Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-23 / 241. szám

Egy évig fari a szegedi szegénykataszter elkészítése (A Dil magyar ország munkatársától.) A város szociálpolitikai ügyosztálya megkezdte a szegény, kataszter összeállításához szükséges munkálatokat. A hozzáértők becslése szerint az ügyosztály egy esztendőnél hamarabb nem igen fejezheti be a munkát. Szegeden ugyanis ezidőszerint meghaladja a négyezret a kőzsegélyre szoruló szegények száma, ezek közül átlag 950-cn kapnak havi segélyt a város szegényalapjától és 300-an esetenkinti gyorssegélyt. A havi segélyek nagysága 6 és 10 pengő között váltakozik. A gyorssegélyeké oedig 3 és 15 pengő között. A szegénykataszter felállításához szükséges adatok gyűjtése már régebben megkezdődött. A népjóléti ügyosztály felkérte az összes jótékony egyesületeket és az egyházakat, hogy adataikat közöljék és mutassák ki, hányan részesülnek általuk valamilyen segélyben. A jótékony egyesületek már beküldték jelentéseiket, amelyekből kiderült, hogy van olyan szegény, aki négy helyről is kap segélyt. Az ügyosztály valószínűnek tartja, hogy az egyházak jelentéseinek beérkezése után találnak olyant is, aki öt hat helyen »élvez« segélyt. Az ügyosztály egyik célja az is, hogy rendet teremtsen a segélyezés körül, mert megengedhetetlennek tartja, hogy egyesek több helyről is jussanak segítséghez, mig másoknak nem jut semmi, f A segélyezést ezért rövidesen központosítják és a kataszter segítségével gondoskodnak arról, hogy minden rászorult csak egy helyen juthasson segélyhez. II 33-as bizottság elfogadta az álláshalmozások megszüntetéséről szélé javaslatot Megkezdődik az — adatgyűjtés Budapest, október 22. A 33-as bizottság mai ülésén Somsleh László gróf az Ausztriába irányuló magyar állatkivitel ügyét tette szóvá. Ivády Béla földmivelésűgyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a kormány ragaszkodik a magyarosztrák kereskedelmi szerződésnek azokhoz a ren delkezéseihez, amelyek az Ausztriába irányuló szarvasmarha kivitelünket szabályozzák. Times, váry Imre és báró Szterényl József felszólalása után a bizottság elfogadta * külföldi valuták kft telezfl bejelentéséről szóló pótrendeletet Temesváry Imre ismertette ezután az álláshalmaza sok megszüntetéséről szóló rendelettervezetet A rendelet értelmében minden közalkalmazott köteles mindazokat a mellékilletményeket október 31-ig bejelenteni, amelyeket fizetésén kivül bármely kőzülettől, vagy vállalattól 1930 julius l étől 1931 junlus 30-ig élvezett Nagy Emil üdvözli a tervezetet mert azt alkalmasnak tartja az álláshalmozások megszüntetésére. Szterényl József helyesli a tervezetet, de felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedések a mostani szövegezés szerint nem vonatkoznak a ny-jjrd:jas miniszterekre és politikai államtitkárokra Javasolja, hogy a tisztviselő kifejezés helyett »állami I—XI. fizetési osztályokba tartozó állami alkalmazottakról, vagy nyugdijasokról* szóljon a rendelet. Pallavicinl György és Eszterházy Móric grót felszólalása után Marsehall Ferenc kívánatosnak tartotta a kisfizetésű tisztviselők Jelentéktelen mellék jövedelmei bejelentésének mellőzését. Rassay Károly a tervezetet elfogadja, mert ép. pen ennek a rendeletnek a kibocsájtása érdekében a bizottság több tagjával együtt indítványt tett Súlyt helyez arra, hogy a mellékjárandóságok be. jelentésénél a bejelentési kötelezettséget a termé, szetbenl járandóságokra ls terjesszék kt Ezután gróf Károlyi Gyula miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra. A bejelentési kötelezettség egyelőre csupán adatgyűjtés, amelyekből az illetékes minisztériumok el fogják birálni, hogy a bejelentett jövedelmekből melyek lesznek azok, melyeket külön jövedelemnek kell tekinteni. Jakab Oszkár pénzügyi államtitkár hangsúlyozta, nincsen akadálya annak, hogy a természetbeni járandóságokat szintén bejelentési kötelezett ség alá vonják. Helyesebbnek tartaná, hogy a bejelentés elmulasztását ne kihágásnak minősítsék, hanem fegyelmi uton büntessék. A rendelettervezetet ezután a bizottság kisebb módosításokkal elfogadta. A legközelebbi ülést szer. dán tartják, amelynek napirendjét még nem állapították meg. Rassay Károly indítványára a szik. vizadó rendelettervezetet egyelőre levették a napi rendről. Elítéllek a szegedi vegyvizsgáló állomás volt vezetőiét Dr. Tonelli Sándor pere Tóth Ede ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi büntetőjárásbiróságon dr. Gaál István járásbiró csütörtökön egy olyan becsületsértési és rágalma. zási perben hozott Ítéletet, amelynek előzményei még az 1923. év elejére nyúlnak vissza. Ekkoriban Tóth Ede fővegyész volt a szegedi vegyvizsgáló állomás vezetője, akinek egy intézkedésével szemben az érdekelt paprikakiviteli cégek panaszszal fordultak a földművelésügyi miniszterhez. A minisztérium a panasz vétele után információért fordult Somogyi Szilveszter polgármesterhez, jelentéstételre hivta fel a kereskedelmi és iparkamarát és két tisztviselőjét vizsgálat lefolytatása végett leküldte Szegedre. Az eset után Tóth Ede fővegvészt a miniszter Szegedről elhelyezte, Tonelli Sándor kamarai főtitkár pedig egy szegedi lapban megjelent cikkében azt irta, hogy az érdekeltség, nek nincs oka nyugtalanságra, mert a miniszter intézkedett, hogy az ilyen meg nem fontolt és önkényes intézkedések ne ismétlődjenek. Tóth Ede fővegyész ezt a kitételt hivatalnoki működésére sértőnek találta és felhatalmazást kért a minisztertől, hogy a kamara főtitkárát rágalmazásért beperelje. Ezt a felhatalmazást a miniszter nem adta meg. Erre Tóth Ede, mint főmagánvádló tett kísérletet, de a vádtanács keresetével elutasította. Tóth Ede kérte még önmaga ellen a tegye'mi eljárá; me-inditá á' é? me^ke.este a kamara elnökségét, hogy Tonelli Sándor ellen indítson fegyelmi eljárást. Mikor mindezeken a fórumokon sikertelenül próbálkozott, egy nyílttéri közleményben Tonelli Sándort rágalmazással vádolta meg, hogy igg Vigye a dolgot biróság elé. Az ügyet 1925-ben a budapesti tőrvényszék Schafti.tanácsa tárgyalta, amely azt állapította meg, hogy Tóth Ede a paprikaügyekben jogszerűen járt el és a vád alól felmentette. Ezt az Ítéletet az Ítélőtábla és a Kúria is jóváhagyta. Ennek az ítéletnek birtokában Tóth Ede bün. pártolásért feljelentést adott be az időközben el. hunyt Botfka Sándor rendőrfőtanácsos, a szegedi rendőrkapitányság vezetője és Somoggi Szilvesz. ter polgármester ellen, akik rendelkezéseinek keresztülviteléhez a karhatalom megadását megtagadták, feljelentette azokat a miniszteri tisztviselőket, akik Szegeden a vizsgálatot lefolytatták, feljelen, tette továbbá Wimmer Fü'öp kamarai elnököt, aki a kamarának a miniszterhez intézett jelentését aláirta és dr. Hindy Zoltán budapesti ügyvédet, aki Tonelli Sándort a Schadl-tanács előtt lefolyt perben képviselte. Mindezeken kivül még levelet intézett a kamara elnökségéhez, a Magyar Hirlap szerkesztőségéhez, a Dugonics-Társasághoz és még másokhoz s ezekben a levelekben Tonellit rágalmazónak és plagizátornak nevezte. A mostani per e levelek miatt indult meg. Még a mult évben történt első tárgyaláson Tóth Ede jogi képviselő;éne. ..-vesztesére a járásbiróság helyet adott a bizonyítás elrendelésére vonatkozó indítványnak, mire Tonelli több olyan irat beszerzését kérte, -nelyek az első per alkalmával még nem állottak rendelkezésére. A Bottka és Somogyi ellen beadott feljelentés alkalmával ugyanis a belügyminisztérium kérdést intézett a földmivelésűgyi miniszterhez, aki válaszában azt a felvilágosítást adta, hogy Tóth Ede eljárása olyan volt, hogy felkavarta a nyugalmat, veszélyeztette a magyar paprikakivitel érdekeit és ennélfogva helyes volt, hogy a rendőrség tőle a karhatalmat megtagadta. Panaszában előadta'még Tonelli, hogy Tötb Ede eljárjsa sem jogos közérdek, sem pedig magánérdek védelmét nem szolgálja, harrm egy* szerűen bosszúállás vezeti olyan körülményekért, melyeket a földmivelésűgyi miniszter, mint felet. te« hatóság, foganatosított vele szemben. A csütörtöki tárgyaláson Tóth Ede és jogi képviselője azon a rimen kértek felmentést, hogy a vegyvizsgáló állomás volt vezetőjével súlyos sérelmek történtek, többek kőzőtt az előléptetésből három évre kizárták és ennek szerintük Tonelli volt az okozója. Hivatkoztak a birói ítéletre, amely Tóth Ede ártatlanságát állapította meg, a plágiumügyben pedig kérték Tihanyi Béla kegyesrendi gimnáziumi igazgató kihallgatását arra vonatkozólag, hogy az általa emelt plágium-váddal szemben Tonelli nem indított sajtópert. Dr. Szekerke Lajos, Tonelli jogi képviselője az ügyet abból a szempontból világította meg, hogy, egy felmentő bú-ói Ítélet még nem lehet jogcím arra, hogy valaki sértegető és becsmérlő tartalmú levelekkel árasszon el egész sor intézményt és ezekbe a levelekbe olyan dolgokat is belekeverjen, amelyekhez neki tulajdonképen semmi köze sincs. Tonelli Sándor az egész ügy történetét adta elő, amelybe 6 csak ugy került bele, hogy a földmivelésűgyi miniszter felhívására tett jelentést • Szegeden történtekről. Előadta azt is. hogy Tóth Ede ezekben az ügyekben már ugy jár el, mint aki üldözési mániában szenved, feljelent mindenkit, bogy vélt igazát megtalálja. Hivatkozott «rra is, hogy Tóth Ede ellen lefolytatott vizsgálat során a minisztérium is szükségesnek látta, hogy a vádlott idegállapotát megvizsgáltassa. Az utolsó szó jogán a vádlott részletesen Ismételte az okokat, melyek a feljelentések megtételére indították, elmondta az ellene folytatott fegyelmi és orvosi vizsgálat körülményeit és felmentést kért. Gaál járásbiró Ítéletében megállapította a be. csületsértés és rágalmazás fennforgását és Tóth Edét 200 pengő pénzbüntetésre, be nem hajtható, ság esetén husznapi elzárásra, valamint a perköltségek viselésére itélte. ítéletében megállapította, hogy Tóth eljárása tulment a jogos magánérdek és közérdek védelmén és nyilvánvaló sértegetési szándék vezette, mikor a becsmérlő tartalmú leve. leket szétküldte. A bizonyítás tovdbbi kiegészitésére vonatkozó indítványokat Gaál iárásbiró elutasította, meri az eddigi anyag alapján az ügy teljesen tisztázható volt. A plágium-vádat illetőleg leszögezte az indokolás, hogy nem felelt meg a valóságnak Tóthnak az az állítása, hogy azt Tonelli szó nélkül eltűrte, mert arra támadója a választ hírlapi közlemény formájában megkapta. Az ítélet kiszabásánál a biróság súlyosbító körülménynek vette Tóth büntetett előéletét, enyhítő körülménynek, bogy abban a hiszemben volt hogy Tonelli volt az ellene megindított fegyelmi eljárás okozója. Toneili Sándor mint főmagánvádló megnyugodott az ítéletben, Tóth Ede a bűnösség mégáflapitása miatt fellebbezést jelentett be. November 4-ére összehívták a parlamentet Budapest, október 22. A parlament épületében ma délelőtt Almássy László házelnök és Károlyi Gyula miniszterelnök között tanácskozás volt a Ház összehívása ügyében. Megállapodtak abban, hogy november i-ére, szerdára hívják össze a Házat és az első ülés napirendjén a további intézkedések feletti határozat szerepel. Lehetséges, hogy a 33-as bizottság jelentését fogják tárgyalni, ha azonban ez nem készülne el, akkor az uzsoratörvény fog tárgyalásra kerülni. Éljenezte a köztársaságot háromheti togházra Ítélték (A Délmagyarország munkatársától.) Pálfy István kiszombori napszámos különböző bűncselekményekkel vádolva állt csütörtökön a szegedi törvényszék Gőmörií.fanacsa előtt. Az volt ellene a vád, hogy májusban a kiszombori Hősök emlékünnepén részegen megjelenve »a köztársaságot éltette, szidalmazta a leventéket és éljenezte a szociáldemokráciát^ A királyság intézménye elleni vétségért, osztályelleni gyűlöletre való izgatásért és a magyar állam megbecsülése elleni vétségért emelt ellene vádat az ügyészség. Pálfy István a tárgyaláson kijelentette, hogy olyan részeg volt, hogy semmire sem emlékszik. A tanuk nagyrésze igazolta a vádlott védekezését. Pálfy Istvánt bűnösnek mondotta ki és SÍ napi fogház*n ^télte. Pálfy az Ítéletben megnyugodott, az ügyi MÉÍkhbezett. KorsO Moll Péntektől vuirntplg niNacno nmacnmi > btiautfirSk lortty* Azonkívül: Maros i'ízc folytlc csendesen Ml Doqover «» H n n t StUv e-vel Mélyen leszállított OelyáraltKal. Előadások kezdete 5, fél S éa fél 10, vuirnsp 8,5, fél 8 és fél 10-kor