Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-24 / 267. szám

DELM AGYAKORSZA iSJieOED. Szerke»ztö*ég: Somog 1 ucca 22. Lem. Telefon: 23-33. ^ Kiadóhivatal, k«l0*«nk0nyvtAi 6* Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 13-OÖ. - Nyomda : LUW Linói ucca 19. Telefon : 26-34. Tóvirall <» levélcím • Délmnqyaronzóa Szeged. Kedd, 1931 november 24 Ara ÍO fillér VII. évfolyam,^a65r«zám ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20, vidéken éa Budapesten VÖO, kUimidKn OMO pengd. — Egyes >zóm óra h6tküz> nap ÍO, vntór- és Ünnepnap 24 «»«». Hlr­detétek felvétele tarifa sserlnt. Meg Je­lent U hétlA kivételével naponta reorjel Hitelkérdés Ha már benne vagyunk, kerítsünk' sorra egy másik pénzügyi müveletet is. Azt, amelyet azért nem sikerült megcsinálni, mert másnak sincs pénze, tehát nem azért, mert a város­nak nincs. A dolog ott kezdődik, hogy valamikkor Jiem­csak pénze nem volt a városnak. Telepe se volt Ma van. Bőven. A telepinfláció nyomai mindenhol ott vannak. Köröskörül a városon kivül, ahol ar'ánylag közel egymáshoz hulaj­tpttak el egy-egy telepet De bent a városban is, ahol hiányzanak a kisegzisztenciákuak azok az ezrei, akik Szeged lakosai voltak, mielőtt telepesek lettek volna. De akármilyen rosz­szul vagy akármilyen jól történt a telepités, legalább most kell számolni azzal, amire előre­látó várospolitikának az első telepen eszközölt első kapavágás előtt számolni kellett volna, azzal, hogy a telepeken házakat a házakban lakásokat fognak építeni, hogy a lakásokban lakni fognak és hogy levegőből a telepeken emelt házak lakásainak lakói sem élhetnek Ez a rövidre fogott magyarázata annak, hogy a telepeken épült házak lakóinak is szükségük van uccákra, az uccákon gyalog­járókra, a gyalogjárókon kövezetre. A kövezet­hiány ellen lenne ugyan több orvosság. Áz egyik, hogy a telepes ember ne járjon cipő­ben. Mezítlábas ember lábáról nem ragad 'és marad a sárban a cipő. Azon kivül minek megdrágítani az olcsó telepi lakást azzal, hogy hetenkint legalább két pár városi cipőt hozunk áldozatul a sár molochjának? Lenne egyéb orvosság is. Kinek ne lettek volna kint a telepeken mélyen szántó várospolitikai gon­dolatai, amikor sötét és hideg őszutói estéken a rádió előtt ülve elmélázott annak a nagyszerű­ségén, hogy most Oslóban esperantót, Nápoly­ban spanyol zenét, Madridban angol leckét, Londonban francia operát, Berlinben svéd köl­tőt, Pesten cigányzenét adnak, azt hallgathatja, amit akar, anélkül, hogy a jelzett városok közül akármelyikkel vezeték kötné össze. Mi­lyen pompás és praktikus lenne, ha legalább a telepeken nem kellene gyalogjárókat építeni és ha a Somogyi-telepi munkás, ha évenkint 4—5 hétre munkához jut, azt mondhatná a munkahelyén, persze csak a munka befejezése után, hogy hip-hop, a magasba most s már a következő pillanatban fölemelkednék, a rá következő pillanatban láthatatlanná válnék, az ezután kővetkező pillanatban kinn is lenne a Somogyi-telepen, közvetelenül a háza fölött és csak akkor válnék újból láthatóvá, amikor leereszkedett a magasból, egyenesen konyhája küszöbére. Ma még azonban, különösen lucskos őszi hónapokban, ahhoz, hogy haza tudjanak jutni, a teleplakóknak is járdára van szükségük. Bégente ez nem volt probléma. Egyszerűen nem építettek járdát. Ez volt Szegeden is a várospolitika. De a teleplakók' nem hagynak kifogni magukon. Azt mondják, nem várnak addig, mig a városi hatóság nekik is épittet valami monstrum nagy dolgot, hogy aztán arra legyenek kénytelenek elfizetni nem­csak azt amit ők adhatnak a köznek, hanem azt is, amit dédunokáik adhatnának. Á vásár­helyi-sugáruti eset sem rettenti el őket. Sőt. Az is buzditólag hat. Példaadóan. A derék és szerény teleplakók mennyi mindent vállal­nának egy kis kövezetért. De nem juthatnak hozzá. Mert odáig viszont valamennyien el­jutottunk, hogy nincs vállalkozó, aki hitelezni tudná vagy merné a Klebelsberg- és a József főherceg-telep néhány gyalogjárójának kiköve­zésére szükséges pár ezer pengőt... A hitelnek nagy múltja van. Mint gazdaság­politikai fogalomnak és mint irodalmi témá­nak is. A Hitel múltjából viszont emlékezetes, hogy Széchenyinek ezt a gyors hirnévre szert tett kiváló munkáját rosszul fordították né­metre. Nagyon rosszul. A paralizis szó helyett például a Parallel szót tette a fordító a német szövegbe. Nem volt látnoki szellem. Egészen bizonyos. Különben a találó eredeti nélkül sem bolygatta volna meg a szavaknak azt a helyes sorrendjét hogy hitel-paralizis. mmmwwmwmmwmmwm^^ •I Inflációra gondolni sem szabad v ­hangoztatták a 33-as bizottság ülésén Elfogadták a szigorított devlzarendelelel Budapest, november 23. A 33-as bizottság ma délelőtt ülést tartott, amelyen Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke ismertette az áruld vitet bői eredő devizák beszolgáltatásának terén eddig szerzett tapasztalatokat Utalt arra a nagy különb­ségre, amely az áruforgalmi statisztika által ki­mutatott kivitel értéke és a devizák tényleges be­szolgáltatása kőzött mutatkozott Ez a helyzet or­voslást igényel A Nemzeti Bankot két elvi elgon­dolás irányítja: az egyik a pengő vásárlóerejének fentartása, a másik a gazdasági élet folytonossá­gának biztosítása. Hangsúlyozta ezután, hogy a leghatározottabban felemeli a szavat a mindun­talan felmerült gondolat és javaslat ellen, amely a helyzet gyógyítására a pénzforgalmi eszközök szaporításai kí­vánja igénybe venni Kéri, hogy a rendelettervezet megítélésénél vegyék figyelembe ezeket a szempontokat Szerényt József kijelentette, hogy két kőrüt ményt kell leszögeznie. Az egyik az, hogy Inflációra gondolni sem szabad. mert az katasztrőfáUs hatású lenne egész közgaz­daságunkra. A másik pedig a pengő belső vá­sárlóerejének fentartása, aminek érdekében min den lehetőt el kell követni. Ha a pengő vásárló­erejének fentartása céljából támogatásra van szük. ség, azt feltétel nélkül meg kell adni, éppen ugy meg kell tenni minden intézkedést az egyéni visz­szaélések megakadályozására és megtorlására, ter­mészetesen a Jogrend keretiben. Ha külön ren­delkezések szükségesek. fordiutjoa a kormány az országgyűléshez, kérjen felhatalmazást az intézkedésekre. Elfogadja a rendelettervezetnek azt a rendelkezését, amely a 300 pengőnél kisebb értékű exportra vonatkozik, de nem fogadhatja el, a rendelettervezetnek a kötbérre vonatkozó intézkedését Hasonlóképen nem fogadhatja el a tervezet árufelajánlási ren­delkezését Meg van a módja annak, hogy visszaélé­sek esetén az illetők ellen rendes bírói 'uton le­hessen eljárni Lakatos Gyula: A legszigorúbb intézkedések kel­lenek minden felesleges import megakadályozá­sára. Külföldi kamattartozásaink fizetésének fel­függesztése el nem hárítható, mert meg kell ok­vetlenül védenünk utolsó devizatartalékainkat. Til­takozik az ellen, hogy szigorított devizapolitiká­val agyonüssük az exDortot A rendelettervezetet nem fogadja eL Tomesányi Vilmos Pál magáévá tette a terve­zet intencióit Kállay Tibor felvilágosítást kért ari* nézre, hogy a tervezett rendelkezésekkei legalább azt a célt elérjüke, hogy megkönnyítjük helyzetünket külföldi kötelezettségeink teljesítésének felfüggesz­tésénél. Ebből a szempontból fontosabb lenne, hogy a kennány minél efffbb beváltsa azokat az intézkedéseket, amelyekre a Népszövet­séghez Intézett átiratéban ígéretet tett. Károlyi Gyula miniszterelnök ezután kijelentette, hogy nagy országos érdekek fűződnek ahoz, hogy az exportvaluták teljes mértékben a Nemzeti Bank rendelkezésére jussanak. A kormány tehát a ja­vasolt szigorításokat szükségesnek tartja és azokat végre te hajija. Ugyancsak végrehajtják azokat az intézkedéseket is, amelyek az államháztartás egyen­súlyának helyreállítása céljából szükségesek. Szto­rényi által indítványozott módosításokhoz hozzá­járul. Rassay Károly, megérti azt hogy a kormány mindent meg akar tenni abban az irányban, hogy) az esetleg beálló kényszerhelyzetben hivatkiozh»ssék arra, hogy külföldi fizetési kötelezettségeinek min­den erejével eleget akar tenni Miért nem tesz azonban efeget a kormány ásóknak a kötelezettségeinek, amelyebet a népszövetségi Jegyzőkönyvbe foglalt nyi­latkozatában vállalt > • j 1 * ' * • i" < • Feltételezi, hogy ebben az irányban előkészületek folynak, azonban gyors intézkedésre volna szükség, mert a helyzet sürgető. Figyelmezteti a kormányt hogy nem lehet Jogi anarchiát teremtő tntézke*. dések elfogadását követelni csak azért hogy es­által hitelezőinkkel szemben jószándékunkat biz. tositsuk. Wo'f Károly aggodalommal látja, hogy nem In­dítjuk meg a tárgyalásokat a külföldi kamatok fizetése tárgyában. Devizaállományunk minimális és a nyersanyag beszerzésére nélkülözhetetlenül szükséges. A bizottság ezután a rendeletet elfogadta. Áttértek • benzinhez keverendő s«sz árának ujabb megállapítására szolgáló rendelettervezet tár. gyalására. Temesvári Imre ismertette a tervezetet Szterényi József a rendeletnek az ásványolajt rendelettel való egyidejű tárgyalása mellett fog­lalt állást A bizottság igy, határozott és ezzel az ülés véget ért

Next

/
Thumbnails
Contents