Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-25 / 243. szám

A népszövetség nem tudta elintézni a Japán—kinai konfliktust Eredménytelenül fejeződöli be a tan&cs ölése, de felhívta Japánt, hogy november 16-Ig vonja vissza csapatalt Genf, október 24. A Népszövetség tanácsa egyelőre lezárta a manzsuriai konfliktus ügyében folytatott tárgyalásait és november 16-ára tűzte ki legközelebbi ülését. A japán delegátus a névszerinti szavazásnál a tanács határozati javaslata ellen szavazott és minthogy annak elfogadásához egyhangúság kellett volna, megakadályozta annak elfogadását. A határozati javaslat értelmében Japánnak november 16-ig Mandzsúriában teljesen a vasúti zóna mögé kellene visszavonnia csapatait. Az amerikai delegátus, nem lévén tagja a tanácsnak, nem vett részt a szavazásban. Briand beszámolt a szavazás előtt a japán delegátussal folytatott ma délutáni utolsó megbeszéléseiről. Yoshishava japán delegátus kijelentette előtte, hogy utasításai nem engedik meg, hogy a tanácsban tett kijelentésein túlmenően nyilatkozzék. Briand sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a tanácsnak nem sikerült a konfliktusnak véget velnia. Kijelentette, hogy reméli, hogy november 16-ra a japán delegátus már közölheti a tanáccsal, hogy Japán visszavonta csapatait. 20 százalékkal a kórházi (A Délmagyarország munkatársától.) A kórházi 1 bizottság szombaton délben ülés ttartott dr. Pálfg József polgármesterhelyettes elnökletével, hogy letárgyalja a városi kőzkórház jőVÖ évi költségvetését. A tárgyalás eredménye az, hogy a bizottság javaslatot terjeszt a közgyűlés elé a betegápolás dijá• nak körülbelül 20 százalékos felemelésére, mivel a jelenlegi dijakból befolyó összeg nem fedezi u kórház fentartást költségeit. A bizottság javaslatának elfogadása esetén a kórházi betegápolás napi dija 4 pengő 96 fillér lenne, hetven fillérrel több, mint eddig volt. Az idő SZEGED: A szegedi egyetem földrajzi intézetének meteorológiai obszervatóriuma jelenti, hogg szombaton Szegeden a hömérö legmagasabb állása 17.6 fok Celsius, legalacsonyabb 7A fok Celsius.. A barométer adata nullfokra és tengerszinre redukálva reggel 75SJS mm, este 749.5 mm• A levegő relatív páratartalma reggel 100 százalék, délben 66 száza. lék. A szél iránya déli, erőssége 7—8. A lehullott csapadék 0.8 milliméter. BUDAPEST: A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Hazánk még teljesen a szirokkó meleg, nedves zónájában van. Este 10 órakor Budapesten 15 fok meleg volt, sőt még as 1000 méter W.QfJQ.8 felemelik ápolási dijakat Megállapította a bizottság, hogy a költségvetés ietárgyalásának sok értelme nincsen, mert rövidesen megjelenik a kórházrendelet, amely megállapítja a városi kórház államsegélyét, egyöszszegben szabja meg a szegénybetegek ápolásáért járó térítést, amelyet a város eddig ápolási naponként kapott a népjóléti minisztertől. Mivel a rendelet részletei még ismeretlenek, az könnyen felborithatja a kórház költségvetését és annak átdolgozását teszi majd szükségessé. A bizottság a költségvetést a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti. Galyatetőn is 12 Celsius fok volt a hőmérséklet, Au eső mennyisége nagyobb volt, mint tegnap. Reggel óta Budapesten 9, az északi dombos vidé. ken pedig 10 mm-t meghaladó mennyiséget mértek. Erősödő és északnyugatra forduló szél, le. hülés, záporeső várható, vasárnnap délután azonban már javulás lehetséges. Óra, ékszer SSSSríl & Tóth óráshoz »• Eladás 5—ÍZ havi részletre is? Tíntvis»lSkjt«k alSnySs ABO be««r<( al Ezüst evOszereb, ttloAk. Gramofonok, lemezek. Régi pénz, tört arany bev&!16s ITSrhetetUn óraüvsgek ! Kézműves Bank aAlögleorekei ™sz«k. «2 Gróf Teleki Pál a magyarországi cserkészJamboreéről 27 ezer cserkész vesz részt a nemzetközi táborozáson (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton délután Szegedre érkezett gróf Teleki Pál, hogy résztvegyen a szegedi cserkésztisztek vasárnapi év tekezletén és megkezdje az 1933. évi nemzetközi cserkésztáborozás előkészítő propagandáját. Telekit az állomáson nagyobb cserkészküldöttség fogadta. Este 7 órakor a Tisza-szállóban Teleki Pál meg. beszélést tartott a sajtó képviselőivel. Részletesen ismertette a cserkészmozgalom célját, a nemzetközi cserkészi áborozások kialakulásának történetét. Elmondotta, hogy a nemzetkőzi cserkészszövetség a legutóbbi angliai táborozás után Magyarország meghívását fogadta el. A legközelebbi jámboré® igy Magyarországon lesz 1933 augusztusában. A főtábort Gödöllőn állítják fel. A kormányzó át. engedte erre a célra a királyi kastély külső parkját, ahová ártézi kutat is fúratott. A tábor termé" szetesen elfoglalja a városi parkot, sőt a korona, birtokokhoz tartozó területek egyrészét is. Előreláthatólag 27,000 cserkész vesz részt ezen a nemzetközi táborozáson. A jamboree megszervezése igen súlyos feladatot jelent a magyar cserkészszövetségre, amely azonban mindent elkövet, hogy, a terv sikerüljön. Tulajdonképen az ország egész területe cserkésztábor lesz, a cserkészcsoportok meglátogatják áz ország minden részét. A magyar propaganda szempontjából különösen nagy jelentősége lesz ennek a jamboree-nek, mert igen sok ország fiatalsága közvetlenül ismerheti majd meg az annyit rágalmazott magyarságot. Elmondotta még Teleki Pál, hogy a cserkész táborozás megszervezéséhez, illetve társadalmi előkészítéséhez már most hozzá kell kezdeni. Igaz, hogy még két év van hátra, de az alapos, az eredményes munkához kell is ennyi idő. A cserkéss. szövetség az egész magyar társadalmat bele ki. vánja kapcsolni a munkába. A sajtóértekezlet után vacsora volt, amelyen megjelent többek kőzött dr. Aigner Károly főispán, dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, dr. vitéz Shvoy Kálmán altábornagy, dr. Veress Elemér rektor, Láng-Mitlczky Ernő táblai elnök, dr. Papp Antal államtitkár, dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes, dr. Purgly Emil csanádi főispán, Bakó László református lelkész, Becker Vendel pápai kamarás és még számosan. A vacsorán gróf Teleki Pál részletesen ismertette a jamboree tervezetét és Szeged társadalmát is közreműködésre kérte fel. Borvizsga Irta Móra Ferenc. Esztendeje lehet, igy ősz derekán néhány magamforma kapakaszakerülővel bevetöd.e.n valami városszéli duttyánba. Ásatásról jöttünk, el voltunk melegedve — a tavalyi nem ilyen kutyának való ősz volt .mint a mostani — az ősök hamva is nagyon belepte a torkunkat, hát valami üdítő italt kerestünk. De sör nem tartózkodott a csárdában, elénk adott borra meg azt mondták a szakértők, hogy az valódi háromemberes bor. — Milyen az? — próbáltam okoskodni. Kinevettek, hogy még azt se tudom, holott én könyvben is megírtam, milyen az a valódi háromemberes bor. Olyan, hogy két embernek kell fogni a harmadlkat, aki iszik, mert máskép elszaladna. — Hát lehet, — mondom, — annyi bolondot összeír az ember, hogy nem emlékezhet mindenre. Mindegy az, gyerekek, bor: bor. Ez is olyan annak, aki borívó, mint nekem a szivar. A fő az, hogy füstöljön. A borban meg, hogy szédítsen. — No, a szivarban is van különbség, azt te tudhatod legjobban, — hi" hii^nvvStrul magam ellen az egyik cjmbora. — Van, van, bizonyos határig. Elismerem, hogy a pengős szivar jobb a tizfilléresnél. De nem kilencven fillérrel jobb, csak hússzal. — És az őtpengős? — Huszonkettővel. — No és a szivarcsodák? A sztanniolba pólyá»tt havannák? Hát még az üvegbe forrasztottak! — Azok még huszonkét fillérrel se mindig jobbak as én rövid szivaromnál. Azoknál a sztannlolt kell megfizetni, az üveget, az egzotikumot. Ha én egy pápai kubát ugy dugok a szádba, hogy azt a Hoover számára külön ragasztották az Upmangyárban s az elnök nekem kábelen küldte a születésem napjára, akkor te abból csak egyet mersz düppantani egy nap s a csutkáját félrete zed a halálod órájára, legalább a csontember is látja, hogy úrral van dolga. — Szóval képzelődés? — Olyanforma. Borban, dohányban, szerelemben nem a lényeg a lényeg, hanem az illúzió. Volt, aki egyetértett velem, volt, aki nem. Szó szót ért, már g petróleum-pilács is beledöTködött a ködbe, egyszer csak odalép az asztalunkhoz a csárdás, letesz rá egy tálcát, van rajta négy kis palack, abból a zöldes-sárga fajtából, amelynek eredetileg az volt a hivatása, hogy ecetes-üveg legyen a közrendű nemzet asztalán. — Uraim, hallottam, miről tetszenek disputálni, engedelmet kérek, ha beleszólok. Azt tartom, legjobb lesz próbát tenni, kinek van igaza. Itt van négyfajta bor, urnák való, igazságot tenni, mi kőztük a különbség. Megnéztük a kocsmárost, fiatalos, önkőtős nyakravalóju magyar volt, se képe. se rz»v« * kiállása nem szegedi formájú. — Szegedi maga, földi? — Dehogy is, kérem, bácskti menekült vagyok én, nevem ez, meg ez, tán tetszett is már hallani, színész voltam én valamikor. Ugy, akkor egy kicsit nostras az ur, üljön ide közénk, férünk még a kanapén, aztán kerítsen magának is poharat. Hát pohár egy kicsit nehezen kerülközőtt. akkor is csak pálinkás. — Tetszik tudni, itt csak hetivásáros napokon van egy kis forgalom, akkor is csak leginkább nyakolajat Fogyasztanak. Nem tesz semmit, kezdjük csak azt a borvizsgát, még pedig a gazda öntögessen egyenlő mértékkel. Szétmérte az első kis üveget s megkérdezte, ki mit szól hozzá. — Nna. — Hm. — Nono. — Hát igen, Hát igen, — ez körülbelül olyan alig-elégséges. A gazda is beismerte, hogy ez még nincs megérve. Hanem majd ami most következik. Isten tartsál Szinte cseppenkint szürcsölte a második kupicát. Megrágta, gargarizált vele s megnyalta utána a szája sarkát. — Ez aztán bor, igaz-e? — Hát különb az elsőnél— öregebb is. — Legalább ereje van. — Valami csepp keserűséget is érzek benne. De nem kellemetlen. A kocsmáros szerény elégedettséggel mosolygott — Jó, jó, de mit szólnak az urak a harma<fck fajtához? Most már mindnyájan rágtuk és öblögettük a bort. Tán egy kicsit tuloztuk is a szertartást. De hát senki se akar kisebb szakértőnek látszani, mint a másik. — Ez már igen. Ez már döfi Szinte süti az ember torkát. — Tudja Isten. Nekem mintha az előbbi kellemesebb italu lett volna. — Szó sincs róla. Látszik, hogy te a homoki vinkához vagy szokva. Fogad iunk, hogy ez szerémi bori — Ugyan kérlek I Akkor járt ez a Szerémségben, mikor én. — Ez nem, hanem az előbbi. Azon mingyárt megéreztem az ürmőst. Hiszen mondtam is, emlékeztek. A gazda fölemelte a negyedik üveget s a lámP«világ felé tartotta. — Erre vagyok legkiváncsibb, ki mit tart róla. Szabad a poharát kérnem? Nekem szólt, de én betakartam a poharat • tenyeremmel. — Köszönöm, nekem már eléű volt belőle. — No de a próbát