Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-04 / 250. szám

Sport Soroksár vasárnap nem áll ki a Szeged FC ellen A II. ligában vasárnap nem lesznek mérkő­zések, a csapatok a svéd—magyar válogatott miatt szabadnapot kaptak. Jő alkalom kínál­kozott volna tehát arra, hogy a december 13-ra kisorsolt Szeged—Soroksár mérkőzést előre hozzák és vasárnap lejátszák. A Szeged ilyen irányban megkeresést is intézett a Soroksár­hoz, igen előrehaladott tárgyalások voltak fo­lyamatban, mig végre kedden a Soroksár veze­tősége udvarias hangú válaszban közölte, hogy a Soroksár szívesen vállalná a vasárnapi raecs­cset, de három játékosa beteg és igij nem tudná csapatát kiállítani. A Szeged vezetősége most több megszállott területen levő város egyesületének ajánlotta fel a szegedi pwficsapatot és meg van a le­hetősége annak, hogy a Szeged FC vasárnap Nagykikindán, vagy Aradon játszik. SxerKesstöi üszenei N. M. asztalos. Kérdéseire közöljük, hogy a kamatamnesztiarendelet alapján a julius elseje óta befizetett adőkamatokat jóváírják; az amnesztia nem vonatkozik a százalékra és a városi krajcár­pénzre; a cégek által fizetett alkalmazotti kereseti adó is — mint minden adó általában — kamat­amnesztia alá esik. Részletes felvilágosítást a városi és az állami adóhivatalnál adnak. Szenzációs olcsók Blau Ignátz cég téli árai: Férfi kabátok:! Hosszú télikabát 36, 45, 60 Fekete télikabát bársony gallérral P 40, 60 I Fekete télikabát szőrmézve P 40, SO, 60 '* Bőrkabát Hubertus Gumikabát la boykabát P 60 P 20 P 15-től P 25-1611 Fiuruhák P 8, 10, 16, 20, Férfiöltöny P25, 36, 50, 70 Nöi szőrméskabátok P 30, 50, 701 Legújabb nemesszőrmével p 120, 150 j Sötétkők kabát gazdagon szőrmézve P 501 Bundák: Nutriette 75, 90,100,1501 la Seal electrio P nO [ Pézsma hát- és hasbundák P 350 I Csikóbundák P160| Perzsa Russanov bundák Tekintse meg kirakataimat! Kelemen ucca 5. Nem fotocellás, de mégis jó hangzású és főieg tó pikáns izü kevert iuturó, 10 deka 10 fillér a Központi Tejcsarnok Rt. ''óltpc^arnoka-ban. 76 Déry gépáruházban, Kiss ucca. I K F RF KP&ROK ) RÁDIÓK GRAMOFONOK, f VARRÓGÉPEK Vevőktől visszavett kerék­párok féláron. 33 \ KÉ6I SZEGEDBŐL M HIBA KróüiKák emberekről, dolgokról Irta: SZ. S l fi ö t I h Q VllmOS 15 Mutatta a hivatalos ember, hogy mekkora a karja, atalmas cseh-darab volt. — Tülem is kaphattok akkorát! — Csak annyit mondok, hogy ne legyen panasz, mert még van egy féltucat elhelyezni valóm, akik torkig laktak a vadhússal, (Fodo­rék vadásznak állandóan a tiszteletükre), hát szívesen cserélnének, öles ember valamennyi, azok tudnak csak enni. Gabara, imígy kioktattatván, kiment nyájas­kodni az udvarra az őrmesterhez. — Ham, ham! — mutatta az evést Az széles vigyorgással felelte, hosy iő dolog az, nem fog megártani. — Fordulj fel a neved napján, folytatta Gabara és mélyen meghajolt, mint abaav a legnagyobb tiszteletet adják. Ez még jobban imponált az őrmesternek, megveregette hát a csizmadia vállát — Braver Kerl. Gebera a szivére illesztette a jobbkezét, a szemét felfordította, mint a nacvon megille­tődött ember. — Az ördögök játszanak kergetösdit a csont­jaiddal. Bele egyezel-e? Igen? Olyan élénk volt a mondása, hogy meg kel­teni, itt valami nagyon udvarias kérdést ad­tak fel. — Ja, ja, hagyta rá ugyanezért a katona, egy­ben értekezést tartott a bakáinak, hogy nem olyan rossz nép ez a magyar, amint azt felü­letesek híresztelik róla. Ki lehet nagyon jönni vele, csak el kell találni a bánásmódot Gebera mutatta, hogy megy a konyhába In­kednl — Ham, ham! Azalatt a katonák leheveredtek a fűben és folytatták a lustálkodást. Dél táján aztán, hogy megéheztek, az őrmester beóvakodott a kony­hára, hatha kap előlegnek egy darab pecse­nyét! Egymásután emelgette a fedőket, hamarosan rá is gyújtott a kreutzsakramentre. Ott főtt ugyanis a tűzön Gebera egész menüje: a régi szijjakból hasogatott, csirizzel berántott leb­bencsleves. Szinte szárazra aszalódott már a sütőben a kirántott bocskortalp, az egyik son­kának pedig. Isten úgyse, mintha kaptafa for­mája lett volna. Maga Gebera sehol. Eltűnt. Egy hétig keres­ték életre-halálra, megbúvott a tanyákon, ahol mások is eleget rejtőzködtek abban az idő­ben más cimen. Aztán előkerült, bezárták né­hány napra, de baja különben nem esett. Ki­derűit. hogy szegény fejének macának sincs ennivalója, miből láthatta volna el a katoná­kat? Mondom ,ez volt az egyetlen eset, hogy sze­gedi ember megtréfálta a vendégét, de hát az ilyesmi ugy se megy rendes vendéglátás­számba. Ettek Szegeden mindenkor nagyon is, innen került ki a legtöbb gyomorbajos em­ber, akik ismerték a jót Bálóné előtt is. Mert Bálóné maga aztán külön fejezetet jelentett az ételek dolgában a harcsás káposztával, a töl­tött csukákkal, az ezerféle 'óval mersrerkesz­tett leveseivel, nyársonsültjeivel. Ma? Talán azt se tudja az emberiség, hogy mi a jó. Hát hiszen nem marad éhen az, aki­nek megvan hozzá a módja, azért a régi ételek mégis különbek voltak. Ma nem az ételtől romlanak el a gyomrok, hanem az élettől. — Javában dult az őszirózsás forradalom, mesélte nekem valaki, csupa izgalom, nyug­talanság az utca, ágyukat vontattak keszeg félnadrágok, facér és megzavarodott kőmíves­legények, mikor két öreg szegedit látok bal­lagni az utcán. Mindig zavart az az ujságfrázis, hogy »az emberek másról sem beszélnek...* A vidéki tudósító szives jóvoltából gazdag földbirtokos lánya lesz mezítlábas Kódis Tanyai Teca, ha szerelmi bánatában marólúgot iszik, vagy a kútba ugrik, sőt tapasztaltam már azt is, meny­nyire félreismerik idehaza a kubikgödrökben élő dorozsmai nyomorultat aki leütötte fele­ségét Fővárosi lapban ugyanis azt olvastam róla, hogy ez a — szintén — földbirtokos a merénylet után saját autóján szökött meg. Egyébként mi »másról se beszélünk*. Mondom, érdekeltek néha ilyen apró bolond­ságok, kíváncsi lettem most is a nagy közvé­leményre; mikor megpillantottam a két öreget Rég nyugdíjban voltak, valamikor kishivatal­nokok, most elhízottak, fáradtak, gondozatlan szakálluak. Szörnyen gesztikuláltak, meg-megálltak, fog­ták egymás karját. Hát neked már semmi érv nem elég? Látszott, hogy nem tudnak egy­véleményre jutni, — nyilván a politikában. — Illik, vagy sem, én kihallgatom őket Azt mondja, (ismétlem a legnagyobb októ­beri zűrzavarban) az egyik. — Csakis kaporral lehet a káposztát főzni s bele tehénhúst. Ez benne főjjön. — Disznót! — erősködik a másik. — Nem a, csakis tehént, annak is a pauflekk­Jét Te összezavarod a dolgokat A töltött ká­posztára szokás sütni malackarmonádlit — Fenét tévesztem, csak tudom, hogy mi a jó káposzta! Kövér disznóhúst főznek bele, hogy megadja a zsir a zamatját lat hiviák dagadónak. — A tehénhúst! — A disznót Kurta kövér karjukat csapRodtS* tterffn ma­gukhoz, méltatlankodva, hogyan állithat ilyen istentelenségeket a másik, mi lesz a világból, ha már annak a legfontosabb dolgait ls el­felejtik. — Mi van ott? - kérdezte mese. köbben as egyik, n tömegelésre mutatva. — Bánom is én, mindig gyülekeznek mosta­nában az embernek. Én csak rajtad csodálko­zom, hogy elfelejtesz mindent mióta özvegy vagy. Marhahús kell. Érted? Szigorúan marha, annak is a tehéjn-hasaalja. Ezt hívják dagaí­dónak. Mentek tovább feldúlt lélekkel, hogy hne, még a régi barátságuk is veszélyben forog a káposzta miatt Ma ugy emlékszem az egészre, hogy akkor ők voltak az utca sokezernyi népe között a leg­okosabbak. A nagyobb fto káposztája ett kezdett megkozmásodni, . (Folyt, köv.) Rakfárfulzsufolfság miatt 14 eHédlOücre!f«lcz£sfi önköltségi áron áruba bocsájfunk. Seifmann Mór é* Fiai bútoráruháza Klauzál tér 1 Véíelköieíezettség né!bfi! meg­győződhet alkalmi árainkról. Uj lesz hó és sárcipője! Felelősség m 'lei* 4 olcsón laviilt k LINÓLEUM IPAR KArász ucca O. T. 18—12.

Next

/
Thumbnails
Contents