Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-27 / 244. szám

r Zöldszemii rém nagy knlandortilm 3 részben, 20 felvonásban egyszerre Nem repríz! a Korzóban. KQIföldl szénnel nem szabad fűteni a városi hivatalokban Fival Is csak akkor, ha olcsóbb a hazai szénnél (A Délmagyarország munkatársától) Már a mult évben is nehézségek mutatkoztak a fabchozatal körül és a kereskedelmi miniszter akkor elrendelte, hogy a közhivatalok helyiségeinek fűtésére kizárólag hazai szenet használjanak. A város a mult évben át is alakíttatta hivatalainak kályháit és számos barnaszén tüzelésre alkalmas kályhát szerzett be. A kereskedelmi miniszter most a közhivatalok fűtésére vonatkozólag ujabb rendeletet adott ki. amely hétfőn érkezett meg a szegedi városházára. A rendelet s legszigorúbban megtiltja a kfilfrtldl «zéo használatát a városi hivatalok éa Intézmények fűtésénél. De erősen korlátozza a fával va'ó lü'elést »s. A város fával csakis abban az esetben tüzelhet, ha a fa beszerzési ára tekintetbe véve kalóriaértékét, szállítási és vágatási költségeit is, nem haladja meg a hazai szén fajták árát. Azok a közületek, amelyeknek saját erdejük van és abból megfelelő mennyiségű fát termelnek ki, ezt a fát is csak akkor használhatják fel hivatalaik és intézményeik fűtésére, ha a fa kitermelési költsége alacsonyabb a hazai sz«nfaj;ák áránál- Elrendeli a miniszter a városi kályhák sürgős átalakittatását, mivel a porosz szén, vagy a fa használatára készített kályhák a hazai szenek tüzelésére nem alkalmasak, fis mivel ezek az átalakított kályhák sem felelnek meg tökéletesen a hazai szeneknek, a miniszter kívánatosnak tartja, hogy a város fokozatosan cserélje ki régi kályháit barnaszén számára alkalmas uj kályhákkal. Hz ügyvédi kamara memorandumban tiltakozik a tábla megszüntetésének terve ellen és állási foglalt a törvénykezési illetékek megdrágítása ellen ('A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ügyvédi kamara vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlésre ült össze, hogy tiltakozzék a szegedi tábla megszüntetésének terve, a törvénykezési illetékek felemelése ellen és hogy állást foglaljon az ügyvédi numerus clausus kérdésében. A rendkívüli közgyűlést dr. Széli Gyula kamarai elnök nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy a szegedi tábla megszüntetése léiében támadná meg a szegedi ügyvédi kart. Dr. Pap Róbert ismertette ezután részletesen a kamara álláspontját a kérdésben. Budapesti jogászi körökben vetődött fel először a szegedi tábla megszüntetésének a gordolata — mondotta — és akkor a szegedi ügyvédek nyomban a városhoz fordultak, hogy irjon fel a kormányhoz és tiltakozzon a megszüntetésnek még a terve ellen is. Kifejtetve, ezután dr. Pap Róbert, hogy ebben a kérdésben nemcsak Szeged város van érdekelve, hanem a szomszéd városok ügyvédsége is. Az igazságügyminiszter legutóbb kijelentette ugyan, hogy szó sincs a szegedi tábla megszüntetéséről, azonban ez nem állja útját ' annak, hogy a szegedi ügyvédi kamara ne szögezze le a maga álláspontját ebben az életbevágóan fontos ügyben. Indítványozta, hogy a kamara a mai rendkívüli közgyűléséből folyói ag memorandumban tiltakozzon a szegedi tábla megszüntetésének terve ellen és ezt a memorandumot küldöttség utján juttassa et az igazságügyminiszterhee. De még tovább megy. Nemhogy a megszüntetés ellen kell tiltakozni, hanem követelni kell a bajai, a kalocsai és a kecskeméti törvényszéknek a szegedi táblához való csatolását. Nagy helyeslés közben mutatott rá, hogy az elcsatolt országrészekben is milyen nagy visszatetszést Szülne a szegedi táblának a megszüntetése, ami Sgyet jelentene azzal, hogy lemondtak annak a lehetőségéről, hogy a szabadkai törvényszék például valaha is visszacsatoltassék a szegedi táblához. Dr. Pap Róbert indítványát dr. Eisner Manó, dr. Lévay Ferenc, dr. Bodnár Géza, dr. Singer István, dr. Tőrök Béla, dr. Haberl Pál hozzászólása után a rendkívüli közgyűlés elfogadta. Dr. Vajta Jenő ismertette ezután a közgyűlés tárgysorozatának második pontját, a törvénykezési illetékek megdrágításáról. 100— 5000 százalékig emelkedtek az egyes illetékek — mondotta dr. Vajta Jenő —, ami egyet jelent az ügyvédek anyagi romlásával. De a jogkereső közönséget is visszariasztja a pereskedéstől, mert inkább elállnak a követelések peresitésétől, semhogy az óriási illetékeket megfizessék. Indítványozza, hogy a kamara memorandumban kérje a kormányt, hogy az ügyvedeidet mentesítse az alól, hogy az illetékeket előre le kelljen róniuk, ellenben hárítsák az ílletéKfizetési kötelezettséget közvetlenül a felekre. Dr. Reich Zoltán és dr. Kormányos Benő felszólalása után a közgyűlés dr. Vajta Jenő indítványát elfogadta. Az ügyvédi numerus clausus kérdése került ezután sorra Dr. Kornis Béla, dr. Relch Zoltán, dr. Mezei Pál, dr. Vida Sándor felszólalása után a közgyűlés ugy határozott, hogy addig nem foglal állást a kérdésben, ainig nem israt-i a többi ügyvédi kamara álláspontját. A közgyűlés végül dr. Bodnár Géza és dr. Kormányos Benő indítványait tárgyalta. Dr. Bodnár Gézi azt javasolta, hogy a hátralékos tagdíjakra a tagok amenesztiát kapjanak. Az tagdijakra a iagok kamatamnesztiát kapjanak. Az indítványt kiadták a választmánynak ujabb javaslat elkészítésére. 115 mentelmi ügy Budapest, október 26. A képviselőház mentelmi bizottsága csütörtökön délelőtt ülést tart, amelyen 115 mentelmi ügyet vesz tárgyalás alá. Kertész OszkAr férf. valamint Fenyvesi Erzsébet nővér, fá|da!omtól megtOri szívvel jelenlik, hogy forrón szereteti drága feleség, valamin! nővér szül. Fenyvesi Juliska munkás életének 35-ik, boldog házasságának 7-ík évében hosszas szenvedés után, hétfőn délben elhunyt. Temetése f hó 28-án d. n. 3 órakor lesz az izr. temető cinterméből. Ax elhunytat vérző sxlvvel gyászolja a kiterjedt rokonság. ÁldAt béke poraira. Külön viUamortBosí a Dagorfca-térrSl fél 8 árakor. 407 A bankjegyforgalom Budapest, október 26. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma az október 23-iki kimutatás szerint az október 15-iki forgalommal szemben 21& millió pengővel csökkent 8Wj6 millióra* A csőkké, nést a girószámlákra történt befizetések és a váltó* tárcaállomány apadása idézte elő. Az állami giró« számlákra 10.1 millió pengő folyt be, egyéb szám* Iákra pedig 7.3 millió pengő, ugy, hogy végeredi mínyben a girókövetélések állományai 17.4 millió pengővet emelkedett. A benyújtott váltók összegét a beváltott váltók összege 3.5 millió pengővel ha« ladta meg. Az érckészlet 1 millió pengővel nőve* kedett Az egyéb követelések 0.2 millió pengővei csökkentek, ellenben az egyéb tartozások 1.7 millió pengővel emelkedtek. Ostromállapot Ciprns szigetén London, október 26. Ciprus szigetén a helyzet annyira válságos, hog yaz angol hatóságok az egés* sziget területére ostromállapotot hirdettek. Több! ango! hadihajó vasárnap befutott Famagusta kikölS jébe. Egyiptomból nagyobbszámu katonasággal egy repülőraj indult el a szigetre, amely vasárnap dék után odaérkezett és a nagyobb városok felett tön* tetőrepüléseket hajtott végre. Larnaka orthodox püspököt és a felkelés négyj másik vezérét egy hadihajóra szállították és eddig ismeretlen szigetre száműzték. A felkelés okai két] ségkívül gazdasági természetűek. Ciprus szigetén! rendkívül kedvezőtlenek a gazdasági viszonyok. A magas adók megnehezítik a lakosság helyzetet és nagymértékben drágították meg az élelmiszerek árát. REDŐNYIPAR 14 A REFORMÁTUS PALOTÁBAN. Az alföldi gyümölcstermelés (A Délmagyarország munkatársától.") Az Alföldi kutató Bizottság gyümőlcstermelési alosztályai Doránszky Károly elnökletével hétfőn ülést tartottJ amelyen a termelésre alkalmas gyümölcsfajták kéN dését vitatták meg. A gyűlésen résztvevők ugy haJ tároztak, hogy exportra csak korai almákat aján^ íanak és azok közül is csak a következő fajtákat? Asztrakáni piros, Nyári fontos, Tombácz alma, Sarlamovszki és Virginiai rózsát. A téli fajták közül exportra nem kellene az Alföldön termelni, a helyi p iacra azonban ajánlhatók a következő bő« ventermő, jóizü gyümölcsfajták: Jonathán, Szerecsika, Pogácsa, Sikolai. Elszászi piros és Entí rozmarin. A körtefélék az almánál sokkal kisebb jelend ségüek, mert az export itt sokkal nehezebb. A következő korai érésüeket ajánlja a bizottság: Arabitka, Klap kedvenoe, Vilmos körte, Vienne diadala, ez utóbbi azonban csak törpefának ajánlható. Középérésüek közül igen alkalmasak terme, lésre az Avranchesi jó Lujza, Hardy vajonc, Császárkőrte, Augutémi heroegnő. A késői érők közül; Diel télivaj, Liegel, Hardenpont és Papkőrte. A kajszinbarackok közül a bizottság a legjobi ban ajánlotta a következő fajtákat: Kecskeméti korai, Szen János. Magyar legjobb és Kecskeméti késői A szilvák közül a szegedi határban legjobban díszlik és kiváló exportcikk a Nyári aszaló, Besztercei magvaváló és befőzésre legalkalmasabb a Zöldringló. A cseresznyék közül legjobban ajánlották a Piac legjobbját, a Zsabolyait, Germersdorfit, a meggyfélék közül pedig az általánosan elterjedt szentesi meggyet Oszibarackfélék közül legalkal^ masabb primőrexportfajta, az Amsden és a Győző (Vinqueur). Helyi piacra pedig ajánlhatók a korai Alexander, Elberta, Lord Palmerstonf Olga, Szögi duránci, Vezerle duránci, Mignon. Légjobban bevált dióféle nálunk a Félpapirhéju, azonban sok ellensége van enn«k a fának, viszont nagyon ajánlható piaci cikk a mogyoró, amely közül, főleg a homokon kiválóan díszlik a Hallei vérmogyoró. Doránszky Károly ezután a szőlőtermelésre tért át, mint a legfontosabb homoki termelésre. Kiemelte a csemegeszőlők termelését Ezek közül legalkalmasabb exportfélék: Csabagyöngye, Passacuü, Musc Ottonel, Mathiás Jánosné, píros éa fehér Chasselas, Szőlőskertek királynéja és Erzsébet kjjüüyné.