Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-27 / 270. szám

Péntek, 1931 november 27 Ara 16 fillér VII. évfolyam,^2«S> S2óm ••HBBHHVMBHHMnBaBB^^fl ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken «* Bndapetlen 3*00, kUiraidUn ö"40 pcngO. - Egye* McAm Ara Mtkílz* nap le, vntAr- ét Ünnepnap mi. Hir­detések felvétele tarifa Merlnl. Megle­lenlk hétfA kivételével naponta reoaol SZEGED. Scerkeszlöaég: Somog 1 ucea 22. Lem. Telefon: Kiadóhivatal, kaioUnkDnynlAr és fegylroda : Aradi ueca S. Telefon : 13-06. - Nyomda : LBW Lipót ucca 19. Telefon i 26.34. TAvlratl é» levélcím - Délmngyarorszáo Szeged. A mi békénk Az egyik szegedi jobboldali lap reflexiókat flhzött ahoz a tényhez, hogy a szegedi újság­írók felekezetre és pártállásra való tekintet nélkül üdvözölték a város uj főpapját. Ezek­nek a reflexióknak jelentőségét a Délmagyar­ország elismerte azzal, hogy a maga nyilvános­sága előtt is teret adott nekik, ugy érezzük azonban, hogy nem elég a mások által elmon­dottak közlése, a magunk véleményének fel­tárásával is részt kell vennünk a béke felé vezető ut keresésében. S elöljárójában meg kell mondanunk": nem idegen tőlünk ez a törekvés. Lehetnek köteles­ségek és lehetnek feladatok, amiknek felvál­lalása és teljesítése várt ránk, de amikkel szemben nem tudtuk egyformán kifejteni azt «z erőt, ami ezer feladat által igénybevéve ífis ezer szempont által óvatosságra késítetve rendelkezésünkre áll, — de azt nyugocR lelki­ismerettel állítjuk és állapítjuk meg, hogy a békével szemben érzett és vallott kötelessé­günknek mindig és mindenütt a legteljesebb' mértékben eleget tettünk. A békekészség, béke­vágy és békeakarat őszinte feltárása mellett talán nincs is arra szükség, hogy ennek a kívánságnak, sőt törekvésnek őszinteségét té­nyekkel és bizonyítékokkal manifesztáljuk, el­végre mindig az kereste a békét, akinek' erő­viszonyai kedvezőtlenek voltak, aki nem érez­hette maga mögött a közhatalmi szervezetek páncéljait és fedezékeit, aki az uralom elő­nyeiben nem részesült s aki minden megmoz­dulásában szembetalálta magával a többsé­get A jobboldal és baloldal csak a szavak hangzása szerint vannak egyensúlyban, aki azwnban csak felületesen ismeri h magyar társadalom összetételét, az tudja, hogy a jobb­oldal a szélső jobboldaltól á szélső balol­dalig tart, a centrum jobboldali és jobbol­dali a balközép s még a balközép és szélső baloldíl között is van egy jobboldali sáv. Aki a küzdelmekben elfáradt, aki a küzdelem célját már nem látja, az már jobboldali, tekintet nélkül arra, hogy hol állt akkor, amikor még harcos volt. Ki hiheti, hogy egy maroknyi csapat állván szemben a > nevezetes többséggel*, nem a békét keresi s nem vinné menekülésszerüen a maga s törekvései nyu­galmát a felajánlott béke fedezéke mögé. Mert békét nemcsak a magunk' számára ké­rünk, mi békét kérünk minden tisztességes törekvés, minden becsületes szándék minden, a közérdek szolgálatára hivatott gondolat szá­mára. Ezek a törekvések* nem zavarhatják meg soha a nemzet belső békéjét, amit azon­ban megzavar minden gyanú, minden rága­lom, minden ráfogás, ami a szembenállók tö­rekvéseit és szándékait akarja diszkreditálni. 'A béke, amit kívánunk' s amit szolgálni aka­rniuk, nem azt jelenti, hogy gondolkodni csak iigyformán szabad, de jelenti azt, 'hogy érezni (tgyformán kell. Egyformán kell érezni, hogy uzen a szerencsétlen országon segíteni kell, itgyformán kell érezni, hogy ezért a szeren­'psétlen országért meg kell hoznunk minden áldozatot s éreznünk kell egyformán azt is, hogy szolgálnunk kell azt a hajlékot, amit ez a város nyújt nekünk, — de mindenki a leg­jobb tudása s a legtisztább lelkiismerete sze­rint szolgálhassa hazáját és városát. Mi nem szabhatjuk meg másoknak, hogy mit tartsa­nak helyesnek, de arra kérünk másokat is, hogy ne kívánják megszabni nekünk, hogy mi mit tartsunk az ország és mit tartsunk' a város érdekében valónak. A jobboldalon lé­vők sincsenek mindig egy véleményen, van­nak közgazdasági problémák", vannak pénz­ügyi kérdések, melyek' hosszú vita s a szemL benálló vélemények összeegyeztetése után ta­lálják meg a jobboldal helyeslését is, miért nem szabad nekünk is a magunk véleményé­vel s a magunk meggyőződésével résztvenni a közérdek szolgálatában? Vagy hogy vilá­gosabban beszéljünk: vannak jobboldali frak­ciók, melyek titkos választójogért harcolnak, de ha mi sürgetjük a választások titkosságát, akkor azt kell hallanunk, hogy Moszkva szol­gálatában állunk s Prágának ős Bukarestnek akarunk szolgálatot tenni s ha a szélső bal­oldal tagjai a maguk politikai meggyőződése helyeslését kérik a közgyűléstől, akkor nem találkozunk azzal a szabadsággal és azzal a törvénymagyarázattal, amelyik a szélső jobb­oldal politikai törekvései számára mindig ren­delkezésre áll. Mi már sokszor találkoztunk a béke és a nemzeti egység olyan komolytalan sürgetésé­vel, hogy — »míndenki álljon mögénk*. Azt akarjuk hinni, hogy ezt a mostani megnyilat­kozást, amihez ezeket a szavakat fűzzük, ko­molyabb és megfontoltabb meggyőződés indí­totta útnak. Mi készek vagyunk minden sze­mélyi tekintetet félretenni s a személyes harc minden eszközét elvetni magunktól, készek; vagyunk a magunk pártpolitikai szempontjait a nemzet érdeke alá rendelni, mi készsé­gesen elfelejtjük a sebeket, amiket kaptunk s minden kikötés és minden feltétel nélkü! vagyunk hajlandóak teljesíteni a béke paran­csait, csak az a kérésünk, hogy a béke ne­csak a harcosok fegyverszünetét jelentse, ha­nem békéjét minden tisztességes szándéknak és becsületes törekvésnek, a béke legyen an­nak a szabadságnak biztosítéka, amelyik min­den tisztaszándéku polgár számára biztosítja azt a jogot, hogy a maga meggyőződésével, tudásával, erejével és hitével teljesítheti nem­zetével és városával szemben kötelességét. Uf Berlalan~é|szakát akartak rendezni a német nemzeti szocialisták A hessenl és a darmstadtl „nácik" helyiségeiben megtalálták a Jobboldali dikta­túra puccs-íervelt — Lázas Izgalom egész Németországban — Hitler mentegetőzik (Budapesti tudóritőnk telefonjeleritése.) Ber­linből jelentik: Az egész német közvélemény határtalan izgalommal tárgyalja, hogy a hes­seni és darmstadti nemzeti szocialista párt vezetőségeinek helyiségeiben véres hangú lá­zító röpiratokat foglaltak le, amelyben az ököljog bevezetésére és egy Bertalan-éjszaka rendezésére izgatnak. A szélső jobboldali la­pok kivételével az egész német sajtó felhá­borodva tiltakozik a »nácik« puccstervei el­len és megállapítja, hogy a hesseni leleplezés után a nemzeti szocialista párt nem állit­hatja többé, hogy a törvény és alkotmány álapján áll. A »nácik« hivatalos helyiségei­ben tartott házkutatások legfontosabb eredmé­nye az úgynevezett boxheimi okmány, amely a nemzeti szocialista diktatúra és a i>hai madik birodalom« előkészítését és szervezetét ismerteti. Az okmányt dr. Esch törvényszéki ülnök és tartománygyülési képviselő szöve­gezte, aki a házkutatás hírére megszökött. A baloldali lapok közlése szerint a puccs ki­törésekor a nemzeti szocialista rohamcsapa­tok főparancsnoksága kijelentette volna, hogy mindenki, aki ellenszegül, halállal büntetenr dö és a halálbüntetést minden eljárás nél­kül, statáriális uton hajtják végre. A közszol­gálati alkalmazottak helyükön maradnak, azon­nal kivégzik, aki eltávozik helyéről. Minden élelmiszert elrekvirálnak, a népélelmezést kol­lektív uton, élelmiszer jegyekkel bonyolítják le. Élelmiszert csak a dolgozók Kapnak'. To­vábbi intézkedésig nincsen magántulajdon. A lapok hasábos cikkekben foglalkoznak a leleplezéssel és azt írják, hogy ez a dokumen­tum legalább felrázza a német közvéleményt ájultságából. — Brutális terror 'és gyerrrteke* diletanlit­mus nyilvánul meg ebben az okmányban — irja a Berliner Tageblátt. Hitler Adolf a Severing belügyminiszterhez juttatott nyilatkozatában kijelenti, hogy a nemzeti szocialista párt vezetősége csak a la­pokban megjelent hírekből értesült a hesseni puccstervekről és minden közösséget megta­gad ezekkel a tervekkel. A közvélemény azon­ban nem ad hitelt ezeknek a nyilatkozatok­nak. A nyomozás megindult és azt a lipcsei fő­állam ügyész vezeti. Eles bírálatok i a Bethlen-rezsim Budapest, november 26. A képviselőház csü­töki ülésén Farkas Tibor napirend előtt akart felszólalni a népjóléti minisztériumi vizsgálat ügyé­ben. Almássy elnök nem adta meg az engedélyt és szavazásra tette fel a kérdést A Ház először 19:13 arányban megadta Farkas Tibornak a fel­szólalási engedélyt mire az elnök bejelentette, hogy a Ház határozatképtelen £s az ülést — az ellenzék tiltakozása közben — felfüggesztette. Szünet után újból megnyitották az ülést, újból szavazásra tették fel a kérdést és most a behívott többség 28:22 arányban nem adta meg az enge­délyt. A baloldal nagy zajjal fogadta az esemé­nyeket Kertész Miklós napirend előtt a tüzifakartelek i parlamentben gazdálkodásáról kérdését tette szóvá. ivády Béla földmivelésügyi miniszter: A tüzifa­kartelt a szükség hozta létre. A kormány jőnéven velte egy olyan részvénytársaság alakiulasát, amely egy kézben bonyolítja le a tüzifabeszerzé t. Ezután áttértek a napirendre. Meskó Zoltán: A titkos választójog kérdésében osztja Apponyi Albert véleményét és erős meggyőződése, hogy a kővetkező választás már nyugodt és tajstromos lesz. Tény az, hogy, a mai ajánlási rendszer csődül mondott és fenn nem tartható. Felhívjuk a vi­lág figyelmét, hogy addi|g Európában béke nem lesz és a gazdasági válság meg nem szűnik, amig

Next

/
Thumbnails
Contents