Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-09 / 229. szám

Néhány szé a közgyűléshez a városi tisztviselők fizetéséről A költségvetési tárgyaláson a város pénzügyi helyzetére vonatkozó szomorú megállapítások és a vita során elhangzott sok lesújtó kritika mellett talán a leglesujtóbb az a hallgatás, az a néma csend, amivel a közgyűlés a városi alkalmazottak életbevágóan fontos, illetményleszállitási flgvének előtcrjeszlését fogadta. Sem a padsorokból, sem az elnöki emelvényről egyetlen hang sem hangzott el a tisztviselői kar érdekeinek védelmére. Egészen természetesnek és helyénvalónak találta a közgyűlés, hogy a városi alkalmazottak kiérdemelt és törvényes illetményeit 700.000 pengővel leszállítja és a költségvetés egyensúlyának helyreállításához szükséges összeget n tisztviselőktlő veszi el. Iparosok, kereskedők, szabadpályán lévők és más státusbeli tisztviselők aggodalom nélkül fogadták a javaslatot, egy vigasztaló, elismerő szó nélkül, mintha csak büntető ítéletet mondtak volna ki rájuk nézve teljesen idegen vádlottak fölött. A közgyűlési határozat következtében pedig 1324 ilsztvtwlőcsnládban felütötte fejét a gond. a két ségbfpsfs. De elmélkedhet egy másik kérdés felett is. Találgathatja, hogy mi az oka a közgyűlés hangulatváltozásának? Mi az oka, hogy egyszerre elfordul tőle a közgyűlés, mely eddig minden alkalommal pártfogolta? A közgyűlési határozat különféle pártértekezletekkel ugy elő volt készítve, hogy annak sorsa már előzetesen megpecsételtetett. A pénzügyi bizottság azonban tévedett, amikor a fizetésleszállitás kérdésénél csak azt a szempontot vette figyelembe, hogy a városi alkalmazottak illetmény® a pótlékokkal több, mint az államiaké és igy azokénál nagyobb arányban csökkenthető. A közgyűlés figyelmen kivül hagyta azt a tényt, hogy, a városi alkalmazottak külön pótlekát törvény engedélyezte, a közgyűlés állapította meg és • kormány jóváhagyta. Az összehasonlításnál figyelmen kívül hagyta, hogy egyetlen városi alkalmazott egyetlen fillérrel sem élvezhetett több javadalmazást, mint ami őt tőrvényesen megilleti Viszont minden városi alkalmazott jogosan számított és számiihatott a várostól járó törvényes illetményeire és életviszonyait ehez képest rendezte be. Kötelezettségeket, terheket vállalt, amelyeknek fedezetét törvényes illetményeiben irányozta elő. Nyilvánvaló, hogy a fedezet megvonása esetén súlyos komplikációk származnak, melyek számos lisztviselőcsalád teljes anyagi romlását idézik elő. A városi pótlékokat nem azért engedélyezte a törvény, a kormány, a közgyűlés, mert a városi alkalmazottakat bőkezűbben kívánta volna honorálni, hanem rekompcnzálni akarta azért a fe. Mősségteljes többletmunkáért, elmaradt előléptetésekért, amellyel a városi alkalmazottak hátrányban vannak más státusbeli alkalmazottakkal szemben. Ezen pótlékok legnagyobb része IIZBlés jellegével blr, nyugdíjba számit, ami után az alkalmazottak nyugdíjjárulékot fizetnek. Ezek •zerződéaszerü Ult'lmények. melyek a megválasztás, kor, kinevezéskor a pályázati feltételek szerinti illetmények ellenében egy meghatározott munkakör ellátására nézve hivatali eskü letétele és a fizetés folyósítása pillanatában a város és az alkal. mázott között törvényes jogalapot nyernek és egy. o^daluan meg nem változtathatók. A nyugdíjba be nem számítható pótlékok már inkább hozzáférhetők és inkább állanak a közgyűlés rendelkezése alatt, de ezeknél is esetenkint vizsgálandó, hogy milyen célt szolgálnak. A lényeg azonban nem a törvényesség vitatásán van, mert Szeged város tísztviselőkara sokkal fegyelmezettebb, sokkal kötelességtudóbb, sokkal ragaszkodóbb a városához, semhogy a jogalapot vilassa, nmikor a város bajban van és rászorult minden polgárának segítségére. De a tisztviselői kar elment az áldozatkészség végső határáig, amikor a takarékossági bizottság javaslatát pr.ni.sz nélkül elfogadta, ami a törzsilletmények i0, 12, 15 százalékkal, a pótlékok 25 százalékkal való apasztását jelentette volna. A főtisztviselők még ezen felül ónként lemondtak a havi 200 pengő külön munkaátalányról, ami náluk végeredményben a póUlletmények körülbelül 50 százalékkal való csökkentését jelenti. Az egész országban még igy is Szeged város vonta le alkalmazottaitól a legtöbbet. Pedig vannak Szegednél még sokkal súlyosabb anyagi helyzetben levő városok. Az állam még súlyosabb helyzetben van, de a tisztviselői illetmények 10, 12, 15 százaléknál nagyobb megterhelését kivihetetlennek tartja Vájjon gondol-e arra a közgyűlés, hogy. az előhaladás lehetőségétől teljesen elzárt, anyagi gondokkal küzdő, törvényellenesen megterhelt, más városok tisztikarával hátrányba kerülő tisztviselői kartól a legtökéletesebb fegyelmezettség, lelki kiegyensulyozottság és áldozatos lemondás ellenére várhalóé a munkakészség és munkateljesítmény frlfobozásii, amire most minden irányban szükség van? Téved?* ar, hogy * tisztviselői flzerésrt? míatF r a pótadót csak egy fillérrel is emelni kell. A tisztviselői illetmények évek óta változatlanok és inkább kevesebbednek, mint emelkednek. Pótadót tehát, ha egyáltalán kell emelni, nem a tisztviselők miatt, hanem más okból kell emelni. Ezt a netán szükséges emelést nem volna Igazságos a tisztviselők ujabb megterhelésével ellmlnálnl, amikor Ytzok 700 000 pengővel, vagyis 33 százalékos pótadónak megfelelő összeggel járulnak hozzá a költségvetés pgyefsulyánrk helyreállításához. De jogi, szociális, politikai, kulluráljs és számos egyéb közérdekű szempontok mellett gazdasági és pénzügyi szempontból sem volna helyes a tisztviselők még súlyosabb megterhelése, mert a tisztviselő kulturigényeinél fogva az iparos, a kereskedő, az orvos, a háztulajdonos, szerény, de ma már úgyszólván az egyedüli biztos fizetője és rajta keresztül jut a pénz, az erőforrás leggyorsabban és legközvetlenebbül a közgazdasági élet ereibe • FsoroFfr8.fi épp egy, rnlnF mlnHéir vStofT; tisztviselő tisztában van azzal, hogy a város mai helyzetében kötelessége a városnak segítségére sietni és kötelessége ezt a segítséget megértéssel, jő szívvel nyújtani és hivatali munkáját a mai nehéí időkben még fokozottabb lelkiismeretességgel teljesíteni. Azonban a közgyűlésnek is megvan az a lelkiismereti kötelessége, hogy ne hagyja magát! megtéveszteni rosszakarat, vagy irigység sugallta szólamokkal és tartsa meg további szeretetébenj a tisztviselői kart, mely kötelességét hiven lés.' becsülettel végzi. Szeged város tisztviselői nen* I adtak okot a közgyűlés jóindulatának elveszté. j sére és mindenkor nyugodtan tették le sorsukat a közgyűlés kezébe és eddig még soha sem csalódtak. Minden reményük megvan most Is, hogy ; a közgyűlés megtalálja a módját a kérdés Igaz- j sagos és megnyugtató elintézésének. Egy. városi tisztviselő. Szándékos emberöléssel vádolnak egy vásárhelyi orvosnőt (A Délmagyarország munkatársától) A vásárhelyi rendőrség hónapok óta nyomoz magzatelhajtás! ügyekben, amelyeknek gyanúsítottja dr Erdélyt Mária vásárhelyi orvosnő. Az egyik bűncselekményt nemrégiben befejezték, a szegedi ügyészség vádat emelt az orvosnő ellen szándékos emberölés cimén. Az ügyben a szegedi törvényszék főtárgyalást tűzött ki november elejére. A bünügy nagy feltűnést keltett Vásárhelyen. Még el sem pihentek az izgalmak, ámikor dr. Erdélyi Mária ellen egy, másik műtéti beavatkozás miatt is eljárás indult. A második számú ügy feljelentés utján került napvilágra. Egy vásárhelyi asszony jelentette a rendőrségen, hogy. leányától műtéti beavatkozással távolította el az orvosnő a magzatot A rendőrség kihallgatta a leányt, aki elmondotta, hogy a műtétet dr. Erdélyi Mária követte el és a műtét után azt a tanácsot adta, hogy az őthőnapos magzatot égesse ei, nehogy a dolog fiitudódjék. A leány azonban erre :iem volt hajlandó és a magzatot elásta Mártélyo:i egy fa tövében. A detektivek a megjelölt helyet felásták és megtalálták > az összevagdalt magzatot újságpapírba csomagolva. J A rendőrség ezekután beidézte az orvosnőt, ald beismerte, hogy a műtétet ő végezte el, de azzal védekezett, hogy kél vásárhelyi orvos küldte hozza a leányt azzal, hogy, végezze el a műtétet, mert az esetleges szülés végzetes lehet. A rendőrség ki-, hallgatta a két orvost is, az orvosok azonban ki-, jelentették, hogy megtiltottak a leánynak minden beavatkozást A rendőrségi akták a szegedi ügyészségre karúi fek, amely most ujabb tanuk kihallgatását rendelte el és a tanúkihallgatások foganatosításával a vásárhelyi rendőrséget bizta meg. Dr. Kajáry fogalmazó csütörtökön tiz tanút hallgatott ki, kőt. tűk több vásárhelyi orvost Kihallgatta a rendőrség ismét az orvosnőt is, aki megmaradt előző vallomása mellett Az uj jegyzőkönyvet a vásárhelyi rendőrség pénteken megküldi a szegedi ügyészségnek, amely ezeknek az alapján készíti el ujabb vádiratát dr. Erdélyi Mária és a leány ellene Valószínű, hogy a két bünpert egyesíteni fogják és a törvényszék egyszerre fogja letárgyalni. Elitéltek egv vásárhelyi pékmestert a Bethlen-kormány megsértése miatt (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi tőrvényszék ViW-tanácsa csütörtökön vonta felelősségre Rudolf Lajos vásárhelyi pékmestert, aki a lemondott Bethlen-kormányt sértette meg. Rudolf Lajosnak leventeköteles fia volt, akit azonban gyakran visszatartott a leventétől. Egy alkalommal rendőr ment a fiúért, mire a pék rátámadt a rendőrre és a kővetkezőket mondotta többek közölt: — A leventénél csozeságra, gazemberségre tanilják a fiamat... Bethlent is a kormányával együtt el kellene zavarni. .. A rendőr feljelentésére a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség és a kormány sérelmére elköuetetell, felhatalmazásra üldözendő becsületsértés vétsége miatt ir.dult Rudolf ellen bűnvádi eljárás. A csütörtöki tárgyaláson a vádlott tagadta, hogy a kifejezéseket használta volna, mindössze annyit mondott, hogy a leventére törvény nincs, csak rendelet, azzal pedig ő nem törődik. különben is erősen fel volt háborodva és nem emlékszik, hogy mondott-e másvalamit is. A biróság tanukat hallgatott ki, akik igazolták, hogy a pék a terhére rótt kifejezéseket használta. A biróság mind a két bűncselekményben bűnösnek mondotta ki Rudolf Lajost és 80 pengő pénzbüntetésre itélte. * « -v . Szép JánoS tápéi vadőr ugyancsak a levente intézmény becsmérlése miatt került a biróság elé. Szép néhány hónappal ezelőtt az egyik szegedi kocsmában, tóbtek előtt a következőket mondotta: — Le kellene ütni azt az apát is, aki fiát a leventébe engedi... Szép Jánost feljelentették. Az ügyészség izgatást látott fenforogni, tekintettel arra is, hogy a kocsmában akkor, amikor Szép a kijelentését megtette, többen tartózkodtak és izgatás büntette miatt emelt vádat a vadőr ellen. Csütörtökön vonta felelősségre a vadőrt a szegedi törvényszék. Szép János azzal védekezett, hogy teljesen részeg volt és igy nent tudja, hogy miket beszélt a kocsmában. A' biróság Ítéletében nem állapította meg az izgatás tényét, mert a kijelentésben nem látott egyenes felhívást és csak a magyar állam megbecsülése elleni vétség miatt itélte cl a vadőrt 40 pengő pénzbüntetésre. I! hivatalfőnök rágalmazás"! pere az adóvégrehajtó ellen (A Délmagyarország munkatársától) C.seh Gyula mezőhegy esi adóvégrehajtót néhány hónappal ezelőtt, különböző hivatali szabálytalanságok Tniatt állásától fegyelmi uton megfosztották. A szabálytalanságokat dr. Nóvák József kerületi vezető fedezte fel és ő is tett feljelentést a végrehajtó ellen. A Cseh ellen indított fegyelmi eljárás során a hivatali szabálytalanságokkal Vádolt végrehajtó azzal védekezett, hogy dr. Nóvák <it azért jelentette fel, mert nem akart n*kl három mázsa mézet Ingyen, ajándékképen átadni. Elmondotta, hogy dr. Nóvák, amíg felettese volt, többször tartozott neki és valahányszor hivatalvizsgálatot tartott, együtt korcsmáztak. Azt is állította, hogy a korcsmázás miatt állott elő a szabálytalanság. mert kénytelen volt éjjel dolgozni Dr. Nóvák József ellen a vádaskodásra fegyelmi indult, amely azonban teljes mértékben tisztázta őt a végrehajtó vádjai alól. A kerületi vex zető ezután feljelentette Cseh Gyulát, aki ellen felhatalmazásra üldözendő rágalmazás miatt indult meg a bűnvádi eljárás. A volt végrehajtó az első tárgyaláson a valódiság bizonyításának elrendelését liérte. A birósáiZ a kérelemnek helyt adott A tőrvényszék Vild-tanácsa csütörtökön tárgyalta másodízben az ügyet. Kihallgattak számos tanút, akikre Cseh Gyula hivatkozott. A tanuk azonban semmit sem tudtak arról, amiket Cseh Gyula dr. Nóvák ellen felhozott A biróság bűnösnek mondotta ki a végrehajtót rágalmazás vétségében és 100 pengő pénzbüntetésre itélte. Az itélet ellen Cseh Qvula fellebbezést jelentett be.