagy tűrésével elkövettek. Nem akar­juk megállapítani, hogy milyen súlyos inzul­tusszerü sérelem érte ezzel a szegedi keres­kedőket s nem akarunk hangulatot kelteni azzal sem, hogy ez a sérelem, ami nem rossz­indulatból, de a hüperlojaütásnak az érzé­ketlenséggel való találkozásából ered, akkor érte a kereskedőket, amikor a legsúlyosabb áldozatokat hozzák meg a közért. Mi a legna­gyobb hódolattal ismerjük el azok tevékenysé­gét, akik a szent korona tanának' épségben­tartásán fáradoznak. De a szent korona tisz­telete a legtávolabbi összefüggésben sincs a szegedi üzlettel s nekünk, akik élni akarunk, nemcsak a szent korona érdekében, nemcsak a korona érdekében, hanem" a pengő érdeké­ben is fáradoznunk és dolgoznunk kell. A pengőnek ne ássák' meg sirját azzal, amivel itt meg tudnák ásni: a szegedi kereskedők' tőnkretételével. Adjnk meg a koronának", ami a koronáé és adjuk még a pengőnek', ami a pengőé. Fantasztikus Jobboldali puccstervet lepleztek le Eredménytelen házkutatás Francia Kis s Mihálynál — Zsabka Ferenc, Vannay László. Hozmetz Ferenc a rendőrség őri­zetében - 32 embert állítottak elő A rendőrség csirájában elfoította a komolytalan moz­galmat (Budapesti tudósítónk telefonfelenlése.) Szombaton délelőtt Budapesten fantasztikus hirek terjedtek el a szombatra virradóra tör­tént letartóztatásokkal kapcsolatban. A hir először kommunista összeesküvésről, azután jobboldali puccsról, a másik Habsburg Ottó­nak váratlan Magyarországra érkezéséről adott számot azzal, hogy Ottó a szombathelyi, iletve a székesfehérvári püspöki palotában tartózkodik. A hírekről kiderült, hogy nem felelnek meg a valóságnak, miután azonban a hirek érthető nyugtalansá­got keltettek, az ügyről hivatalos cáfolatot adtak ki. A Délmagyarország budapesti mun­katársa a hivatalos jelentés előzményeiről a következőket jelenti: A főkapitányság nyomozó osztálya a hét elején bizalmas értesítést kapott arról, hogy Budapesten titokzatos szervezkedés folyik, amelynek vezetői és főbb résztvevői olyan emberek, akiknek személye az ellenforradalmi kilengések idejéből ismert. Ezek az emberek nemcsak Budapesten, ha­nem a vidéken is, főleg Kecskemét környé­kén- sürü összejöveteleket tartottak és egy, még nem teljesen tisztázott cél érdekében megbeszélésekre jöttek össze. A rendőrség olyan adatoknak jutott a bir­tokába, amelyek arra mutattak', hogy a tár­saság a vasárnapra virradó éjszaka az ak­tivitás terére készül lépni. Erre megtörténtek az előkészületek' a társa-! ság ártalmatlanná tételére. A rendőrség ekkor már pontos képet k'a-! pott arról, hogy tulajdonképen mire készül­nek. Az utolsó pillanatig kivárták' a szer­vezkedés fejleményeit, hogy azután rájtaűt-] hessenek a társaságon. Pénteken Keresztes­Fischer Ferenc belügyminiszter elérkezettnek látta az időt, hogy Hetényi főkapitányhelyet­tes előterjesztésére megtegye a döntő intéz­kedéseket. Éjszaka a miniszterek lakásai előtt detek­tívek és civil ruhás rendőrök teljesít eltek őr-, szolgálatot, este pedig detektívek indultak" el különböző címekre. Hajnalodott már, amikor a kiküldött detektívek utolsó csoportja vissza­érkezett a főkapitányságra és minden csoport 2—3 férfit hozott ma­gával. Az előállított embereket a főkapitányságon nyomban vallatni kezdték Egyidejűleg Kecskeméten is hasonló intézkedések történtek, itt is több gyanúsítottat vettek őrizetbe ös ú

Next

/
Thumbnails
Contents