Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-14 / 233. szám

Tőzsde Zürichi devizazárlat. Páris 20.08.75, London 19.70, Newyork 509.87, Brüsszel 7130, Milánó 26.25, Mad­rid 45.90, Amsterdam 206 25, Berlin 117.50, Bécs Szófia 3.70, Prága 15 08, Varsó 57.10, Buda­perf 90 02 5, Belgrád 9.05, Bukarest 3.05. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyam­Jelentése; Angol font 21.10—22.60, Belga frank 79.50—80.50, Cseh korona 16.84—16.98, Dán koro­na —.—, Dinár 10.07-10.17, Dollár 571.75-575.75, Francia frank 22.60—22.90, Holland forint 230.90— 232.70, Lengyel zloty 63.40-64.20, Leu 3.39-3.49, Léva 4.08—4.20, Lira 28.85—29.65, Német márka 135.00—136.00. Norvég korona —.—, Osztrik shil­ling —.—, Spanyol pezeta —.—, Svájci frank 111.45-112.45, Svéd korona —.—, Athén —.—, Amsterdam 231.30-232.70, Belgrád 10.11.5-10.17.5, Berlin 135.20—13600, Brüsszel 79.80—80.50, Buka­rest 3.39—3.47, Konstantinápoly —.—, Kopenhága —.—, London 21.80—22.60, Madrid —.—, Milánó 29.15-29.65, Newyork 569.80-573.20L Osló 22.44­22.58, Prága 16.88-16.98, Szófia 4.10-4.18, Stock­holm —.—, Varsó 36.60—64 40, Bécs ——, Zürich 111.75-112.45. Budapesti terménytőzsde zártat. Buza 77-es tisza­vidéki 8.95-9.15, 78-as tiszavidéki 9.10-9 30, 79-es tiszavidéki 9.25-9.45, 80-as tiszavidéki 9 30-9.55, rozs 9.10-9.50, zab I. 18.00-1850, II. 17.50-17.80, különleges minőségű buza tiszavidéki 80-as 9.80— 10.65. Irányzat tartott, a forgalom élénk. Cstkágói terménytőzsde zárlat Buza tartott, de­cemberre 50 egynyolcad—50 egynegyed, márciusra B3 egynyolcad—53, májusra 54 egyketted—54 öt­nyolcad. Tengeri alig tartott, decemberre 34 há­romnegyed, márciusra 36 hétnyolcad, májusra 39. Zab tartott, decemberre 22 egynegyed, márciusra —.—, májusra 24 hétnyolcad. Rozs alig tartott, de­cemberre 38 ötnyolcad, márciusra —.—, májusra 41 egynegyed. BÚTOR gyárrt. Szegedi Caarsy Mihály ticca 11. síim m Világhírű „SLAVONI4" buíorok Gyári irak Saját érdekében kérjen alánlatdt KLEIN clmfesffifölp Alsófiszapart 10. sz.s BLAU IGNATZcég leszállított őszi árai szenzációsak. NÖI kabátok: Női szőrméskabátok P 30, 80, 701 Legújabb nemesszőrmével p 130, 180 Sötétkék kabát gazdagon szörmézve P 801 Férll kabátok: Átmeneti kabát P 30, 48, 00 Fekete télikabát bársony gallérral P 40, 00 Fekete télikabát szörmézve P 80, 00, 80 Bundák: Nutriette P 78, 00,100,1801 la Seal electrio P 1801 Pézsma hát- és hasbundák P 3801 Csikóbundák P 100 | Perzsa Russanov bundák Bőrkabát P Hubertus P 201 Gumikabát P 18-től I la bovkabát P 38-től I Fiuruhák P 8, 10, 10, 20 I Férfiöltöny P 28, 30, 80, 70 u > Déry gépáruházban, Kiss ucca. KERtKPAHOK R/lDI OK. GRAMOFONOK., VA RROOtPCK Vevőktől visszavett kerék­81 MMMMWKMMMWVMMWW RÉGI SZEGEDBŐL \l 1IJD4 Kritikák emberekről, dolgokról Irta: Sí. SZlgCHlQ ? I 1 ül O S A Város 16 híre A régi Szeged jókedvét próbálom össze­szedegetni, azt, amelyik még él néhányunk emlékében, s főleg addig, amig életben van­nak a visszaemlékezni tudók. Mingyárt kez­detben elárulom, hogy nagyon kicsi a számuk, de megmagyarázhatatlan (vagy ha ugy akarom, körülményesen bár, mégis megmagyarázható) módon gyakran belehibáznak a dolgokba. Ha regényben használok fel embereket mintának, átpingálhatom őket a kedvem szerint, esetleg a mese folyásának megfelelően. De multak dolgait elmesélve, köt a hűség; én senkinek sem adhatok más karaktert, mint amllyene áz illetőnek volt Pillanatra sem akarom a történetíró szerepét arrogálni, csak nagyjából való jellemzéseket adok s azokat a történeteket mondom el, amik a régi jókedvet a kedélyes­séget örökitik meg. Nem voltam épp a leg­utolsó riportere koromnak, részt vettem min­denben, hosszasan bogarásztam olyan dolgok mélyén, ahol Sokszor hivatalos hatóságok is megelégedtek a nagy kenetekkel, elfeledve, hogy néha a részlet a fontosebb. Ebben találni meg az érthetetlennek tetsző indokokat. Jó­kedvem volt magamnak is, minden érdekelt, főleg maga az ember és szenvedélyesen kutat­tam emberi dokumentumok után, aminthogy önmagammal szemben is szeretem felvetni a kérdést, hogy valamit miért csinálok és miért csinálom éppen ugy, ahogyan az megnyilvánul? Sok mindennek a dolgok, az idő és a tér okán nem lehettem szemtanúja, azonban hoz­zászoktam korán a perrendszerüséghez, ha csak vólt érkezésem, nem elégedtem meg egy­oldalú információval, hanem tovább nyomoz­tam, hogy a történet a lehető-égig hü legyen. Az emberek nagyon szeretik a legendákat valamilyen okból javítanak a történeten s az azután ebben az uj formában válik dogmává. Jelentek már meg Szegedről szerte-széjjel az országban olyan históriák, hogy Taschler Jóska szaval csendültek meg hallatukra a fülemben: — Nem igaz abból, tatám, e' szó S6 • Lelkiismeretlenek — a messzirői gyüttek ana­lógiájára azt mondhatnám, hogy mess^l-e kerültek — önkényesen összecserélték az ala­kokat, mindegy volt nekik, hogy kinek a szá­jába adtak emlékezetessé "ált mondásokat, mintha az irányitotta volna a felfogásukat, hogy úgyis csak huszonnégy óra egy újság­lap élete, maradjunk meg hát a perc szóra­koztató szándékánál. Hányszor gyűrtem magam ls össze az újsá­got és hajítottam bosszúsan a sarokbr. meg­fogadva, hogy éntőlem írhat ez a jámbor fele­barátom akármit, én ugyan többet nem olva­som el. A szándék mellett azért mégse iehe­tett megmaradni, rájöttem, hogy nem is szabad. Hiszen ez átengedése a csatatérnek a szabad garázdálkodásra! Nekem nem szülőföldem Szeged, de szülő­földje lett a véreimnek s ha másért nem szeret­ném, maga ez a körülmény is szoros kapcsok­kal fűz hozzá. Nagyon Ismerem az erényeit, a hivatását, a hibáit egyaránt, szinte azt mond­hatnám, hogy sokkal jobban ismerem, sem­hogy minden vonatkozásban részletezhetném. Bántani mégse szoktam, sőt vannak emlé­keim, amikor én védtem meg a benszülöttel szemben. A világháború előtti esztendőkben Lázár György polgármester magánadjunktusa­ként én végeztem a fővárosi lapokban a sajtó­munkát Lázárnak a szegedi egyetemért foly­tatott küzdelmében. Helyesebben mondva, alá­támasztottam az ő munkáját. Egyszer egy ilyen közleményemet olvasta a kávéház előtt a cinikus Benszülött. Arról volt benne szó, hogy mi mindenre készülünk, hogyan iramodik neki Szeged rövidesen c Nagy-Szegednek. Épp arra megyek, rámhujjánt amúgy.,, izé... tipikusan: — Mondja csak, mi mindent hazudik maga össze erről a Szegedről? Mit fújja annyira? Azt feleltem neki: — Kénytelen vagyok vele, mint gyütí-ment. mivelhogy rengeteg az olyan rögszerető ben­szülött, amilyen maga is. Mi lenne belőle, ha ml se volnánk? Természetes, hogy nem mindenkire Vonat­kozik ez, értve egyaránt a jövevényt meg a benszülöttet Voltak mindig emberek, akik át­helyeztetvén valamelyik hivatalba Szegedre, mondjuk, este félhatkor megérkeztek és nyolc­kor már tudták, hogy hol mérik a legerősebb malighándos bort Aztán lakhattak itt akár­hány évtizedig, az érdeklődési szempontjuk semmivel se bővült, ők megmaradtak az első impresszió mellett Ha eltanultak valamit, a speciális szegedi gőgöt tanulták el. Van ebből másfelé is, igy nézték le valamikor a Csaló­közben az idegent mondván nagy megvetés­Mi: — Mit akar ez köztünk, mikor golyvája sincs? Arrafelé ugyanis pompás golyvafejlesztő vizek fakadtak. A szegedi régi ember la kidüllesztette fl mellét, serdntett egyet mintha ezzel mondana jóelőre véleményt az egész világról a kije­lentette: — fin büszke vagyok. . — Nagyon szép, de mire? — Büszke vagyok na, megmondtam. Mtt akar még? Itt megszűnt minden vitatkozás! lehetőség, ez meg volt mondva. Ragadt Is szépen a tulaj­donság, épp ugy egyesekre, mint kasztokra és körökre, boldogtalanná Is tette azt aki... észrevette. Olyasvalami volt ez, mint a háború után lábrakapott magyar jelszó a tekintélyek tiszteletéről. Azelőtt valaki a példás élete, a munkásságí­nak sok eredménye alapján lett tekintély. Most azonban sok Közéleti Délignyilóka kidomboro­dott: — T n tekintély vagyok! Micsoda destrukció, hogy nem tisztelnek? Szinte fantasztikus méretekig jutott néha vt a vágy, már-már zsarolásnak tetszett s a komi­kumba fulladt — A családi kúriám! — hangoztatták olyanok a még csak kényelmesen sem épitett vityiló­jukra, akik nem akarták tudomásul venni a családi kúria jelentését (Folyf kflv.) Becz Mihály gépraktára Szeged, Rudolf-'.ér 3. Hofherr-Scliranfz-féle m!r dennemü me­zőgazdasági gépek. Vol-di Helfos, Met­dlnger, Redivlvus kóly iák, Paschka­féle redőnyök. Standard ívlámpák, kü­lönféle petróleum főzök, kályhák és hősugárzás m Valédí Schember mérlegek. *

Next

/
Thumbnails
Contents