Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-29 / 246. szám

M nyomorenyBítö citeció és a szegedi Uisiparossúg A szegedi igazságügyi intézményeit adománya az inség eny« &ilésére - Az Ítélőtábla elnökének bejelentése a népjóléti ügy­osztályhoz (A Délmagyarország munkatársától.) A fenyegető téli inség áldozatkészségre sarkalja a társadal­mat. Alig múlik el nap, hogy egyik-másik tár­sadalmi kategória ne jelentené be a népjóléti ügyosztálynak az inségakcióban való részvételi szándékát. Tegnap a szegedi vegyesdandár pa­rancsnokságának bejelentését ismertettük, amely szerint a helyőrség tisztikara, altisztikara és le­génysége a négy Ínséges hónap alatt tizenötezer ebédet ad az Ínségesek részére. Szerdán dr. Láng. Miticzky Ernő táblaelnök beadványát kapta meg a szociálpolitikai ügyosztály. Az Ítélőtábla elnöke azt jelenti be, hogy a sze­gedi igazságügyi intézmények: a tábla, a tör­vényszék, a járásbíróság, a főügyészség, az ügyész­ség és a Csillagbörtön tisztviselőkara és személy­zete szintén ki akarja venni a részét a nyomor­enyhitő akcióból, ezért az önkéntesén összeadott összegből ruhaneművel, cipővel, vagy kenyérrel kívánja ellátni a tizenhat éven alóli ínségesek egy­részét. A segélyezendők névsorának összeállítását és a segélyezés módjának meghatározását a tábla­elnök a népjóléti ügyosztályra bizza. Láng-Mi­ticzky Ernő beadványában azt is közölte, hogy az igazságügyi személyzet összegyűjtött adománya te­kintélyesebb összeg és belőle nagyobbarányu se­gélyezést lehet lebonyolitani, különösen akkor — mondja az átirat —, ha a népjóléti ügyosztály ugy határozna, hogy cipősegélyre reflektál. Ebben az esetben az átirat szerint a cipőklet a rabok készít, hetnék el a börtönben és igy az előállítási költ­ség minimális lenne. A népjóléti ügyosztály csütörtökön érintkezésbe lép a tábla elnökével, hogy megtárgyalja a lyezés módját. Az ügyosztálynak értesülésünk sze­rint az lesz a kívánsága, hogy az igazságügyi sze­mélyzet adományából, ha lehetséges, cipőket és ruhákat szerezzenek be az ínségesek számára, ha azonban ennek akadálya lenne, ugy csak cipőt. Csütörtökön a segélyezés nemének meghatározása után a részleteket is letárgyalják, hogy az igaz­ságügyi alkalmazottak adományát is beilleszthessék az egységes inségakció keret«, közé. Az igazságügyi személyzet nemes áldozatkészsége — amelyben nagy része van a tábla elnökének is — feltétlenül elismerésreméltó és megérdemel min­den dicséretet, mert a legnehezebb időben nyilat­kozott meg és a jelek szerint hathatós segítsé­get jelent Az akció bejelentéséhez azonban észre­vételünk van, még pedig az, hogy sokkal hat­hatósabb segítséget jelentene, sokkal eredménye­sebben enyhítené az ínséget, he az inségcipőket nem a fillérekért dolgoztatott rabokkal készíttetnék ei, hanem Szeged város cipészkisiparosaival, akik évek óta a legszörnyűbb ínségben szenvednek, mert nem jutnak munkához, keresethez. Az igaz­ságügyi alkalmazottak adományával igy kettős célt lehetne szolgálni, segítene lehetne az Ínségeseken, a mezítlábasokon, de enyhíteni lehetne az egyik vergődő kisiparoscsoport nyomorát is. Az inség­enyhités tehát munkalehetőséggel is járna, már pe­dig ma ez — a legnagyobb segítség és jótékonyság. A népjóléti ügyosztály és bizonyára az ítélőtábla nemes szellemű elnöke is méltányolni fogja ezt a fontos szempontot és fontos missziót. Érdekes változások a rendőrkapitányságnál (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes, az államrend­őrség szegedi kapitányságának vezetője no­vember 1-i hatállyal érdekes változtatásokat léptetett életbe a rendőrkapitányság egyes osztályain. Dr. Borbola Jenő rendőrtanácsos, a bűnügyi osztály vézétője, ehez a beosztásához még meg­kapta a közlekedésrendészeti ügyosztály veze­tését. Ez az ügyosztály eddig dr. Halász Károly rendőrkapitány hatáskörébe tartozott. Dr. Halász kapitány az idegenelhnőrző hiva­tal élére került, mig helyére a főkapitány­helyettes Wmdt József fogalmazót osztotta be, aki eddig ideiglenesen a rendőri büntető­bíróságon dolgozott. A kihágási ügyosztály uj vezetője dr. Papp Menyhért rendőrtanácsos lett, aki eddig a bünügyi osztály helyettes vezetője volt A ki­hágási ügyosztályból elkerült dr. Stadler Ist­ván rendőrkapitány is, akit a főkapitány­helyettes a bünügyi osztályhoz oszlclf be. A legjelentékenyebb változás tehát a fentiek szerint a rendőri büntetőbíróságnál követke­zett be, amil Szegedről való távozásáig dr. Véber Árpád . ^ndörkapitány vezetett Már több ízben szó volt arról, hogy a fontos ügy­osztály élére dr. Pa^p Menyhért rendőr taná­csos kerül, mig most \ változás megtörtént. A kihágási bíróságtól eiiielyezett dr. Stadler István rendőrkapitány helyére dr. Mátyás Samu rendőrkapitány került, ki eddig az ide­gen ellenőrző hivatal vezetője volt A változtatásokról szóló főkap^tányhelyeitesi rendelet tegnap jelent meg Tömegesen megfellebbezi k a 70 százalékos községi pofádét és a 6 száz^ékos kereseti adót Lejárt a költségvetési határozat fellebbezési határideje (A Délmagyarország munkatársától.') Szerdán dél­ben egy órakor járt le a városi költségvetés fel­lebbezési határideje. Egészen az utolsó napig nem érkezett be egyetlen fellebbezés sem ellene és a városházán már abban reménykedtek, hogy a költségvetés ira ait íe'lebbezések nélkül terjeszfhetik fel a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. Az utolsó napon, szerdán azonban befutottak a fel­lebbezések. A legterjedelmesebb fellebbezést Petiik Antal nyújtotta be az iktató hivatalban. Petrik fellebbe­zési szándékát már a közgyűlés költségvetési vitája alkalmával bejelentette, amikor a többség egy­másután leszavazta indítványait. Nemrégen fel­hívta a törvényhatósági bizottság tagjait, hogy csatlakozzanak fellebbezéséhez és csatlakozásukat a fellebbezés aláírásával dokumentálják, A fel­hívásnak annyi eredménye van, hogy Petriken kivül a fellebbezést még kilenc városatya irta alá, Kiss Bálint, Széli József, Kispéter Lőrinc, Ablaka György, Takács Béla, Hódi Ferenc, Tőrök Ferenc Szabó Imre és Dobóczky Szilveszter. Petrik fellebbezésében azt igyekszik bizonyítani, hogy a költségvetés egyensúlyának biztosítására 'üm a hetven százalékos pótadóra, sem « hat százalékos általános kereseti adóra nincsen szük­ség, mert részben a bevételeket fokozni lehet, részben pedig igyobb tételeket lehet lefaragni a kiadásokból is, igyannyira, hogy — a Petrik­féle kalkuláció szerint — a város háztartásának az év végén még kö^jl kétszázezer pengő feles­lege is marad. Petrik a személyi kiadásokat további egy száza­lékkal kívánja csökkenteni ás ezzel 24.363 pengőt takarítana meg. A dologi kiadások további tíz százalékos csökkentésével 162.580 penget Óhajt meg­takarítani. Eltörlendőmk tartja a színház teljes nyelcvanezer pengte városi szubvencióját és azt mondja, hogy a városi adósságok kamataira föl­vett összeg is csökkenthető 178.453 pengővel, mert biztos meggyőződése szerint rövidesen leszáll a kamatláb. Az általános kereseti adó kulcsának őt százalék­ban való megállapítása a város jövedelmét 60.000 pengővel csökkenti, ezzel szemben az alkalmazot­tak kereseti adójából 20.000 pengő bevételi több­letet vár. 40.000 pengővel kivánja emeltetni a forgalmiadórészesedés címén előirt bevételt, 20.000 pengővel a kövezetvámot, mivel a teherautók vám­tarifája felemelhető. Megállapítja, hogy a város a mezőgazdasági üzem bevételét alacsonyan állí­totta a költségvetésbe, ezért kéri, hogy ezt a tételt 10.000 pengővel emelje a belügyminiszter. Azon a címen, hogy a közgyűlés a miniszteri rendelet alapján leszállította a városi alkalmazottat fizetését és igy az év utolsó négy hónapjába* 1Í0.000 pengő megtakarítás áll elő, azt kéri, hogy ezt az összeget, mint felesleget illessze be a minisjf. ter a jövő évi költségvetés bevételei közé. Vég­eredményképen azt hozza ki a fellebbező Petrik, hogy nincs szűkség a hetven százalékos pótadóra és a hat százalékos kereseti adóra, megmaradhat az 50 százalékos pótadó és az ötszázalékos kere­seti adó, sőt még igy 181.000 pengő bevételi feleslege is marad a városnak. A második fellebbezést dr. Bodnár Géza nyúj­totta be, aki a kereseti adó ötszázalékos knl>­csának meghagyását ldvánja, ha azonban ennek akadálya lenne, akkor azt kivánja, hogy az ezer* kétszáz' pengőn alóli jövedelmek után csak őt szá. zalék legyen a kereseti adó és 50 százalék a köz. ségi pótadó. Szűcs Imre ugyancsak a kereseti adó és a pót­adó kulcsának felemelése eQen tiltakozik feliebbe. zésébcn Benyújtotta a költségvetés ellen szokásos fel­lebbezését Balogh Lajos is, aki a tisztviselők fizetésének további csökkentését követeli, különö_ sen a műszaki főtanácsos szerződésileg kikötött személyi pótlékának megvonása érdekében hada­kozik, de tiltakozik a 70 százalékos pótadó elten is. A benyújtott fellebbezéseket a költségvetési hatá­rozattal együtt a polgármester felterjeszti a bel­ügyminiszterhez, akivel a jövő hónapban valószí­nűleg megkezdik a költségvetés kormányhatóságí tárgyalását. Az alezredes pere az ügyvéd ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Görbe Samu nyugalmazott alezredes — mint még emlékezetes — feljelentést tett dr. Balogh Béla ügyvéd ellen, akit becsületsértéssel és rágalmazással vádolt meg. A feljelentés szerint Balogh így katonai büntető­üggyel kapcsolatban 1928 julius 21-én beadványt intézett a honvédtörvényszékhez, amelyből az ügyre vonatkozó semmiségi panaszok feltárása köz­ben Görbe Samuval szemben sértő kifejezésetet használt, amennyiben azt irta az alezredesről,; hogy idős koránál fogva nem alkalmas ilyen ügyek Az első tárgyaláson ítéletre nem került a sor, mert a bíróság megállapította, hogy Görbe Sanra alezredes a feljelentéséhez nem csatolta be fe­lettes hatóságának felhatalmazását. Görbe Sarna később a felhatalmazást megszerezte, még később a minisztérium a felhatalmazást visszavonta. Igy, azután az alezredes, mint fömajjánvádló vette át a vád képviseletét. A szegedi törvényszék Wfó-tanácsa szerdán; ISr­gyalta az ügyet. Az iratok ismertetése után áe. Balogh kérte a valódiság bizonyítását, a kérelmet azonban a törvényszék elutasította, majd Ítéletet: hirdetett, amelyben a vádlott ügyvédet a becsé­letsértés és rágalmazás vádja alól felmentette az-| zai az indokolással, hogy a vád tárgyává tett kijelentések nem bűncselekmények. HANGOS __ S-S SZÉCHÉNYI MOZI ™ Horválh Mihély ncca ÍO- szám. Csütörtök, péntek, szombat október 29., 30., 31-én Nagy filmszenzáció! DRIKULA Hallattatni izgalmas filmregény 9 fejezetben Főszereplő: Lug osi Bélai Fox Hiradó. JrUkktilm. Vasárnap: 3, S, 7, 9 HéfkSznapokon r S, 7, 9 Pénsttr d. e. K>— 12-ig Pénztár délutáin 4 óráMl Helyárak 30 f.~iől 1 p.-Ig. tűzifa és szénkereskedés Kígyó ucca 7. sz. alatt Nátly hentesüzlet mellett Tűzifa hasáboson, tartózva és aprítva. Külföldi, hasal szén és faszén „rlma minőségben házhoz szallltva. » Gyors kiszolgálás, olcsó árak! ff Sclslesmger Lajosné

Next

/
Thumbnails
Contents