Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-24 / 242. szám

KERÉKPÁROK RÁDIÓK. Déry gépáruházban, Kiss ucca. J&HHr^ íjjxmmijai-LirLwri-j-a-irrrrr^i— A RÉGI SZEGEDBŐL AZ UJDA Krönlhdh emberehrOl, dolgokról Irta: S Z. S Z I Ü C t h Q VllmOS Condlfores orbls Ha valaki goromba — de igazságos — akar lenni akkor nem tagadhatja, hogy Szegedet az árviz emelte ki patriarkális egyszerűségéből. A várostudomány művelői pontosan fel tudják sorolni, milyenek voltak az utcáink, mit neveztek palotának. Szörnyű szerencsétlenség volt az árviz, semmi kétség, de utána évtizedeken át tartott az a korszak, amit Békefi Antal páratlan lokálpatriotizmusa igy fejezett ki: »Szeged az események homlokterében.**) Hogy feledje a katasztrófát, egész sereg uj közintézményt kapott a város, állami támogatásookban részesült és igy Indult neki az igazi városiasodásnak. Mert addig lehettek királyi kiváltságai, szerepelhetett a történelemben olyan palotákkal, amelyeknek immár a romjai sincsenek meg, még sem volt igazi város. Sok mindennek át kellett itt alakulnia, amihez idő kellett Mert részint sosem állt az államnak rendelkezésére annyi pénz, amennyit bele ne lehetett volna ölni Szegedbe, másrészt a közszellem is valami, az emberek pedig végtére mégis csak emberek. UJ várost alapítani nagyon nehéz. Tisza Lajosnak nem volt egész könnyű dolga.**) ö azonban inkább csak a nagy kereteket szabta meg s mikor elment, itt hagyta maga után neveltjét Kállay Albertet - aki négy év alatt fogalmazóból főispán lett, — hogy folytassa az elképzeléseit, a terveit töltse meg tartalommal azt a nagy keretet.***) Nagyon eltérnénk a tulajdonképpeni szándékunktól, ha akár csak vázlatosan is akarnók jellemezni Kállay Albert több évtizedes munkáját majd Lázár György el nem hervadó szerelmét amellyel szülővárosát díszítette volna, mindent ráaggatva a kedvesre, — de ha valaki részletesen megirja egyszer az uj kor történetét sok kötetre lesz szüksége, hogy mindent felöleljen. Csak futtában, összefüggések kedvéért említem a régi városalapítók * Szerette ezt a elmet f«i használni: tStegéden Oc ar*afg neme*, amig végre tetőpontját érte el « városszerelem a sokáig szállóigének használt ktfejfezéssel: tTébolyddt SzegednekI* Ugyanis uj elmegyógyintézet felállításáról volt szó s igen versengtek a városok, Jól tudván, hogy ebből az Intézményből soha sem lehat elég. Art hiszem azonban, hogy egyik város sem kapta meg. Az Ilyen felrepitett ötlet nagyon a'kalmas volt arra, hogy egy«s nevek sokat forogjanak a nyilvánosság tífltt, eset. leg vezércikkekben dicséretet kapjanak. De a lokálpatriotizmus siklatta ki a >szeged]< gyorsvonatot *s > Már ríni a rosszige terű. Hogy ez hogyan lehetséges? Egész egyszerűen, — sütötte ki IlletB rjporter. Ha valaki Szegedről a gyorson elindulva betart minden csatlakozást, éppen azon a vonaton ült volna, amelyiket baleset ért. ** Lázár György Írja, hogy először Osztrovszky Jórsef, akkoron kúriai biró, királyi biztossága volt kombinációban. Már tárgyalások is folytak vele, de Osztrovszky elkedvetlenedett, mert fülébe jutott, hogy ar akkori elüljáróság nagyobbik résre nem éppen lelkesedik érte. »Persze, mondja Lázár, nem közönséges lelki műveltség, nagy önmegtagadás s a közérdeknek sublirars felfogása kell ahhor, hogy mint a király képviselője előtt megemeljük a kócsagos kalpagot s meghajtsuk a büszke nyakat, kivel tegnap még bizalmas földi és komázó tetupajtás voltunk,. ••• Mikszáth Kálmán Írja Kállayról a Vasárnapi Újság 1883 október 14-lki számban: — A municipium ás a királyi blrtosság közötti érintkérés az ő tiszte volt: neki kellett mint karmesternek megütni as akkordokat minden kérdésben. A fiatal tisztviselő csakhamar köztisztelet és közszeretet tárgya lett Szegeden, részint egyéni tulajdonságainál fogva, részint pedig azon tapintata miatt, mellyel a királyi biztos aka. rátát mindig ugy tudta kerasztűt vinni,' hogy a városiak art hitték, mintha az a saját akaratuk lenne. nevét, sóhajtással gondolva arra, hogy hol tartanánk ma, ha Klebelsberg Kunó grófnak akár csak harminc év előtt Jutunk a szárnyal, a szárnyalása alá! Akkor egészen az lenne Szeged, aminek sokáig vallotta, hirdette, magát fanatikus bizalommal előlegezve — az elkövetkezőket Azonban ne szomorkodjunk, amikor a régi ösvényeket, deszkapallós tereket macskaköves, rabvallatásra alkalmas utcákat járjuk s azt keressük, hogy hol sikkadt el Szeged elpusztithatatlannak hitt Jókedve. Tisza Lajos az árviz után egészen uj levegőt hozott magával Szegedre, — habár akaratlanul. Éppenséggel nem az ö hibája, ha apró dolgokban félreértették és rosszul magyarázták a viselkedését Tisza Lajos arisztokrata allűrökkel volt tele már akkor is, amikor még nem emelték grófi méltóságra, jól ismerte a saját erejét, alkotóképességét, — de nem szeretett leereszkedni. Kírálybiztosi udvarának szűkebb része bennszülött büszke szegedi magyarokból állt, következőleg elkezdtek ök ls gőgösködnií De akármilyen nagy ur valaki, sose lehet olyan dölyfös, mint az irnoka, vagy a komornyikja. Ezek használják a plurális majestatist, mert ugyan ki venné őket máskülönben észre! A kírálybiztosi hivatalban Igen sokan fordultak meg, hát az írnok urak kétségtelenül megunhatták a gyakori vizltteket s Igy történt, hogy alig fogadták a köszöntését egy hórihorgas urnák. — Itt találom őnagyméitőságát? — Nem! — hangzott a kurta válasz. — Talán nincs a városban? — Nincs! — váeták oda neki még kurtábban. — Körülbelül mikor jön haza? — bátortalanbodott a látogató. — Talán egy őv múlva, — elméskedett a legötletesebbje. A vendég erre odébb állt, de hamarosan kinyílt Tisza Lajos ajtaja. — Hová lett Apponyl Albert gröf ur? Az Írnokok hüledezve tekintettek egym'ásra. — Nem láttuk! — De hiszen hallottam a hangját! Csak nem küldték el? Valakit utána szalajtott, addig Is kitanította a gőgös személyzetet tisztességes viselkedésre. Az volt mindennek a tenorja, ftia már Apponyinak baritonja volt), hogv senkit sem szabad elutasítani, mert a polgárságnak jussa van az idejárásra. Azt pedig kivétel nélkül mindenki megkövetelheti, hogy tisztességesen beszéljenek vele. Az emberek szégyenkezve hallgattak, magukban fogadkozva, hogy ezentúl másképpen lesz. Hiszen igaz ls, a nagy idegenjárásban sosem tudni, ki kerül az ember elé, tehát nem árt az előzékenység. Mindazonáltal — mert hát a természet nem változik olyan hamar — csaknem kihajítottak már másnap egy szürke alakot aki a »Lajos királyi biztos ur* után érdeklődött. Épp akkor nyilik megint Tisza Lajos ajtaja, valami mondani valója van, de egyúttal üdvözli az idegent — Szervusz Pista, azonnal a rendelkezésedre állok, csak egy perc türelmet kérek. Erre már az egyik Írnok ész nélkül ugrott fel és lesegítette »a Pista* kabátját. A másik a kalapját helyezte biztonságba, míg a harmadik fogadkozott hogy a boldogsága függ tőle, ha nem méltóztatik leülni. Tessék is ezt megcselekedni, hiszen rég ?r!e S KIvaTalT éHsörii tisztesség. _ Amaz bizonykodott, hogy sose törjék magukat, elmarad ő állva is. Ezt a viselkedését azonban uri szerénységnek minősítették i végül is az volt a legboldogabb, aki le tudta ültetni. Jött is már ki Tisza Lajos, nagyon nyájasan közeleddve a vendég felé. — Mi újság Makón, Pista? Az ember majd kettőbe hajolt az udvariasságtóL — Csókolom a kézit, csak azt akartam megtudni, mikor muzsikálhatok megint a nemzetes urnák? (Folyt, kövj Ötórai tea a Kass éttermében minden f: vasárnap délután \ Waldmann Jazz Kávéházi árak! 316 • » » Árverésre kerülnek hagyatékból származó szarvasagancsok, páncélzat, lovaglónyereg, fegyvertáblák, régi lándzsák és egyéb ingóságok. Nemzeti Hitelintézet rt. szegedi fiókja, Széchenyi tér 5. sz. a. helyi* ségében szombaton, 1. hó 24-én d. u. 4 órakor-.' II DELMRGYflRORSZIIG kedvezményes szlnháziesyel azok részére, akik Blnfil több legyet váltanak Ara Hatodik jegy ára Páholy 14-40 7"20 Diszpáholyülés 3-20 1*80 Zsöllye és körszék vi. sorig 3-20 1'60 Körszék többi sorban 2-40 f20 II. em. erkély I. sor 1-60 —"80 II. em. páholy 8 — 2'— Földszinti zártszék 2 — —"50 Második emeleti erkélyből, az -lső sor kivételével, tiz után adunk egy féláru jegyet, a 3-ik és 4-ik emeleti ülésekből nyolc jegy után egyet dijtatonul szolgáltatunk kh Szőlőoltványok, szőlővesszők, ugy bor, mint csemege fajokban fajtisztán termelői áron beszerezhetők Szabó Flórián oki. szülő és boriermeiíínél Gyöngyös, Károly Itörui 4. szám. Kérjen árjegyzéket. 272