Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-14 / 233. szám

Matuska portréja szegedi világításban fA Délmagyarország munkatársától.) Ma­tuska Szilveszterről, a biatorbágyi gaztett tet­teséről érdekes dolgokat mondott el Golds­mann Benedek szegedi kereskedő. Goldsmann a megszállás után költözött a bácsmegyei Csantavérről Szegedre és a Szentgyörgy-uccá­ban nyitott füszerüzletet. Goldsmannék a csan­tavéri származású Matuskával a lehető leg­jobb viszonyban voltak és amikor eljöttek' Csantavérről, Matuska Szilveszternek adták el Házukat. Nem akarják elhinni, hogy Matuska ilyen borzalmas gaztettet követett volna el. — Kiváló fiu volt a Szilvi — igy nevezték Csantavéren: Szilvi — mondották Goldsmann Benedekét Édesapja papucsosmester volt Csantavéren, a mostohaapja is ezt a mestersé­geit űzte. Rendkívül nagy gondot fordítottak Szilvi nevelésére, aki okos és intelligens fiu srolt Szabadkán négy gimnáziumot végzett, azután tanítóképzőbe került és diplomát szer­zett Amikor a háború kitört, bevonult kato­nának, főhadnagy lett és több kitüntetéssel tért haza a harctérről. Köztiszteletben álló csantavéri család leányát vette feleségül, aki­sei boldog családi életet 'élt. r . — 1919-ben elkerültünk Csantavérről — folytatták Goldsmannék —, akkor Matuska !Szilveszter megvette házunkat. A házban fü­tzerúzletet nyitott, de nem sokáig vezette a holtot, mert nem volt szakember és hamarosan 'átadta a boltot öccsének. — Később Matuska elkerült Budapestre és mi annyira kedveltük a szimpatikus Szilvit, hogy 1923-ban, amikor üzleti ügyben Pes­ten jártam, meglátogattam Rottenbiller-uccai lakásán. Pompásan berendezett lakása volt, minden darabján meglátszott a jólét, a gond­talan élet Ugy hallottam, hogy a Szilvi ak­koriban sokat keresett a tőzsdén... Azóta nem láttuk és nem is hallottunk róla semmit — A felesége: mártír — mondja Golds­manné. Igazi uri családból származott. Nem is ment volna hozzá, ha a Szilvi nem lett volna talpig úriember, akinek egész Csanta­vér fényes jövőt jósolt... • Poós Sándor szegedi Máv. főtisztviselő, aki a csodával határos módon menekült meg a halálvonatról, mintha emlékezne Matuskára. Ezeket mondotta: — Lent a völgyben, a robbanást követő percekben segélykiáltásokat hallottunk. Ak­kor valaki, akire esetleg ráismernék, ha szem­besítenének vele, felháborodva tiltakozott az ellen, hogy egy ilyen nemzetkőzi gyorsvona­ton nincsen szükséglámpa. Nagyon erőltetet­ten hangzott ez a tiltakozás és valahogyan az egész olyan müfelháborodásféle benyomását keltette bennem. Mindenesetre most utólag még gyanúsabbnak tűnik fel előttem az ügy. \ devlzarendelet teljesen megakasztotta a szegedi paprika kivitelét caomllllö pengd értékfl árat nem (adnak Kiszállítani Ausztriába nonsfrekflldOttseg megy a Nemzeti Bankhoz - (A Bftmaggaronzdg munkatársától.) Tagad hatat­tm. hogy a devizakorlátozások kedvezően változ­tatták meg az ország külkereskedelmi mérlegét, mert szinte máról-holnapra megakasztották a be­hozatalt. Kétségtelen az is, hogy a korlátozások kellemetlen hatása a kivitel körül is megérződik, Hfyrészt azért, mert a szomszédos államok a de­frizarendeletre hasonló korlátozó intézkedések élet­beléptetésével válaszoltak, másrészt az érvényben 8 vő rendelkezések még a különben megmaradó .viteli lehetőségeket is csökkentik. Ez történt a szegedi paprikatermeléssel és a helyzet ugy ala­kult, hogy a szegedi paprikakivitet a legválsá. Qosabb óráit éli. A szegedi paprikatermelő és kereskedő érdekelt. Vfcgek nagyobb küldöttsége kereste fel kedden dél­előtt dr. Pálfy József polgármesterhelyettest- A 'küldöttség tagjai elmondották, hogy a devizarendelet valósiggál megakasztotta a szegedi paprika kivitelét. Rétsziz vagon teljesen kész, államilag minősített paprika vár exportálásra és mind a kétszáz vagon Hanaos a SZÉCHENYI MOZI legköze1ebb megnullih. legmodernebb totoeello! Klldnc akusztika! orandlózls megnvttó mtlsor Budapesttel egyidőben! ERZSÉBET KIRÁLYNÉ Honum«ntéü> hangosfilm 18 falasat, 1 rénben. Címszerepben LIL DAGOVSR paprikának kész piaca van Ausgtrtdban. A két száz vagon paprika értéke körülbelül egymillió pengő, ha tehát az árut akadálytalanul kiszál­líthatnák, egymillió pengő kerülne a város gazda­sági vérkeringésébe. De a nagyértékű paprika tét­lenül vesztegel a szegedi raktárakban, mert a Nemzeti Bank intézkedése lehetetlenné tette a kivitelt. A szegedi paprikaexportőrők ugyanis a paprikát Ausztriában osztrák shillingért adhatják el. A de­vizarendelet értelmében azonban ezekkel a shil­lingekkel nem rendelkezhetnek szabadon, azt be kell szolgáltatniuk megfelelő számú pengők elle­nében a Nemzeti Bankba. Ez ellen a paprika­exportőröknek természetesen nem lennne kifogásuk, a baj azonban ott kezd jdik, hogy a Nemzeti Bank nem váltja be cim osí'rák shillinget, árfolyamát sem jegyzi. Mivel a (Lriza korlátozására vonat­CSIKÓ BUNDÁK 125­155"­185'­255"­Szenzációs árakon Winternitz Mártonnál Klauzál-lér 2. Kossuth szobornál kozó rendelet érvényben van, az exportőrök abba a kellemetlen helyzetbe kerülnének a paprika kivi­tele és eladása esetén, hogy nem tudnának túladni shillingjeiken, mert valutával nem rendelkezhetnek, ezért nem vásárolhatnának pengőt az osztrák pénz­piacon. Magyarországon viszont a Nemzeti Bank nem váltja be tőlük. A küldöttség a lehetetlen helyzet Ismertetése ntln bejelentette a polgármesterhelyettesnek, hogy a súlyos és káros sérelem orvoslását küldöttségileg fogják kérni a Nemeeti Bank vezetőségétől. Arra kérték a város hatóságát hogy valamelyik főtisztviselőjét küldje ki a küldöttség vezetésére, mert a kérelem kedvező elintézése eminens érdeke a városnak is. Dr. Pdlfy József polgármesterhelyettes közölte a küldöttséggel, hogy a város hatósága a paprika­érdekeltségek kívánságát minden tekintetben jogos­nak és méltányosnak tartja, annál is inkább, mert a paprikaexport szezonja októberben és novem­berben van, ha tehát ezt a szegediek elmulasztják, akkor könnyen elveszthetik az osztrák piacot. Mivel a küldöttség október 15-én megy Pestrs, amikor a polgármesterhelyettesnek különben is fel kell utaznia egyéb hivatalos ügyek elintézése végett, vállalkozik a küldöttségben való részvé. telre i«. A polgármesterhelyettes telefonon felhívta grőf Klebelsberg Kunó volt kultuszminisztert, akit szin­tén felkért arra, hogy vegyen részt a küldöttségben. Klebelsberg közölte Pálfyval, hogy tizenötödikén felvezeti a szegedi küldöttséget s Nemzeti Bank igazgatójához. Rendőri karhatalom a kiskorú suszter műhelyének beszüntetésénél Érdekes „kontárper" a kihágást bíróságon (A Délmagyarország munkatársáiót.t Szokatlanul érdekes tárgyalás folyt le a városi kihágási biróság előtt. A »panaszlott«, — egy fiatalkorú cipész­segéd volt, aki szörnyű vétket követett el: saját gazdájaként akart mesterségéből megélni. Kis mű­helyt rendezett be magának a Földmüves-uccában, eleinte csak maga dolgozott benne, foltozta a kör­nyékbeliek elrongyolódott cipőit és a kis műhely forgalma napról-napra növekedett Már nem győzte egymaga a munkát, segédet fogadott, annak munka­bért fizetett, később még egy segéddel emelte üze­mének munkáslétszámát, ami nagy szó ebben a minden vonalon racionalizált világban. Olyan jól ment a kis cipészmühely, hogy eljutott a híre az ipartestületig. Az ipartestület törvényes kötelességéhez hiven védelmezi tagjainak erkölcsi és anyagi érdekeit. Kemény harcot folytat már évek óta a kontárok ellen,' mert az adók terhe alatt roskadozó iparjogos önálló iparosok számára kiván biztosítani minden munkalehetőséget. A ma­ga és az önálló iparosok szempontjából tehát helyesen és jogosan járt el, amikor kihágási fel­jelentést tett a kiskorú cipészkontár, ellen, aki iparengedély nélkül önálló műhelyt nyitott a Föld­müves-uccában. A kihágási ügy tárgyalásán a »panaszlott« nem is tagadott. Beismerte a műhelyt, a segédeket, a sok munkát, beismerte kiskorúságát ls, Bevallotta, hogy iparengedélye nincsen, de azzal védekezett hogy már megindította a nagykorusitási eljárást és ha ez befejeződik, azonnal nagykorusittatja magát, hogy kiválthassa az iparengedélyt hogy beléphessen ő is az önálló cipéscmesterek ipar­testületébe. Dehát olyan hosszadalmasak ezek a hivatalos eljárások. Kereset, kenyér nélkül nehezen várhatná ki az ember a végüket mert élni addig is kell. Állást nem kaphatott, mert mindenütt elbocsájtják a munkásokat, kénytelen volt meg­nyitni azt a kis műhelyt. Gondolta, a műhely munkaasztala mellett könnyebben kivárhatja, axnig nagykorúsítják és megkaphatja az iparengedélyt Természetesen elítélték. Az enyhitő körülmények figyelembe vételével 20 pengő pénzbüntetésre és a kontármühely haladéktalan bezárásira is kö­telezték. Mivel pedig a kihágási biróság ennek az utóbbi rendelkezésnek az eredményességében nem bízott, ugy intézkedett, hogy rendőri kar­hatatom asszisztáljon a műhely hatósági bezárás sánil.

Next

/
Thumbnails
Contents