Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-15 / 234. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. Szerkesztőség: Somog 1 ucca 22.1.em. Telefon: 23.33.^Kiadóhivatal, ktUcsHnkünyvtar és Jegyiroda Aradi ucca 8. Telefont 13-06. - Nyomda r Líiw Llprtl ucca 19. Telefon t 26.34. Távirati és levélcím - DélmagyarorszAa Szeged. Csütörtök, 1931 október 15 Ara le fillér ZríVII. évfoly€un,^33r. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken e* Budapesten 3-00, kUltHldön ©•40 pengő. — Egye* tcAm Ara hétköznap 10, vasér- és Ünnepnap 24 ml. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétf« kivételével naponta renget A szegedi ügyvédek A szegedi ügyvédi kamara vasárnapra rendkívüli közgyűlésre hivta össze tagjait, hogy tiltakozzanak a törvénykezési illetékek példátlanul súlyos felemelése ellen. A pár nappal ezelőtt kibocsátott rendelettel ugyanis a kormány a bírói eljárás illetékét még a mai időkben is szokatlan mértékben emelte fel. Vannak illetékek, melyeket tiztizenkétszeresére emelt fel a rendelet s az illeteklerovás terén is rendkívül súlyos változtatásokat léptetett életbe. Joggal akarnak tiltakozni a szegedi ügyvédek a rendelet ellen s az ellen a statáriálisan működő jogalkotás ellen, amelyiknek ez a rendelet csak egyik megnyilvánulási formája. A sérelem legközvetlenebbül az ügyvédeket érinti, de azért a sérelem mégsem kizárólag az ügyvédeké. A sérelem az egész közönségé, melyet valamikor ugy hívtunk, hogy jogkereső közönség, de amelyet ez a rendelet még a gazdasági életviszonyoknál is hatalmasabb erővel fog leszoktatni arról, hogy keresse a jogot. Ez a rendelet a moratóriumnak egy enyhe faja már, mert minden akadály, amit a követelések érvényesítése elé gördítenek, kedvezmény az adósnak. A per drágábbá válik s mivel a köreteién behajthatósága egyre csökken, minden hitelezőnek mérlegelnie kell, hogy a megdrágult per kockázatát érdemes-e vállalnia a kétes követelések behajtásának megkísérlésére. S ennek a mérlegelésnek első vesztese az ügyvéd, aki ott áll a megdrágult per és a behajthatatlan követelés között egyre fogyó munkával, egyre kisebbedő kenyérrel, egyre több gonddal, egyre gőrnyedőbb vállakkal s egyre jajgatóbb kétségbeeséssel. Minden szimpátiánk ott áll a vergődő ügyvédek mellett, mert ott állunk a vergődő ember mellett, akár iroda, akár műhely, akár üzlet lett is színhelye ennek a reménytelen vergődésnek. Mi csak felvetjük a kérdést: a tiltakozásnak az a módja-e a legcélravezetőbb, amit a szegedi ügyvédek választanak? Hiszen vannak alapvető kérdések, amikben egyetértünk mindannyian. Egretértünk abban, bármilyen eltérő felfogások élhetnek a multakért való felelősség kérdésében, hogy az ország pénzügyi helyzetét szanálni kell. bogy a költségvetési hiányt el kell tüntetni s egyetértünk abban is, hogy ez a művelet mérhetetlen áldozatokat követel meg az ország népétől. Azonban: ha áldozatot kell hozni, az áldozatokból vegye ki mindenki részét s ne egyformán vegye ki részét, mert az egyenlőség most mást követel, de vegye ki részét vagyoni helyzetéhez képest. Már pedig az kétségtelen, hogy a szanálásnak az a módja, amit a 33-as bizottság többsége helyesel s amit a kormány foganatosít, az államháztartás hiányéinak fedezetét majdnem kizárólag a kispolgári társadalomtól követeli meg. Nem igazságügyi kérdés az, hogy a kormány ilyen mértékben emelte fel a törvénykezési illetéket, nem igazságügypolitikai elhatározás valósult ebben meg, hanem a kormány gazdasági politikája, mint ahogy nem hibás pénzügyi, hanem hibás gazdasági politika eredménye a közterheknek az a példátlan emelése, amit a 33-as bizottság asszisztáló-a kormány végrehajtott. Ez ellen a kormányzati politika ellen, éppen mert politika, nem, vagy legalább is: nemcsak az ügyvédi kamarának politikai kérdésektől mentes falai között kell harcolniok a szegedi ügyvédeknek, hanem mindenütt, ahol politikai küzdelemre mód van. Egy Napoleon-idézetet olvastunk a minap: »a népeknek nincsen külön sorsuk, — a népek sorsa a politikai. Ha a szegedi ügyvédek sorsukon javítani akarnak, nem mondhatnak le a politikai harcról. Higyjék el a szegedi ügyvédek: sorsuk megjavításáért nem harcolhatnak akkor, ha ez a harc két fronton folyik s ha mind a két fronton a harcuk célja más. Amikor a szegedi közgyűlésen mód lett volna arra, hogy a szegedi ügyvédek tiltakozzanak a 33-as bizottság működése ellen, akkor a szegedi ügyvéd urak egymás után keltek fel s védték meg a 33-as bizottság működését. Most pedig a rendkívüli közgyűlésen tiltakozni akarnak a 33-as bizottság s a kormányzat egységes alkotása: a törvénykezési illetékek felemelése ellen. A szegedi ügyvédek mást akarnak a közgyűlés termében és mást akarnak az ügyvédi kamarában. A szegedi ügyvédben nem hasadhat ketté a polgár és az ügyvéd s nem lesz az ügyvéd tiltakozásának súlya akkor, ha az ügyvédben élő polgár — hódolatát mutatja be az előtt, ami ellen a polgárban élő ügyvéd tiltakozni akar. A szegedi ügyvédek tiltakoztak a szegedi közgyűlésen az esküdtszék viszszaállitása ellen, a szegedi ügyvédek tiltakoztak a közgyűlésen a titkos választójog sürgetése ellen, ha pedig a szegedi ügyvédek ezekkel az állásfoglalásukkal hozzájárultak a mai közszellem megerősödéséhez, akkor elég eréllyel s a kívánatos súllyal nem tiltakozhatnak azok ellen az intézkedések ellen sem, amelyekben a mai kormányzat szelleme nyilatkozik meg. A szegedi ügyvédeknek a maguk érdekében, a maguk és gyerekeik kenyerének védelmében vagy v'állalniok kell a politikai harcot, vagy le kell mondaniok arról, hogy harcolnak. Mert ahol harcolni kell, ott az ünnepélyes, de politikamentes tiltakozás ad talán pár órára szubjektív jóérzést, de nem ad egy gramnyi objektív segítséget sem. Lemondott a spanyol miniszterelnök (Budapesti tudósítónk telefonj elentése) Madridból jelentik: Alcala Tumorra minisztereinők szerdán lemondott. Lemondása összefüggésben van a cortéz szerdai döntésével, amely megszavazta a jezsuiták kiűzéséről szóló törvényjavaslatot Hir szerint Zamorra lemondását követni fogja rövidesen az ősszkormány lemondása is. Mint az igazságügyminiszter a Havas Iroda I tudósítója előtt kijelentette, a kormány Óhajtása és a kamara határozata szerint a kamara elnöke jelöli ki az uj miniszterelnököt Hivatalos jelentés szerint A zarta volt hadügy' miniszter elfogadta a kormányalakítási megbízást. Azanát aki a köztársasági akció parlamenti csoportjának elnöke, a szocialisták és a radikálisok is támogatják, Matuska egyedül követte el a merényletet? 23 gyilkosság miatt kérik ki Ausztriától Bécs, október 14. Bécsben most a berlini, bécsi és budapesti rendőrség tisztviselői közösen nyomozzák a Matuska-ügy részleteit Matuska még mindig állhatatosan megmarad amellett, hogy kényszer hatása alatt cselekedett és hogy az állítólagos Bergmann tartotta hipnotikus befolyása alatt. Tartja magát az a hir, hogy Németország nem kéri Matuska kiadatását, tekintettel arra, hogy a Magyarországon elkövetett merénylet volt a legsúlyosabb. Dr. Brand rendőrfőnökhelyetfces kijelentette, hogy Matusk'ának ma pihenő napja van és csak holnap kerül sor njabb kihallgatására. A rendőrfőnökhelyettes meg van győződve arról, hogy Matuskának nincsenek bűntársai, hanem egyedül követte el a merényletet. Matuska kiadatása iránt megtörténtek a hivatalos intézkedések. Tegnap délben terjesztett elő sürgős indítványt a pestvidéki törvényszék az igazságügyminisztériumhoz. Matuskát 23 rendbeli gyilkosság büntette címén kérik kiadni a magyar hatóságok. Az osztrák igazságügyi kormányzat döntése nem lehet kétséges. Matuskát közönséges bűncselekményekkel, gyilkossággal vádolják és igy Ausztria ki fogja adni. A kiadatás után döntenek arról, hogy statáriális biróság elé állitják-e. Matuskának az ansbachi merényiétben való részvételét illetőleg nem sikerült alibit igazolnia, Matuska vallomása során ugy látszik lassan abban az irányban halad, hogy ezt is bevallja. A nyomozó hatóságoknak azonban az a gyanujuk, hogy Matuska ezt a kísérletei csak azért vállalná, hogy az osztrák törvénykezés szankciója alá essék. Az ansbachi merényletkísérlet január 30-án történt sinrepesztéssel, de a katasztrófát idejében sikerült elhárítani. Az osztrák rendőrhatóságok véleménye szerint Matuska elmeállapotában semmi zavar nincs és csak olyankor szimulálja az őrültet, amikor a pokolgép elhelyezéséről van szó. Mindig és következetesen csak akkor, amikor a vallomás során ahoz a ponthoz érnek, vájjon ő helyezte-e el a pokolgépet Ami felbujtóját az állítólagos Bergmannt illeti, erről az emberről Matuska vallomásán kivül semmit sem tud a rendőrség. A nyomozás adatai arra engednek következtetni, hogy Matuskának több bűntársa volt. Az már kétségtelen, hogy Matuska nem utazott a halálvonattál. Az általa felmutatott jegy személyvonatra szólt Matuska idegállapotát általában normálisnak tartják. Meg nem erősített hir szerint Németország lemondott a kiada-