Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-26 / 269. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. SserKesztOség: Somog 1 ucco ZZ.I.em. Telefon: 23«33.^KiadAhlvalal, kOIc*aakOnyvtar és tegytroda Aradi ucco 8. Telefon: 13—OO. ^ Nyomda : Löw Lloót ucca 10. Telefon : 28.34. TAvIratl é* levélcím • DélmnayarorszAn Szeged. Csütörtök, 1931 november 26 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 267. szám ••HHOHMBBMnn ELŐFIZETÉS: Havonta helyben \20, vidéken «• Budapesten VOO, tctllf»lri»n 6'40 pengd. — Egyes a(Am Ara hélkifz« nap lO, vasár* és Ünnepnap » Hirdetések felvétele tarifa sserlnl. Megjelenti' hélfA Kivételével naporia recictel II törvény nem vadkörte Sokkal több bennünk a törvénylisztelet, sokkal több bennünk az alkotmányos érzés, hogysem hitelt tudnánk adni azoknak a mendemondáknak, melyek a szombatra összehivoll kö így ülést beharangozzák. A mi meggyőződésünk szerint csak a gazdátlan gyanúsítás tételezheti fel a mi városunk vezetőiről, hogy nyíltan meg akarják szegni a törvényt. A város jóhirének védelmében bélyegezzük itt meg azokat, akik ezt a szándékot a város vezetőiről fel merik tételezni s annál nagyobb a bünük s annál megbocsáthatatlanubb az, amit a város ellen vétkeznek, mert ezzel a gazdátlan és felelőtlen gyanusitásisiil már a nyilvánosság elé is kimerészeltek lépni. A város kitűnő, derék és minden megbecsülésre érdemes polgármestere a ixiros árulóinak nevezi azokat, akik a lapokban (néha bizony az igazat is megírva) nem előnyös szinben tüntetik fel az ország nyilvánossága előtt ezt a sok nélkülözés között vergődő várost. El tudjuk képzelni, mennyire fájhat most szegény jó polgármesterünk szive, amikor olyan szemenszedett rágalmakat olvas az újságban, hogy Szeged hatósága törvénysértésre készül s a törvény félreérthetetlen rendelkezései megsértésével akarja megakadályozni a szociáldemokrata bizottsági tagok által benyújtott indítványok tárgyalását. Rágalmazó az a cikk, amelyik azt állítja, hogy a város vezetői a törvény megsértésére készülnek. A tekintély tiszteletének korában lehet-e másnak nagyobb tekintélye, mint amilyen a törvénynek van? Egy középkori olasz néprege a bor kikéről szól s azt tanítja, hogy a bor a zamatát azoktól az álmoktól kapja, amikkel a hordóba fejtett bor a szőlő virágjára emlékezik vissza. A közgyűlésen sokszor látjuk, hogy a mi polgármesterünk a hordóba lefejtett ügyészi gondolkodásáról ad tanúságot, ez az ügyészi gondolkodás, ha szabad nekünk is mondani ez egyetlen alkalommal: ez az ügyészi »mentalitás* bizonyára felháborodik azon, hogy egyesek már mit merészelnek feltételezni a közigazgatási tisztviselőkről, a törvény őreiről, az alkotmányunk biztositékairól, a törvény méltó végrehajtóiról. Nem vagyunk olyan heves vérüek', hogy njtomban rendőr és ügvész után kiáltsunk, de azt mondjuk: meg kell torolni azt a szándékot, vagy: az összes envhitő körülmények fenforgása esetén, azt a felületességet, ami ugy állította be a nyilvánosság előtt a város vezetőit, mintha hajlamosak lennének törvénytelenséget elkövetni. Vannak még ebben a városban boldog és eliégedett emberek, akik hajlandóak a ko r.íbbi kormányzati rendszer cselekedeteinek és mulasztásainak védelmezésére. Fel lehet-e hitelezni ezekről, akik egyébként jó családapák és rendes polgárok, hogy a Bethlenkormány védelmét a Bethlen-korszak törvényhozási alkotásainak megsértésével akarják megvédeni? Ha védeni akarják ezt a korszakot, akkor nem sérthetik meg azt a töruényt, amiben ez a korszak önmagát testesítette meg. Lehet egy vallást szolgálni a vallás megtagadásával? I^ehet a Bethlen-korimányt megvédeni a Bethlen-korszak törvényalkotásainak megsértésével? Hiszen megsértik itt~t, amit védeni akarnak! Akik védelmezni akarják ezt a eadszert, azok nem állhatnak be a törvénysértők sorába s nem rendezhetnek minden közgyűlési napon nowmber tizennyolcadikát a szegedi városházán. Elvégre a törvényes rendelkezések nem vadkörték, hogy válogatni lehessen bennük, engedelmeskedni lehessen azoknak, amelyek a pillanatnyi szituációnak megfelelnek s meg lehessen sérteni azokat, amelyek kényelmetlenekké válhatnak. Nem a szociáldemokraták joga, hanem a közgyűlés joga, az önkormányzat joga forog itt veszedelemben s kell, hogy a közéleti érettség, a komolyság és megfontoltság vessenek véget annak a játéknak, amire ezekben a komoly, sőt komor időkben csak a tyukszemrelépés politikájának kedvtelése gondolhat „Nemzeti Blokkot" alakit a polgári ellenzék egyrésze? Érdekes politikai tanácskozások gróf Hunyady Ferencnél — Felsorakozés Bethlennel és Gömbössel szemben? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szerdán este gróf Hunyady Ferenc lakásán politikai vacsora volt, amelyen a legkülönbözőbb pártállásu politikusok vettek részt, hogy megbeszéljék egy Nemzeti Blokk megalakításának lehetőségeit. A mozgalom célja: néples, katolikus, demokratikus politika inaugurálása. Ennek a politikának két kardinális pontja lenne: 1. a titkos választójog és a ui J -t romos szavazás bevezetése az egész országban; 2. A hitbizományi reform, továbbá a közéleti tisztaság megteremtése. Azt hiszik a mozgalom megindítói, hogy a poigérl ellenzék Jelentékeny része, a pártonklvfiliek egy csop»-tJa, a kereszténypárt és az egyrégss párt egy része csatlakozna a mozgalomhoz, amelynek előkészítésében vezető szerepe volt gróf Eszterházy Móricnak. A mozgalmat állítólag szimpátiával kiséri a kormány t5bb tagja is. Érdekessé teszi a helyzetet, hogy. a megmozdulás lényegében Bethlennel és Gömbössel szemben való felsorakozást Jelen tt, továbbá az a körülmény, hogy Bethlen mar Is kontra ka rirozni Igyekszik a tervnek valóraváltását. Kétségtelen azonban, hogy a válság nyomán az egész közélet olyan hatalmas erővel követeli » po'lUkal változást, hogy annak aligha fog tudni ellenlállni a Károlyi-kormány és igy meg van a lehetősége annak a kombinációnak, hogy a vat. tozás esetleg karácsony előtt megtörténheti*. A kormánytámogató kereszténypárt is értekezl©. tet tartott, amelyen elutasította a készfilft nymjJdijtervezetet és azt antiszociálisnak deklarálta. A párt tiltakozott a tervezet ellen és óvást emel az ellen, hogy a kormány a tervezetet a 33-as bizottság utján, » oarlament nélkül léptesse életbe. „A mai devizamegkötöttség halálos csapást mér a termelésre" A kereskedelmi miniszter nem fogadta el Éber Antal devizatervezetét — Interpel* lóció a pénzhiányról „Titkos választójog nélkül nem lehet többé választani!" Budapest, november 25. A képviselőház szerdai ülésén Petró Kálmán volt az első felszólaló. Igaz, hogy az előző kormány hibákat követett el azzal — mondotta —, hogy a beruházásokat kl vonta az országgyűlés ellenőrzése alól, a költségvetési léteieket más célra használta fel, mint ami re megszavazták és olyan intézkedéseket telt, ame • lyek az országot indokolatlan kiadásokba sodorták. Szerinte azonban ezeket az indokolatlan kiadásokat az ellenzék is kívánta. Ha tárgyilagosak akarunk lenni — mondotta —, akkor leszögezhetjük, hogy a mult kormánynak nemcsak hibái vannak, hanem vannak elismerésre méltó eredményei is. Az bizonyos, hogy a titkos választójogot be keli vezetni. t Straiusz István foglalkozott a népszövetségi bizottság jelentésével és kifogásolta, hogy • Népszövetség nem adta meg azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak lettek volna arra, hogy a mai helyzetünkön segítsenek. Ezután a mult kormány politikájával foglalkozott és a legfelsőbb állami számvevőszék szempontjából bírálta a költségvetés egyes tételeit. Rámulatott arra, hogy a kormány nem bocsájtotla rendelkezésére az állami számvevőszéknek pontosan az anatokat, ugy, hogy a mérlegét nem tudta felállítani. A számszék nem élhetett minden esetben az ellen őrzés jogával sem és nem tekinthetett be a költségvetés egyes tételeibe. A ielentést nem vette tudomásul. Búró Biedermann Imre: Az adósságok bizonyos uevaiváciéjának kell bekövetkezni, vagy pedig a kamatok minimumra való redukálásának, másként I az országot nem lehet megmenteni. Minthogy a; forgalomban lévő pénz kevés, szfikségpénzi Kellene kfbocsájtanl, melynek fedezete a föld volna. Ez nem jelent inflációt, mert infláció csak fedezetlen pénz esetében következhetik be. Esztergályos János éles szavakkal bírálta a Bethlen-kormány működését. Az ellenzék nem felelős a tulkiadásokért A hatos bizottság jelentésével bizonyította, hogy nem a beruházások, ha-, nem a személyi kiadások nagymérvű emelkedése vezetett a mai helyzethez. Budai Dezső: Helytelen eljárás volt a 6-os bizottság részéről, hogy a tiisztvisíelőknél akarja elérni a megtakarításokat. A nagybirtokok és a nagyjövedelmek többszázmillió adóhátralékban vannak. Felveti a kérdést, hogy miért nem fizetnek ők tőkéjükből, mint azok a kisegzisztenciák, akiknek esetleg utolsó berendezési tárgyait is elárverezik. Nagy Emil a mult hibáira nem akar kiterjeszkedni, mert a mai helyzetet sokkal súlyosabbnak tartja annál, semhogy további ellentéteket szítsunk. Fei kellene vetni az egész világ előtt a lét és nem lét kérdését és meg kellene kérdezni a nagyhatalmaktól, hogy, Magyarország 14 vármegyéjével tudja-e teljesíteni azt a kulturhivatást, amelyet tőle várnak. Végső esetben be kell jelenteni azt is, hogy Magyart, ország a mai halárok között képleten "arra, hogy mint állam egzisztáljon es be keli jelenteni a fizetésképtelenséget is. Hogy ha a kormány a fíze-