Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-22 / 266. szám
DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. SzerK esztOség: Somog 1 ucca 22.Lem. Teleion: 23-33.^Kiadóhivatal, híil c»önk»nyvíar Jegyiroda - Aradi ucca S. Telelőn: 13-00. ^Nyomda: Löw Ll Dúl ucca 19. Teleion : 20-34. TAvlratl é« levélcím DélmaayaronzAa Szeged. Vasárnap, 193Í november 22 Ar a 24 fillér za* VII. évfolyam, szám Előfizetés: Havonta helyben 3.20, vidéken é( Budapesten 3-AO, kUH«ld«n 0-40 pengO. * Egye* »zAm Ara hétköz-, nap lö, vatér- é» Ünnepnap 24 H1L Hlrdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétf« Kivételével nnpnnln renacl Tessék gyümölcsöztetni iíetn tagadhatjuk, nem is tagadjak, hogy a kormny segitő készséggel siet a törvényhatóságok legsúlyosabb problémája megoldásának könnyítésére. Mi most a városi és megyei törvényhatóságok legfőbb gondja? Mi az a kérdés, aniii megoldatlanul ott ég minden agyvelőben s ott sistereg minden Íróasztalon? Mi az az ügp, aminek gondja egyre mélyül s árnya egyre nő? Mi az a probléma, ami megoldatlanul és megfejthetetlenül burjánzik el az egész közigazgatásban s megoldhatatlanul és megfejtbe letlenül, mint Turandot kérdései, emészti az életet, munkát és energiát. \ kormány leiratot intézett a törvényhatóságokhoz s felhívta őket, hogy támogassák a pénzintézeteket s felesleges készpénzeiket adják át gyümölcsöztet és végett a helyi meghízható pénzintézeteknek. Erről a felhívásról mindent el lehet mondani, éppen csak azt nem, hogy nem korszerű. A kormányról is sokat lehet mondani, de azt nem, hogy nincs kiváló érzéke az aktualVások iránt. Egy hozzánk közeleső város legutóbb ugy kapott kölcsönt, hogy a város által aláirt váltót a pénzintézet által kijelölt polgárok is zsiráltak, de most már ez a város igy sem kap kölcsönt s már hónapok óla ttcrx tuáju klf!rítni késedelem nélkül a tisztviselői illetményeket. Egy hozzánk még sokkal közelebb eső város legutóbb háromheti lejárattal kapott pénzt attól, a takarékpénztártól, amelyiken amikor legutóbb a betevők részéről oktalan megrohanás érte, a város polgármestere a város pénzével segített A magyar községek százai nem tudják a községi alkalmazottakat fizetni s százával vannak községek, amelyek ót-hat hónap óta nem fizetik jegyzőjüket, Csongrád vármegyének van olyan községe, melyben az idén még egyetlen fillér sem folyt be a folyó évi adóra, — ha valaha, mo;it aktuális annak a miniszteri leiratnak kibocsátása, hogy a törvényhatóságok felesleges pénzeiket hol gyümölcsöztessék. A törvényhatóságokon belül milyen vetélkedés folyt a pénzintézetek között, hogy melyik kapja meg betevőként a törvényhatóságot s hogy ne legyen harag és szent legyen a barátság, ugy kellett százalékonkint megállapítani az arányt az egyes pénzintézetek között, dáf s öt kenyérrel és pár hallal meg tudna Hdát s öt kenyérrel és pár hallal meg tudna vendégelni ötezer embert, most az is zavarba jönne nem azért, mert szétosztani, hanem azi!rt, mert megszerezni nem tudná az öt kenyeret. Pedig a bibliai csuda kellene társul ahoz a miniszteri rendelethez, amit most a pénzfeleslegek elhelyezése »tárgyában« bocsátottak' ki: hogyan lehetne a törvényhatóságok felesleges tiz pengőjét gyümölcsözően szétosztani a helyi megbízható pénzintézetek között, mert az természetes, hogy nem megbízható, vagy nem az első kúriába tartozó pénzintézetre a törvényhatóságok nem bizhatnak akkura összeget sem, amekkora a tiz pengő bifles, tapinta'.os és körültekintő szétosztása után egyre-egyre betétként jutna. Mindenesetre eleget kell tenni a miniszteri felhívásnak s a város pénzfeleslegét el kell helyezni a jóhiíü pénzintézetekben. Közben auonban foglalkozni kellene az olyan harmadrendű kérdésekkel is, hogy a város hogyan fogja szolgáltatni dollártartozása lej irt kamatjait s hogyan fog eleget tenni a tőkeszolgáltatás iránt vállalt kötelezettségének? Egy kicsit lehetne talán azzal is törődni, hogy a tisztviselői fizetésekre szükséges pénzt honnan kell majd előteremteni s az sem utolsó téma, hogy a város a ránehezedő Szociális feladatainak pénzügyi terheit viselni tudja s elő tudja teremteni a legínségesebb inségakció számára a pénzügyi fedezetet. Mindez természetesen hasonlóképen gond, mindez feladat, sőt kötelesség, egyelőre azonban a legsürgősebb teendőnk az, hogy a felesleges pénzét a város gyümölcsözően helyezze el s jól nézze meg, hogy melyik pénzintézetre bízza azt a pénzét, ami — volt, de nincs. Nem lehet azt mondani, hogy a kormány nehéz helyzetükben teljesen magukra hagyja a városokat. Először is, 'látjuk, jótanáccsal mellettük áll. De mellettük áll cselekedettel is. Követeli például a rendőrsóg költségeihez a hozzájárulást, ami persze nem sok. Szegeden például egy évben 270.000 pengő. A mai pénzbőség mellett természetesen az ilyen csekély összegnek sok hasznát nem vehetné a város, mindenesetre ennyivel is kevesebbet tud — gyümölcsözően elhelyezni. A vidéki városok is elmondhatják a tanyai magyarral, hogy tanácsadó van, csak kalácsadó nincs. 4 cseh Nemzeti Bank elrendelte a magyar és osztrák követelések zárolását Prága, november 21. A Csehszlovák Nemzeti Bank a csehszlovák bankokhoz a kővetkező körlevelet intézte: Tekintettel arra a körülményre, hogy a Magyar Nemzeti Bank és az Osztrák Nemzeti Bank állampolgárainak az ottani pénzintézetekben lévő betétjeinek és követeléseinek átutalását, konvertálását Csehszlovákiába (schillingben, pengőben vagy más valutában) nem engedi meg, további intézkedésig nem engedjük meg az osztrák és tnagyar állampolgároknak és az ezekben az országokban állandóan lakó személyeknek a mi pénzintézeteinknél vezetett folyószámláiról, vagy betétjeiről Magyarországba, Ausztriába, vagy más országba való átutalási és kiűzetést. Szakértők vizsgálják meg az ország devizahelyzetét Elhalasztották a devlzabeszolgállafásl rendeleí tárgyalását — Aggodalmas felszólalások a 33-as bizottságban a valutakérdésről Budapest, november 21. A 33-as bizottság szombaton délelőtt ülésre ült össze. TemesiAry Imre ismertette a külföldi fizetési forgalom ellenőrzéséről és szabályozásáról szóló korábbi rendelet kiegészítési tervezetét Szlerényi József báró a devizaügyek tekintetében a legkomolyabb aggodalmakat táplálja. A helyzet a kibontakozás helyett mind erősebben komplikálódik, aminek nem lehet jó vége. Amikor a termelés fenntartása a legnagyobb gazdasági és szociális érdek és a devizák szerzésére az egyetlen lehetőségünk ezidőszerint a kivitel: ezt lehetetlenné tesszük felesleges korlátozásokkal, amelyek már-már zaklatásszerüek. A devizakérdésekkel való komoly foglalkozást lehetetlennek tartja, amig a bizottság nincs tisztában magával a devizahelyzettel és nem kap teljes tájékoztatást. Súlyos hibának tartja, hogy a kormány kiadta kezéből a devizák /elhasználását. Nem akar beszélni arról, hogy a mi devizarendelkezéseink egyoldalú vagyonelkobzást jelentenek. A kormány ezzel a javaslattal olyan lejlőre lépett, amelyen nem lesz megállás. Biró Pál a rendelettervezet intézkedéseit érthetetlennek tartja. Rassay Károly szólalt fel ezután. A kormány figyelmét felhívja a valutakérdés megvizsgálásáénak szükségességére. Kérdi, nem volna-e helyes, ha a kormány az ország legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakértőiből a valntakérdés megvizsgálására bizottságot küldene ki, amelytől jelentést kérne a jelenlegi helyzetről és véleményt a követendő eljárásról. Az egész rendelet jogi abszurdumot jelent. J Rámutatott ezután Rassay a rendeletnek több képtelen intézkedésére és mindezek alapján a rendeletet még az általános tárgyalás alapjául sem fogadta el. Nagy Emil nem fogadja el a rendelettervezetet. Az a nézete, hogy a Nemzeti Pa"k i-ányj á ^ ive 1 t jelenleg ofyan gazdálkodás folyik, hogy pillanatnyi állampénzügyi előnyért agyonütik az egész jövő gazdasági életet. Rassay Károly javasolta, hogy a kormány tartsa függőben a rendelettervezet tárgyaltatását mindaddig, amig a devizahelyzetről és gazdálkodásról teljes képet nem nyújt a bizottságnak. Károlyi Gyula miniszterelnök hozzájárul és a 33-as bizottság hétfői ülésére halasztja a rendelettervezet további tárgyaltatását Rassay Károly azt indítványozta, küldjenek ki egy ad hoc bizottságot, amely a legkiválóbb szak-' férfiakból állittassék össze és szakvéleménnyel, valamint javaslatokkal álljon a kormány rendelkezésére. Károlyi miniszterelnök hozzájárul a bizottság kiküldéséhez és erre a 33-as bizottság hétfői ülésén tesz javaslatot. A bizottság ezután áttért a külföldi hitelezőkkei szemben fennálló tartozások rendezése tárgyában kiadott rendelettervezet tárgyalására. Temesváry Imre előadó ismertette a javaslatot A bizottság a javaslatot vita nélkül elfogadta. Napirend után Hoyos Miksa gróf szólalt fel és szóvátette Hadik János gróf nyíregyházi beszédét, amelyben a dohánykivitel ügyében éles nyilatkozatot tett Wekerle volt pénzügyminiszter ellen. Vargha Imre pénzügyi államtitkár ismertette az uj szerződést Rubinek István: Az adósvédelmi rendeletek igen súlyos helyzetbe hozták azokat a pénzintézetetet. szövetkezeteket, amelyek gazdaváltók leszámítolásával, általában gazdahitelekkel foglalkoznak. Kormányintézkedést kért az érdekelt intézeteknek az anyagi összeomlástól való megmentése érdekében. Orffy Imre a vidéki pénzintézetek intézményes megvédelmezését halaszthatatlannak tartja. A bizottság ülése ezzel véget ért