Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-11 / 231. szám

OlvaMUnk Hgyelmébe «t6nl|uk aoagoraJonMt. hol tisztviseldSk el«eg ntlkOl, » legcsekélyebb részletre le, vásárolhatnak olsörendd zongorákat. w Sudepesl, Hajós ncca Uzenhflf. H.I A választójogi Qarc Magyarországon Irta O'ejnylk József. A Tisza-féle választójogi reformot elsöpörte a világháború, az 1918-iki Vázsonyi-féle reformot pedig az októberi forradalom. A forradalom kor­mánya néptörvényben valósította meg az általá­nos egyenlő titkos választójogot, a magyar nép fellélegzett, mert egyenlő jogúnak érezte magát Európa minden nemzetével. A szerencsétlen magyar nép tragédiájához tartozik, hogy mikor már le­rázta magáról a jogtalanság bilincsét; akkor a reakció elbuktatta az októberi vívmányokat és a magyar nép megint nem juthatott abba a hely­ketbe, hogy állami életét és demokratikus intéz­mi*nyeft az általános egyenlő titkos választójog alánján rendezze be. A világháború előtti kor­mányok féltékenyen vigyáztak arra, hogy a nép az alkotmány sáncain belül ne kerülhessen. De a háború utáni reakció sem lett okosabb. Sem­mit sem tanult és mindent elfelejtett Nem tanult a háború és a forradalmak tanulságaiból és el­felejtette mindazt a kárt, amelyet az országnak és a népnek a maga rövidlátó konokságával oko­zott Pedig sok megrázkódtatástól és belső nyug­talanságtól menthette volna meg az országot, ha a demokratikus választójogi reformot idejében meg­valósította volna. 1925-ben, tíz évvel a háború és forradalmak után jött a Bethlen—Rakovszky-féle választójogi javaslat, amely szellemében hasonló a reakció hagyományéihoz és a néptől félő, a nép ellen irányuló intézkedéseivel a világ legmaradibb vá­lasztójogát teremtette meg. A Bethlen—Rakovszky választójogi javaslat el­ismeri ugyan, hogy »a háború előtt szintén széles körben nyilvánult meg az a törekvés, hogy az állampolgárok minél nagyobb tömegére kiterjesz­szék a választójogot.* Elismeri az indokolás, hogy »a magyar választójog 1848-tól egészen 1913-ig változatlan alapokon nyugodott, idővel elavult és igazságtalanná vált; a nagy tömegeknek nem adott választójogot, a választójog sorompóin csaknem teljesen kivülmaradt az időkőzben fejlődött és jelentékenyen megerősödött ipari munkássága El­ismeri az indokolás többek kőzött azt is, hogy •olyan társadalmi rétegek, amelyek a régi nyugodt viszonyok között nem igen érdeklődtek a köz­ügyek iránt, ma már létérdeket látnak abban, hogy a közügyek intézésében résztvehessenek.« Megállapítja továbbá, hogy »a háború folyamán az egész világon jelentkezett demokratikus hatás nálunk fokozottabb mértékben mutatkozott, mivel ez az ország volt az, amely a legtöbbet szenve­dett és legtöbbet veszitett.« Ilyen indokolás után hivatkozva arra, hogy »nyugtalanságot keltő jelen­ségek nagymértékben nyilvánultak meg«, hogy >a közügyekhez való hozzászólás jogának kiterjesz­tése iránt támasztott minden jogos igényt ki kell elégíteni*, bocsájtja nyilvánosság elé a Iegreak. ciósabb választójogról szóló javaslatot Nézzük meg mit hozott a Bethlen—Rakovszky választójogi javaslat? Csor -magyarország lakos­sága az 1920. évi népszámlálás adatai szerint 7,980.143. Ebből nagykorú férfi 1,938.594, nagy­korú nő 2,141.513, összesen 4,080.107. A Bethlen­féle választójogi javaslat megfosztja a választó­jogtól legelsősorban azokat, akik még nem nagy­korúak, illetőleg, akik még nem töltötték be a 21. életévet. Ezeknek a száma 700.000-re tehető. Hogy mennyire visszafejlődött reakciós irányban a választójog, arra nézve jellemző az 1848-as választójogi törvény, amely a választójog ideig­lenes rendezésére gondolt, a jögkiterjesztés első törvényében a választójog első kellékéül a 20 éves életkort jelölte meg. A választójog korhatára Ausztriában, Németországban, Svájcban és & német államokban 20 év. Csehszlovákiában, Jugo­szláviában, Lengyelországban, Lettországban, Lit­vániában, Angliában, Belgiumban, Franciaország­ban, Luxemburgban és Bulgáriában 21 év. Hollan­diában. Norvégiában és Svédországban 23 év. Spa­nyolországot és Dániát kivéve, csak Maayarorszá­gon 24 év. Megfosztja a választójogtól azokat is, akik irni­olvasni nem tudnak, de egyébként nagykorúak, ezeknek a száma 665.078. Azután a négy elemi el nem végzése kizár a választójogból ujabb 367.479 nagykorút A nőktől még ezenkívül megkövetelt három gyermek, vagy önálló háztartás föltételével ujabb 805.079 nagykorút zár ki a választójogból. Ezek után az 1925. évi választói névjegyzékbe felvett választók száma mindössze 2,241.471 volt. A választók százezreinek választójogát azon a címen nyaktilózzák le, hogy nem tudják igazolni a négy elemi elvégzését Igy aztán a Tisza-féle 1913-as választójogi javaslattal szemben beígért 74 százalékos szaporodását 27.8 százalékra csök­kentette le. Tízéves állampolgárságot a külföldi választójogok sehol sem ismernek. Az állampolgár­nak Svájcban a honosítás után nyomban lehet választójoga. Angliában 6 havi, a német álla­mokban 3—12 havi tartózkodás után. Ezekután Magyarországon a népességnek csak 28 százaléka a választó, mig Németországban 61 százalék, Csehszlovákiában 55 százalék, Angliában 54 százalék. A Bethlen-féle választójog osztályjel­legét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mig a polgársághoz tartozó nőkből 50 százaléknak van választójoga) addjg a munkásosztályhoz tar. tozó nőknek csak 36.4 százaléka a választó. A polgári osztályhoz tartozó férfiválasztóból 79.4 százaléknak van választójoga, ezzel szemben a munkásosztályhoz tartozó férfiaknak csak 67 szá­zalék? a választó. A választójogi jogcimek ugy vannak megállapítva a javaslatban, hogy az aka­dályversenyen először a választásra jogosultak nagy száma bnkjon el, azután a munkásválasztókat tize­deli meg ugy, hogy a nagykorú férfiaknak és nőknek csak a fele Jut a választójog birtokába. De nem elégedtek meg azzal, hogy a választókat megtizedelték, — uralmuknak biztosítása végett a titkos szavazást is féláldozták és 245 választó kerületből csak 55-ben engedtek titkosan szavazni, a többi 190 kerületben pedig nyíltan... A nők választójoga, amely előfeltétele a nők egyenjogúsításának, és amely téren a háború for­radalmi változásokat idézett elő, Norvégia már 1907-ben törvénybe iktatta a nők választójogát, Hollandiában 1917-ben, Angliában 1918-ban, Bel­giumban 1919-ben, az Egyesült Államokban 1920­ban valamennyi államra kötelezően Iktatták tőr­vénybe a nők választójogát A magyar választójogi harc története igazolja, hogy a szociáldemokraták a nők választójogáért ugyanakkor szálltak sikra, mikor általában köve­telték az általános titkos választójogi reformot. Már az 1871-i országgyűlésen követelte Madocsányi Pál a nők választójogát és a nők választójogát az 1871. XVIII. te. 38. fára alapította, amely szerint a községi választójog megillet minden 20 éves lakost Ugyanennek a tőrvénynek 40-ik fa sze­rint a nőket meghatalmazott képviseli a válasz­tásnál. Ugyancsak 1871-ben Zenta képviselője: Ma. jonos István terjesztett elő javaslatot a nőknek a férfiakkal való egyenjogúsítására, amely javaslat 2. fa szerint »mindazon eddig fennállott törvé­nyek, melyek a nőnemet a polgári és politikai jogok gyakorlásától eltiltották, ezennel hatályon kivül tétetnek. A nők választójogáért való harc az 1874. évi országgyűlést is foglalkoztatta és a választójogi reform tárgyalásánál erősen követelték a nők po­litikai egyenjogúsítását Mindezek azonban csak politikai előfutárja! voltak annak a nagy átalaku­lásnak, amelyen a magyar társadalom keresztül­ment Wlasíts Gyula vallás- és közoktatási minisz­ter 1891-ben már kénytelen volí a nők előtt meg­nyitni a gyógyszerészi és orvosi pályákat. Az akkori budapesti és kolozsvári egyetemhez intézett leiratában megállapítja, hogy »• társadalmi viszo­nyok átalakulása és a létért való küzdelem meg­nehezülése a nők társadalmi helyzetében is nagy változást idézett elő«. A gazdasági és társadalmi átalakulással erősödött a nők választójogáért való harc Js. A Bethlen-kormány választójogi javas­lata reakciós jellegét a nők választójogára vonat­remak PORT" gyengeaege ellt-ji vaum azoüanri ppj^-n-tojj mindenkorra biztosítva. Nem orvosság! rf­lnsztrált ismertet/St 80 fill. bélyeg ellenében diszkréten bérmentve Mid: „GUMI EX­Budapest. Nípszinh»z-nlca 13. sz. M.l kozóan is kifejezésre juttatta, mert mig a Fried­rich-féle rendelet a nők választójogát a 24 éves életkorhoz és az Írni-olvasni tudáshoz kötötte: ad­dig a Bethlen-féle javaslat a 30 életévhez és a hat elemi iskola elvégzéséhez, vagy a négy elemi el­végzéséhez 2s a három gyermek, vagy önálló háztartás feltételéhez kötötte. Hogy ez mit je­lent a gyakorlatban, erre vonatkozólag elég meg­említeni azt, hogy a 2,141.513 nagykorú nőből csak 917.340 jutott választójoghoz. A Bethlen-kormány azonban nemcsak a mun­kásosztálytól félt és.nemcsak a munkásosztály sza­vazatainak felét semmisítette meg; hanem a pol­gárságtól is félt. Nem bízott a polgárságban sem, nem bízott abban, hogy titkos szavazás esetén • polgárság támogatta volna a Bethlen-kormányt és ezért kobozta el a titkos szavazást Pedig ma már alig van a világon állam, amelyben a szavazás ne lenne titkos. Titkos szavazás van a Balkán­államokban is. Görögországban 1864-ben, Romá­niában 1884-ben, Szerbiában 1888-ban, Bulgáriá­ban 1897-ben titkosan szavaztak. Anglia 1872-ben iktatta törvénybe a titkos szavazást. Az európai államokban, a parlamentalisan kormányzott or­szágokban mindenütt titkos a szavazás. Csak Ma­gyarországon szavaztak nyíltan mindezideig — és mi lett az eredmény: az ország teljes leszegénye­dése, a nyomor, a munkanélküliség. De reméljük, hogy a mai kormányzat okulva a multakon, első kötelességének tartja törvénybe iktatni az álta­lános, egyenlő titkos, minden befolyástól és ter­rortól mentes választójogot. Demokratizálni fogja az országot, mert csak a demokrácia jegyében születhet újra a boldog Nagymagyarország. Babos Árpád órás- és ékszerész Órajavitások olcsó árakon 1 Klauzál-tér 5. sz. SZEGEDI SAKKÉLET A Szegedi Sakk Kör háziversenye állandó ér­deklődés mellett folyik. Az eddigi eredmény a őe­gyedik forduló után: Rosenberg Sándor 4 pont, Mák, Tóbiás, Visky 3, Kmetykó 2 és fél, Singer, Kasza, Becker, Lőrinczy, Kovács József, Rosen­berg Béla 2, Weisz 1 és fél, Stadler 1, Hell, Si­mon fél és Kováts István 0 pont A kerületi csapatbajnoki mérkőzések megkezdőd­tek, amelyek során a Hmvásárhelyi Sakk Kör 5 és fél, 2 és fél arányban győzött a Makói Sakk Kör ellen. A Szegedi Sakk Kör első mérkőzését 25-én játsza Békéscsabán. Erre a mérkőzésre na­gyon készülnek a versenyjátékosok, hogy a leg­utóbb a Pálfy-kupában elszenvedett vereséget hely. rehozzák. A rákövetkező héten a tavalyi bajnok Hmvásárhely lesz Szeged vendége, ezt a mérkő­zést is nagy érdeklődés előzi meg, mert a mult évben a szegediek megverték ugyan a bajnokcsa­patot de most, mint favoritok indulnak a meg­erősödött vásárhelyiek. Nagyon valószínű, hogy ezen a két mérkőzésen dől el az t4dci bajnokság sorsa, mert ha a Szegedi Sakk Kör ki tud^a állí­tani komplett csapatát vissza tudja hódítani az el­vesztett hegemóniát Megnyalt Félix Zoltán W Korona lllatszertára Boldogasszony sugárut 9. szám a!aí~ ss (Ha|ós cukrász házában.) Raktáron tnrtla az össres bel- és kfllfSldi szépségápolást és Illatszer különlegessége kel, creflmek, pouderek, kölnik, parfümök, háztartási cikkek, tápszerek, egészségügyi cikkek és minden e szekmÁba vágó Ml Rnlegességek rókára. Készpénzért vásárlók m igy a legolcsóbb árban áll módomban árusítani is. INGYENES ILLATSZERBEMUTATAS. JL* Csak egyszer fáradjon b»s üzletembe, állandó vevőm lesz IFín}S?!5C "«"Glöckner Fest Iskola ucca 27. (Fogadalmi templ Atal) • 8 if leflSZeDnen Fiók: Kígyó ucea 6. Telefon: 12-63. • OS lepiCSOÜOan. 203 MT Legújabb hálózat! rádiók ií2S^lSt,Ha:rés:lel ü * Tefefunken Standard 2 a, „ „ 7 50 készülékek Tisza Trt. 2+1, „ „ „ 7-— 18 havi részletre. U| és hasznAM Írógépek nagy választékban. Waffenrad, DOrbop kerék­párok, Csepel -varrógépek és gramofonok kedvező részletre be­szerezhető •£AIAMAM MártAMnil KalamaifU. 11. (Főposta mellett.) » I«IBIIB WaBSWlirinal Nagy alkatrész raktár és javítóműhely.

Next

/
Thumbnails
Contents