Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-07 / 227. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. ScerkeutOtég: Somog 1 ueca 22.1.em. Telefon: 23-33.-Kladóhlvalal, kOloOnkSnyviAr Jegyiroda t Aradi ucca S. Telefon » 13-00. * Nyomda x Löw Upói ucca 19. Telefon t 26-34. TAvlrall ét levélcím • Délmagyaronzéo Szeged. Szerda, 1931 október 7 ArnlO fillér VII. évfolyam,, 227. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken «• Budapesten 3-00, kUllOldUn 0*40 pengd. — Egye* tcAm Ara hétköznap lO, vatAr- 6( Ünnepnap Hirdetések felvétele tarifa Merlnl. Megjelenik hétld felvételével nnpnnta renget A magyar lélek uljal Néhány fekete zászlót még meg-meglengetett I Szél, a tavalyi és tavalyelőtti ünnepi beszédeket még itt-ott elmondták aktuális vonatkozásokkal felfrissítve, — de mi maradt meg bennünk október hatodika komor gyászából és igazi emlékéből? 'Az élet halad tovább, kátyuS ufón, rozoga trekéren s akiket összeráz, alig győzik már a halottakra való emlékezést. Ez a nap valamikor S talán egy fél évszázadon keresztül más is volt, mint emlékünnep. A nemzeti dac, a nemzeti rátartiság ünnepelt essen a napon, a csakazértisbánat ült ilyenkor tort m véres asztal mellett s köszöntötte a hősök Szellemeire az ősi kupát. Sokkal őszintébben A sokkal igazabbul ünnepelték ezt az évfordulót, mint akármelyik más nemzeti ünnepet, mert ezt az ünnepet — nem volt szabad ünnepelni. A hivatalos Magyarország »távoltartottat magát ettől az ünneptől, a lojalizmust nem lehetett sohasem elvinni »az aradi Golgothá«-ra. Kettéhasadt lélek volt mindig a politizáló magyaré. Az egyik lélek a testőrök telkétől leikeze tt, a másik a felkelőktől. A magyarság lelkében nem vegyült össze, csak összekeveredett az, amit Ázsiából hozott s amit Európában talált Az ázsiai létek megmaradt ösztönösnek, álomlátónak, dacosnak, de aki •elvérzik egy gondolaton*. Az európai lélek csiszoltságot adott, alkalmazkodóképességet, konzervativizmust és megbékélést azokkal, akik felette vannak. A lojalitás és a függetlenségi törekvések voltak a tizenkilencedik' század közepe óta megnyilatkozásai ennek az egymással szembenálló két lélekdarabnak. S a magyar sors, mint riadt komp, a lélek két partjai kőzőtt ütődött, hányódott. Egyszer a nyugati part vonzotta magához sf máskor a keleti partra Sodorta a vihar. Csak az utolsó tiz évben törik meg a Híagyar félek utjának két iránya. Nem a magyar Szellemtörténet egy fejezetét akarjuk most felvázolni, a politizáló magyar lélek útjainak irányát keressük most. S ez az irányváltozás azért feltűnő, mert a nyugati lélek egyszerre Kelet felé fordult S Keletnek magyar íelke ugyanakkor kezdett Nyugat felé vágyódni. A dac és rátartiság egyszerre csak nyugatot követelte, nyugat kultúráját, nyugat politikai civilizációját és békét a nyugattal. Az a magyarság pedig, amelyik Európától tanulta a sima modort, az alkalmazkodást s a lojalitást, hirtelen elkezdte a turáni rokonokat keresni, a kardjára csapott, igriceket idézett, a faj jussát kereste, és kiadta a tmiközünk 'Európához?* jelszót. De az a kor, amelyik a mai magyar férfi fiatalságát ringatta, még a kuruc-labanc ellentétek emlékeitől volt gazdag. A fórumon a kuruc függetlenségiek és a labanc-pecsovicsok ágáltak. Különös ellentét volt ez, ugyanabból a társadalmi osztályból kerültek ki az ellenfelek, világnézetük, tanultságuk, gazdasági érdekeik egymáséval szinte hajszálra megegyezett s mégis a politikai felfogás szakadéka választotta el őket egymástól. Mert az egyik párt tagjai lojalitásból akartak megélni, a másik párt tagjai pedig nem adták be a derekukat Se a császárnak, se Ausztriának, se a közös intézményeknek. S ha most, október hatodikának haogula- | tában végigsuhanunk az elmúlt időkön, talán a legelső, ami felötlik: mennyivel gerincesebb, mennyivel önérzetesebb, mennyivel függetlenebh volt a magyar politika a háború előtt, mint amilyenné satnyult a háború után. A magyar nemzet a kiegyezés korától kezdve megünnepelte október hatodikát, — képzeljük el, hogy a mai uralom reprezentánsainak olyan ellenfeleit, mint amilyenek az »aradi vértanuk* voltak, megünnepelné-e ma a magyar nemzet, megünnepelnéd ma a politikai Magyarország a mai uralom ellenfeleinek emlékét még akkor is, ha a nemzet hálája aranyozta meg a halottak emlékezetét? Tenne-e a magyar nemzet valamit ma, ami annyira a kedve ellenére van legfőbb urainak, mint amennyire a Habsburgok s a habsburgiánus magyar politika elítélhette ezt az ünnepet s elitélhetett mindenkit, aki ebben az ünnepségben résztvett Magyarországon ma megjelennek olyan történelmi munkák, amilyeneket a Habsburgok életében nem lehetett volna nyilvánosságra bocsátani, annyira alárendelik a Habsburg család érdekeinek a magyar nemzet jogait S annyira átformálják a történelem eseményeit az általuk szolgált érdek igazolására. A lojalitás, amit az élő és megkoronázott uralkodóval szemben tanúsítottak, szervilizmussá alázatoskodott s mig az a lélek, amelyik eddig a kelet hagyományainak szent edénye volt, most nyugat felé fordítja arcát, a nyugattól visszariadt másik magyar lélek elmerülni igyekszik a keleti alázatosságban, fatalizmusban és szolgaságban. Az emlékezet még él, de lassan, lassan kihűl a vágy, mely még ünnepelni szeretne. Az októberi gyásznap megünneplésének történetében benne van a magyar lélek utja az utolsó háromnegyed évszázadban. Gyászévben élünk, mindennap csak gyászolnunk szabad S mégsincs elég napunk meggyászolni azt, amit elvesztettünk I amit napról-napra veszítünk. S az aradi tizenhármak talán meg sem neheztelnek ránk, ha már • csak a nemzeti kalendárium halottak napján gyújtja fel ez a kálváriái nép az emlékezés mécseseit WfMMÍMIIMMMIM A német Kormány lemond, Uöveikeszfki a másodiR Brünin g~J* orm án y Curtius Külügyminiszter bejelentette lemondását, — utóda: a Kancellár (Budapesti tudósítónk leléfonjelenlése. Berlinből jelentik: A német birodalmi kormány lemondása a pillanatnyi helyzet után Ítélve valószínűleg szerdán következik be. Brüning kancellár még a lemondás benyújtása előtt befejezi tárgyalásait a második Brüvingkormány kiszemelt tagjaival, ugy, hogy lemondása átnyujtásával egyidejűleg az uj kormánylistát is beterjeszti Hindenburgnak. Bizonyosra veszik, hogy szerdán estére együtt lesz az uj kormány névsora és beavatott körökben ugy tudják, hogy uz u] kormányban maga Brüning kancellár veszi át a külügyek irányifását. A helyzetet nyugodtan Ítélik meg és azt mondják, hogy a kormány lemondása csak azért történik, mert Brüning akcióképesebbé akarja tenni kabinetjét. Brüning állítólag minden kapcsolatot meg akar szüntetni a pártokkal és pártonkívüli kormányt akar alakítani ami azonban nem jelenti azt, hogy parlament nélkül akar kormányozni. A kancellár elképzelése szerint a második Brüning-kormány a tettek kormánya lesz, amelyet a birodalmi gyűlésben semmiféle párlszempontok nem kötnek, tetteiknek elismerésétől várja a minden esetben különkülön kialakuló többségei. Ennek megfelelően az első Brünlng-kormányből azok a minlszte' rek távoznak, akik kifejezetten pártpolitika sok. Hogy kik lesznek a második Brüningkormány tagjai, errevonatkozólag még biztos hirek nincsenek. A kormányrekonstrukció a legnagyobb meglepetést a szociáldemokrata pártban keltette, amelynek hivatalos lapja, az Abend azt irja, hogy a kormány átalakítása Blndenbura kifejezett kiváltságára történik és arról a szociáldemokrata pártot előzőleg nem tájékoztatták. A szociáldemokrata párt csütörtöki ülésén dönt magatartása ügyében, Curtius külügyminiszter szombati keltezéssel levelet intézett a kancellárhoz azzal a kéréssel, hogy közölje a birodalmi elnökkel a külügy miniszterségről váló lemon' dósát. A levélben azt irja, hogy i,tekintet nélkül a parlamenti helyzetre, kilépni szándékozom a birodalmi kormány kötelékéből*. . Curtius délben kihallgatáson jelent meg Hindenburg elnöknél és jelentést tett a külpolitikai helyzetről. Beszámolója után közölte, hogy lemondólevzlet intézett Brüning kancellárhoz.