Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-18 / 237. szám

DÉLMAGYARORSZÁG föZCOED. ScerhetztOsAg: Somog 1 neca 22. Lem. Telefon: 23«33.^ Kiadóhivatal. haictOnkOnyvilAr «• tegytroda • Aradi ucca S. Teletori ? 13-00. - Nyomda s LWw UDÓ< ucca 19. Telefon : 20.34. Tdvtrntl levélcím DélmnqynrorjíAo Saseged. Vasárnap, 1931 okíóber IS Ara 24 fillér 2 /l^ ELŐFIZETÉS» Havonta helyben 3.20, vidéken ét Budapeilen 3-ÖO, kllllöldön 0-40 pengő. * Egyet tcdm Ara hétk»«nap lO, vatdr« ét Ünnepnap 24 flll. Hír* detétek felvétele tarifa tnerlnl. MegteIenlk héttd kivételével nsnonta reogel A társadalom nyugalma Nem akarunk már erről a szerencsétlen látsratrendeletről beszélni, arról a különbségről sem, ami a látszik-ot a valóságtól elválasztja. A látszatelméletről már Hamlet is elmondotta véleményét: >én láfszik-ot nem ismerek, nem e sötétszin köntös, jó anyám, sem a szokott gyászöltőzet, sem az erőltetett mell rugó sóhaja, nem a szemekből duzzadó patak, • csüggedő tartású arc, meg a bu többi módja, színe és alakja jelölnek engem voltakép: ezek valóban látszanak, mert játszhatók.« Csak az látszik, ami játszható, de a valós'ág — az a köhögés, amit éppen ugy nem Jehet eltagadni, mint a szegénységet. Szegény adósok, minden részvétünkkel mellettük állunk, akiknek most a hitelezőjük előtt azt kell mutatniok, hogy jól keresnek s még felesleges kiadásra is jut, az adóhivatal előtt pedig játszaniok kell a gyászoló Hamletet, pedig nem az erőltetett mell zugó sóhaja, nem a szemekből duzzadó patak jelölnék őket voltakép. 'Az államkincstárt eddig tizenkétmillió pen20 kár érte annak kijelentése nyomán, hogy a látszatot is megadóztatják. Amikor a társadalom hir ül vette, hogy ezentúl nemcsak a vagyona, jövedelme, keresete, fogyasztása, bevétele, kiadása, pénze, forgalma, földje, háza, ökre, szamara és egyéb jószága után fogják ri kivetni az adót, hanem a látszata után is, legelső dolga volt lebontani azt az adótárgyat, ami legkönnyebben lebontható: a látszatot. Elvégre sem a vagyont, sem a fizetést, sem a keresetet nem lehet olyan gyorsan kulisszák mögé tolni, mint a látszatot. Ha eddig látszott a jólét, majd ezután látszani fog a szegénység. A Borsalinok eltűnnek s helyükbe jönnek a zsiros Teleszky-kalapok, Az autók leállnak, a soffőrök' munkanélküliekké válnak, de munkanélkülivé és kenyértelenné válik lassankint mindenki, aki eddig a látszatot szolgálta, a társadalmi és társasági presztízst, a másoknak munkát és kenyeret adó jólétet. Hogy közvetve mennyi az államkincstár k'ára, azt nem lehet kiszámítani, de hogy a leállított autók egyetlen tétele eddig — tehát a iátszatadó életbeléptetése előtti időig — már több, mint tizenkétmillió beviteltől ütötte el sz államkincstárt, azt már tudjuk. Hát szabad volt megfélemlíteni, érdemes volt megriasztani ezt a társadalmat, amelyik idegrendszere ma már kísértetiesen rezonál minden jelre, minden gesztusra, minden butorroppanásra? Éppen tegnap ovastunk a felfedezésről, hogy vannak ideges, sőt idegbeteg növények. Vannak ideges társadalmak is s nem hiheti senki azt, hogy az a társadalom, amelyik átvészelt i világháborún és átgázolt a világháború utáni borzalmakon, meg tudta őrizni idegeinek frisseségét és ellenálló képességét. A történelem utja, amin most ez a társadalom vánszorog, sötét éjszakákon, temetőkőn vezet keresztül. Elég egy megfontolatlan szó, elég egy feljajduló gyersk^irás, elég egy hetykeségből kilőtt golyó dörrenése s eláll a lélekzetvétel s rohanni kezd slmeszesedett pályáján a vér. Jöhetnek már nyugtató szavak, a költekezésnek parainézisei, jöhetnek az ikretek brómjai, valerianai, lumináljai, sőt heroinjei és morfinjai. Nem arra van szükségünk, hogy megnyugtassanak, arra ran szükségünk, hogy izgalomba ne ejtsenek. Az idegeink és izmaink minden erőfeszítésére van szükségünk, hogy viselni tudjuk az élet terheit. Nem akarjuk a felelősség kérdésének felvetésével levezetni a nyugalmunk jégpáncélja alatt gyülekező izgalmakat Nem kiélni, szublimálni akarjuk ezeket az izgalmakat. Ne korbácsolják hát elkeseredéssé, ne tegyék próbára erőinket, hiszen a mindennapi élet problémája próbára teszi ugvis nem egyszer minden áldott-átkozott napon és már úgyis fogyatékán vagyunk erőinknek, testi és lelki erőinknek egyformán. A testi erő: a gyomrr türelrnte s a lelki erő: a remény. Ma senki nem lehet jó pénzügyi politikus, aki nem járatos a társadalomlélektan és társadalombölcselet ismereteiben. A szodálhigénia azt követeli, hogy egészséges, világos, jól fűtött mühelyekoen, vagy gyárhíelyiségekben foglalkoztassák n munkásokat, mert a munkateljesítményük szenvedi meg a kedvezőtlen munkafeltételeket. Az adózók nyugalmával békéjével, az adózók idegállapotával éppen ugy kell törődni, mint a munkás munkafeltételeivel. Nem humanizmusból és nem szeretetből, hanem a kincstári érdekből. Ha a tejelő tehén nyugalmáról gondoskodnak, gondoskodjanak a teje'ő adófizető nyugalmáról is. Mi szükség van arra, hogy tegnap rencle'ettel zaklassák fel egy foglalkozási ághoz tartozók nyugalmát s ma ujabb megfontolásra visszavonják a rendeletet? Mi szükség volt arra, tiogy a látszatadó elméletével felzaklassak az adót fizetni tudók nyugalmát s most kersetteljes szavakkal beszéljék rá a vagyonosokat a költekezésre. Takarékoskodni csak a közületeknek kell, de nekik is csak azért, hogy kisebb legyen a közteher s több költeni valója maradjon a polgárságnak. De ha mással nem tudnak, legalább az ijesztgetéssel, a megfélemlítéssel, a felzaklató szavakkal és felzaklató rendelkezésekkel takarékoskodjanak. A Népszövetség pénzügy! bizottságának ülése Budapesten Tárgyalások a pénzügyi szanálás módozatairól — Ismét népszövetségi fffblztost küldenek Budapestre? (Budapesti tudósítónk teléfonjeltntése.) A Népszövetség pénzügyi bizottsága szombaton Budapesten ülést tartott a magyar pénzügyi helyzet ügyében. Az ülés a késő éjszakai órákig tartott és arról kommünikét nem adtik ki, sőt pozitiv hirek sem szivárogtak ki a tanácskozás eredményéről. Jól informált helyen mégis ugy tudják, hogy a pénzügyi bizottság aira a meggyőződésre jutott, hogy az ország pénzügyi szanálását csak ugy lehetne lebonyolítani, ha a pénzügyek nemzetközi ellenőrzés aJá kerülnek és ebben az esetben ismét népszövetségi főbiztos menne Budapestre. Hogy ezekből a hírekből mennyi a konkrétum, azt egyelőre ellenőrizni nem lehet é« azt sem, hogy a bizottság tagjai szerint a 6-os albizottság, amely átrevidiálta és leszállította a költségvetést, kissé optimisztikusau állította be a bevételi tételeket, míg a kiadások kőzőtt még mindig volnának tőrölhető tételek. A' bizottság tagjainak egyrésze még 4—5 napig marad Budapesten, többen azonban hétfőn elutaznak. Beszélnek arról is, hogy a bizottság munkáját megnehezíti az a körülmény, hogy külföldi kölcsönre alig van remény és igy olyan megoldást kell keresni, amely enél' kül is biztosithatja a pénzügyi egyensúlyt éa a külföldi hitelezők érdekeit Maiuska bevallotta, Őogy négy merényletei egyedül Követelt el Két express ellen ls merényletet tervezett A blatorbógyl merénylet borzalmas részletel Bécs. ofktőber 17. Matuska Szilveszter a bécsi rendőrségen teljesen összeroppant, megtört és bevallotta, hogy valamennyi merényletét azansbachit, a jüterbogit, a neulenkbechit és a biatorbágyit egyedül követte el. Vallomása előtt sírógörcsöket kapott, majd térdreborult és .mádkozni kezdatt. A rendőrtiszt megpróbált a lelkére beszélni, mire Matuska teljesen összeroppanva a kővetkező kijelentést tette: — Bevallom, hogy én vagyok a tettese a neu. •enkbachi és a.isbachi merényleteknek is és ezeket egyedül követtem el... Elmondotta, hogy azok a részletek, amelyeket a jüterbogi és biatorbágyi merényletről az utolsó napokban elmondott, mind valótlanok. Kijelentette, hogy ő volt az, aki az egyik berlini üzietben a drótokat megvásárolta, egyedül vette Berlinben a vascsöveket, amelyeket ekrazittal töltött meg, ő kereste ki Jüterbog mellett azt a helyet, ahol a merénylet megtörtént. Elmondotta, hogy egyedül utazott Biatorbágyra és egyedül helyezte el a viadukton az ekrazitot. Matuska vallomásáról a bécsi rendőrség hivatalos jelentést adott ki, amely elmondja: Matuska bevallotta, hogy a közeli időkre több merényletet tervezett. Merényletet akart elkövetni az amster. dam—marseillei express, a ventimigliai express ellen és ezekhez minden előkészületet megtett. Matuska előadta, hogy első merénylete, a neulenkbachi után, arra törekedett, hogy tökélete, sitse magát a robbantásban és mind nagyobb és nagyobb eredményeket érjen el. Különös gonddal vigyázott arra. hogy viaduktról robbanthas. son, hogy igy a vonat lezuhanjon a mélységbe. A bécsi rendőrség ma nyilvánosságra hozta Matuska teljes beismerő vallomását, , amelyben szörnyű részleteket mond el a merény-